Japánban jelenleg 9 millió lakás áll üresen.
Japán továbbra is küzd a csökkenő népességgel. Az országban üresen álló lakások száma rekordmagasra, kilencmillióra emelkedett. Az elhagyatott házakat akija néven emlegetik – ez a kifejezés általában a vidéki területeken lévő elhagyatott házakra utal. Csakhogy egyre több akiya található a nagyvárosokban, például Tokióban és Kiotóban is. Ez hűen tükrözi, mekkora a baj a kelet-ázsiai országban.
Jeffrey Hall, a csibai Kanda Nemzetközi Tanulmányok Egyetemének előadója elmondta, nem az a baj, hogy túl sok ház épült, hanem hogy nincs elég ember. A Belügyi és Kommunikációs Minisztérium adatai szerint
Japán összes lakóingatlanjának a 14 százaléka áll üresen.
Nem mind, de gyakran ezek a lakások igen rossz állapotúak. A CNN szerint az országban nem fektetnek túl sok energiát a hanyatló városok karbantartására, és emiatt igencsak veszélyesek ezek az ingatlanok, főleg úgy, hogy Japánban gyakoriak a földrengések és a szökőárak.
Egy akija gyakran generációkon keresztül öröklődik. A szigetország zuhanó termékenységi rátája miatt azonban sokuknak nincs örököse, akinek továbbadhatnák ezeket, vagy a fiatalabb generációk, akik öröklik ezeket a házakat, a városokba költöznek, és nem látják értelmét annak, hogy visszatérjenek vidékre – mondták szakértők a CNN-nek. Egyes házakról a helyi hatóságok azt sem tudják, hogy kik a tulajdonosai – tették hozzá.
A kormány számára nem egyszerű feladat fejleszteni ezeket a környékeket, többek között az ország adópolitikája miatt, hiszen a legtöbb esetben jobban megéri megtartani a romházakat, mintsem lebontani és építeni helyette egy másikat. Vevőket pedig igen nehéz találni ezekre, hiszen igen messze vannak az egészségügyi ellátóhelyektől, a kisboltoktól és a tömegközlekedés is nehézkes.
Csökkenő népesség
Japán lakossága évek óta csökkenő tendenciát mutat – a legutóbbi, 2022-es számláláskor a népesség az előző évhez képest több mint 800 ezerrel, 125,4 millióra zsugorodott.
A hivatalos adatok szerint 2023-ban már a nyolcadik egymást követő évben mérséklődött és rekordalacsony szintre esett az újonnan születettek száma.
Japán születési rátája évek óta 1,3 körül mozog, ami messze elmarad a stabil népességszám fenntartásához szükséges 2,1-től, és épp a múlt héten közölte a Belügyi és Kommunikációs Minisztérium, hogy a 15 év alattiak száma április 1-jével a 43. egymást követő évben csökkent, ezúttal rekordalacsonyra, mintegy 14 millióra.
Mindez tehát azt jelenti, hogy a túl sok otthon és túl kevés ember problémája még egy ideig fennmarad.
Akijama Juki, a Tokiói Városi Egyetem építészeti és várostervezési karának professzora szerint az üresen álló házak már korábban is okoztak problémákat, például a januári 7,5-ös erősségű földrengés után.
Az érintett terület tele volt akijákkal, amelyek a katasztrófa idején veszélyt jelentettek a lakókra, hiszen könnyen kerülnek még rosszabb állapotba és elzárják az evakuációs útvonalakat.
Emellett a hatóságok nehezen tudták eldönteni, hogy a tisztázatlan tulajdonviszonyok miatt mely megrongálódott ingatlanokat takaríthatják el. A professzor szerint azokon a vidéki területeken, ahol nagyobb az üres házak koncentrációja, általában épp a tulajdoni kérdések miatt akadnak meg a fejlesztések. Így ezek a területek az értékükből is veszítenek, azaz a környező ingatlanok ára is csökken.
