A bőrünkön érezzük a hőhullámok és az aszályok hatásait, de míg a tudományos konszenzus az emberi tevékenységre vezeti vissza a szélsőségek szaporodását, a társadalom hozzáállása egész mást mutat. Egy németországi vizsgálat szerint ugyanis növekszik a klímaszkeptikusok száma.
Újabb globális élelmiszerválság körvonalazódhat, mivel az El Niño és a közel-keleti konfliktus kettős hatása 2027-ben világszerte megdrágíthatja az alapvető élelmiszereket. Az Economist Intelligence Unit úgy véli, hogy a legnagyobb veszély az importfüggő országokat fenyegeti, ahol az árrobbanás társadalmi és politikai instabilitást hozhat.
Két független európai rendszer is megerősítette, azt az eddig még nem tapasztalt hősokkot, ami miatt a világ óceánjai nemrég hőmérsékleti csúcsot értek el.
Az elmúlt napok 38-40 fokos hőhulláma a klímaváltozás egyik jele. Egy friss elemzés szerint az európai árvizek, aszályok, hőhullámok és erdőtüzek az elmúlt négy évben óriási pusztítást végeztek.
Egy friss ENSZ-jelentés szerint 75 százalékos az esélye annak, hogy a globális hőmérséklet a közeljövőben tartósan átlépi a kritikus 1,5 °C-os határt. Ez a közvetlen makrogazdasági kockázat Magyarországon is sürgős klímaadaptációs beruházásokat követel.
A globális időjárási modellek drasztikus fordulatot jeleznek, ami már nyáron átírhatja az európai és hazai gazdasági kilátásokat. Egy évszázados rekordokat döntő klímajelenség formálódik, amelynek a hatásai a Kárpát-medencét is próbatétel elé állíthatják.
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) figyelmeztetése szerint a föld éghajlati rendszere soha nem látott mértékben billent ki az egyensúlyából. Az óceánok drasztikus hőelnyelése már közvetlen veszélyt jelent a globális ellátási láncokra és a makrogazdasági stabilitásra.
A „globális felmelegedés” kifejezés hallatán mindenki nagy aszályokra és elviselhetetlen hőségre asszociál, ugyanakkor a folyamatnak van egy másik oldala is.
A kedvező brazil időjárás és az amerikai védővámok eltörlése miatt jelentős árcsökkenés indult a világpiacon, így az arabica kávé jegyzése a korábbi csúcsokról visszaesett. Csakhogy a klímaváltozás okozta termőterület-csökkenés miatt ez várhatóan nem tart sokáig.
Egy mesterséges intelligenciára épülő modellszámítás szerint a jelenlegi kibocsátási trendek mellett a század végére 1,16 milliárd embert érinthet súlyos élelmezésbiztonsági válság. A krízis súlypontja Afrika lesz, ami növeli a migrációs kockázatot.
A Christian Aid friss jelentése szerint 2025 a modern klímatörténet egyik legköltségesebb éve volt. Erdőtüzek, trópusi ciklonok, extrém csapadék, árvizek és aszályok sorozata rajzolja ki azt a képet, amelyben az éghajlatváltozás már nem elvont jövőbeli kockázat, hanem gazdasági és társadalmi teher.
Ritka, hogy rövid időn belül két olyan nemzetközi tanulmányt is visszavonjanak, amelyekre kormányok, szabályozóhatóságok és nagyvállalatok döntései épülnek.
A Pacific Institute létrehozott egy vízkonfliktus-kronológiát, amelyen nyomon követhető, hogy évente hány erőszakos eset kapcsolódik a vízhez. Az adatok elszomorítók: a folyékony kincs hiánya miatt évente egyre több ember szenved.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése figyelemre méltó fordulatot jelent a globális energiapiac megítélésében. E szerint a fosszilis üzemanyagok iránti kereslet várhatóan 2050-ig folyamatosan emelkedik, amennyiben a jelenlegi trendek fennmaradnak.
A klímaváltozás nem csupán környezeti, hanem mélyreható egészségügyi következményekkel jár – állapítja meg a Lancet Countdown friss kutatása, amely súlyos globális trendeket mutat be.
Trump győzelemként ünnepelte, hogy a „méregzöld harcos”, Bill Gates árnyalta korábbi klímanarratíváját, amit a „klímaváltozás-hoax” elleni harc megnyerésének nevezett. Bár úgy tűnik, Gates visszalépett, nem tagadta a felmelegedés tényét vagy a klímaváltozás elleni lépések szükségességét, csupán azt hangsúlyozta, hogy a helyzet nem apokaliptikus, illetve hogy most az alkalmazkodásra kell fókuszálni.