Akijama kidolgozott egy mesterségesintelligencia-programot, amely megjósolja az akija által leginkább veszélyeztetett területeket, de hangsúlyozta, hogy a probléma nem csak Japánban fordul elő – az Egyesült Államokban és Európa néhány országában is megfigyelhető. Elmondása szerint azonban az ázsiai szigetország építészeti történelme és kultúrája miatt ott különösen súlyos a helyzet.
Hozzátette, hogy Japánban a házakat nem a hosszú élettartamuk miatt értékelik, és ellentétben a nyugati világgal, az emberek általában nem tartják előnyösnek, ha történelmi épületekben laknak.
Kevesebb ember, kevesebb a munkaerő
A világ leggyorsabban öregedő gazdaságában a munkaerőhiány alapvetően befolyásolja a kormány, a vállalatok és az emberek működését, a jövőről való gondolkodását. Még az ország híres szolgáltató gazdaságának legikonikusabb szereplői is veszélyben vannak. A Central Japan Railway például tavaly októberben megszüntette a Tokió–Ószaka gyorsvonaton a közkedvelt étkezőkocsit, és országszerte egyre gyakrabban maradnak napokig töltetlenül az étel- és italautomaták.
Az elmúlt évtizedben a szigetország a külföldi munkavállalók felvételére vonatkozó szigorú korlátozások miatt a nőkre és az idős munkavállalókra támaszkodott. Nakagava Naruhisza, a Caygan Capital fedezeti alap alapítója szerint azonban ettől az évtől kezdve ez már nem lesz elég – a számok azt mutatják, hogy a munkaerő már most is csökkenőben van: a Földügyi, Infrastrukturális, Közlekedési és Idegenforgalmi Minisztérium adatai szerint az ágazatban foglalkoztatottak száma az 1997-es csúcshoz képest 30 százalékkal, 4,8 millióra csökkent. Annak ellenére, hogy igyekeznek többek között magasabb bérekkel és divatosabb munkaruhákkal magukhoz csábítani a dolgozókat.
A tárca adataiból az is kiderül, hogy
a japán építőipari dolgozók mindössze 12 százaléka 29 év alatti, míg mintegy 36 százalékuk 55 évesnél idősebb.
A munkaerőhiány arra kényszerítette az ottani kiskereskedelmi boltokat, hogy csökkentsék a nyitvatartási időt és limitálják a szolgáltatásaikat.
A Japán Franchise Szövetség szerint az ország kisboltjaiban 172 ezer munkavállaló hiányzott 2020-ban, és a kereskedelmi szervezet 2025-re 101 ezer dolgozó hiányát prognosztizálja.
Vannak, akik úgynevezett avatárokkal igyekeznek pótolni az emberi munkaerőt. Az Avita céggel folytatott kísérlet részeként az újonnan telepített avatárt a Lawson kiskereskedelmi lánc egyik alkalmazottja irányítja távolról. Ez azok számára is jó megoldás, akik például betegség miatt nem tudnak az üzletben lenni.
A tervek szerint a jövőben minden egyes operátor – legyen az dolgozó szülő, a munkaerőpiacra visszatérő idősebb ember vagy fogyatékkal élő, aki inkább otthonról dolgozik – három vagy akár négy tévéképernyőn megjelenő bolti kisegítőpénztáros avatárt irányíthat egyszerre a távolból, lehetővé téve a kiskereskedelmi lánc számára az éjszakai műszakokat és a vidéki boltok üzemeltetését.
Egy másik lehetőség a külföldi diákok alkalmazása, akik az ország szigorú bevándorlási korlátozásai ellenére dolgozhatnak. Néhányuknak azonban hetekig tartó képzésre van szükségük ahhoz, hogy megfeleljenek az ügyfelek elvárásainak. Hiszen meg kell tanulniuk nem csupán a nyelvet, de az ottani illemszabályokhoz is alkalmazkodniuk kell.
Bár jelenleg mindössze nyolc Lawson boltnak van avatárja. Nisigucsi Sogo, az Avita operatív igazgatója felvázolta a jövőbeli céljaikat, miszerint 2030-ra 100 ezer ilyen operátor dolgozzon országszerte.