A globális energiapiacokon zajló átalakulás közepette egy friss tanulmány rávilágít arra, hogy a világ legnagyobb olaj- és gázvállalatai csupán látszólagos erőfeszítéseket tesznek a fenntarthatóság irányába.
Akár az EU-s GDP 5 százalékát is elvihetik a következő években a klímaváltozás negatív hatásai. Erre figyelmeztetett a minap beszédében Frank Elderson, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatósági tagja.
Trump az ENSZ-ben a megújuló energiákat „csalásnak” nevezte, mert szerinte drágák, és gazdasági összeomlást okozhatnak. Bjørn Lomborg energetikai szakértő egyetértett az állításokkal, kiemelve, hogy a nap- és szélenergia valós költségei magasak, így ezen a téren további innováció szükséges.
A világ legnagyobb beltengere, a Kaszpi-tenger szintje évente akár 30 centiméterrel is csökken, és már a történelmi minimum alá süllyedt. A visszahúzódó víz ökoszisztémák összeomlásával, a halászat és a hajózás ellehetetlenülésével, valamint milliók megélhetésének veszélybe kerülésével fenyeget.
Több mint 85 klímakutató állítja, hogy az amerikai Energiaminisztérium nyáron kiadott klímatanulmánya alapvetően hibás és elfogult. Az általuk készített jelentés közvetlen hatással van az energiaipari beruházásokra és a globális kereskedelmi folyamatokra.
Egy gyorselemzés szerint a júniusi hőhullámok néhány európai városban háromszor annyi halálesetet okoztak. Ilyenkor a hőmérséklet akár 4 Celsius-fokkal is melegebb volt azokban városokban, amelyeket jobban érint globális felmelegedés.
Rekordszintű pusztítást okoztak az erdőtüzek tavaly, világszerte több mint 13,5 millió hektárnyi erdő, azaz görögországnyi terület veszett el. A tűzveszély mára a globális erdővesztés fő okává vált, súlyos ökológiai, gazdasági és egészségügyi következményekkel.
Új klímavédelmi javaslat jött: a nemzeti célokat (NDCs) kiegészítené egy új rendszer, amelybe cégek és önkormányzatok is beléphetnének. A kezdeményezés különösen időszerű, miután az USA újra kilépett a párizsi egyezményből.
A klímaváltozás gazdasági hatásait pár éve súlyosan alábecsülték: az USA például tavaly 955 milliárd dolláros kárt szenvedett, ami a GDP 3 százalékának felel meg. A frissebb becslések szerint 2050-re akár 19 százalékkal is csökkenhet a globális jövedelem a klímaváltozás hatására.
Minden Celsius-foknyi globális felmelegedés az emberiség napi kalóriabevitelének több mint 4 százalékát sodorja veszélybe – figyelmeztet egy friss Nature-tanulmány. A hatás már nem csupán a szegényebb országokat, hanem a világ mezőgazdasági központjait is sújtja, új geopolitikai és gazdasági kihívásokat hozva a globális élelmiszerrendszerbe.
A Stanford Egyetem új tanulmánya szerint a búza, a kukorica és az árpa globális terméshozama 13 százalékkal magasabb lenne a klímaváltozás nélkül. A mérsékelt égövben eddig Kanada és az USA kerülte el leginkább a változásokat.
Kína megnyitja piacait a csendes-óceáni térség államai előtt. Az USA innen is kivonul, megvonva a segélyek mellett a klímavédelmi támogatásokat is. Habár Peking szerint nincs politikai indíttatás a közeledés mögött, a katonai jelenléte is megerősödhet a mostani nyitásnak köszönhetően.
Egy új Nature-tanulmány szerint a klímaváltozás évente 143 milliárd dollár kárt okoz, de a kibocsátások 65 százalékáért a leggazdagabb egytized felel, szemben a legszegényebb 50 százalék mindössze 10 százalékával.
Olcsóbbá kell tenni a nukleáris energia, a fenntartható légi üzemanyagok, a zöldacél és az alacsony emissziójú cement zöldfinanszírozását. Ezzel együtt sem érhetjük el a párizsi klímacélokat, továbbá a felkészülésre sem alkalmasak a hatástalan klímakonferenciák – véli a brit exminiszterelnök.
