A kedvező brazil időjárás és az amerikai védővámok eltörlése miatt jelentős árcsökkenés indult a világpiacon, így az arabica kávé jegyzése a korábbi csúcsokról visszaesett. Csakhogy a klímaváltozás okozta termőterület-csökkenés miatt ez várhatóan nem tart sokáig.
Egy mesterséges intelligenciára épülő modellszámítás szerint a jelenlegi kibocsátási trendek mellett a század végére 1,16 milliárd embert érinthet súlyos élelmezésbiztonsági válság. A krízis súlypontja Afrika lesz, ami növeli a migrációs kockázatot.
A Christian Aid friss jelentése szerint 2025 a modern klímatörténet egyik legköltségesebb éve volt. Erdőtüzek, trópusi ciklonok, extrém csapadék, árvizek és aszályok sorozata rajzolja ki azt a képet, amelyben az éghajlatváltozás már nem elvont jövőbeli kockázat, hanem gazdasági és társadalmi teher.
Ritka, hogy rövid időn belül két olyan nemzetközi tanulmányt is visszavonjanak, amelyekre kormányok, szabályozóhatóságok és nagyvállalatok döntései épülnek.
A Pacific Institute létrehozott egy vízkonfliktus-kronológiát, amelyen nyomon követhető, hogy évente hány erőszakos eset kapcsolódik a vízhez. Az adatok elszomorítók: a folyékony kincs hiánya miatt évente egyre több ember szenved.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb jelentése figyelemre méltó fordulatot jelent a globális energiapiac megítélésében. E szerint a fosszilis üzemanyagok iránti kereslet várhatóan 2050-ig folyamatosan emelkedik, amennyiben a jelenlegi trendek fennmaradnak.
A klímaváltozás nem csupán környezeti, hanem mélyreható egészségügyi következményekkel jár – állapítja meg a Lancet Countdown friss kutatása, amely súlyos globális trendeket mutat be.
Trump győzelemként ünnepelte, hogy a „méregzöld harcos”, Bill Gates árnyalta korábbi klímanarratíváját, amit a „klímaváltozás-hoax” elleni harc megnyerésének nevezett. Bár úgy tűnik, Gates visszalépett, nem tagadta a felmelegedés tényét vagy a klímaváltozás elleni lépések szükségességét, csupán azt hangsúlyozta, hogy a helyzet nem apokaliptikus, illetve hogy most az alkalmazkodásra kell fókuszálni.
A globális energiapiacokon zajló átalakulás közepette egy friss tanulmány rávilágít arra, hogy a világ legnagyobb olaj- és gázvállalatai csupán látszólagos erőfeszítéseket tesznek a fenntarthatóság irányába.
Akár az EU-s GDP 5 százalékát is elvihetik a következő években a klímaváltozás negatív hatásai. Erre figyelmeztetett a minap beszédében Frank Elderson, az Európai Központi Bank (EKB) igazgatósági tagja.
Trump az ENSZ-ben a megújuló energiákat „csalásnak” nevezte, mert szerinte drágák, és gazdasági összeomlást okozhatnak. Bjørn Lomborg energetikai szakértő egyetértett az állításokkal, kiemelve, hogy a nap- és szélenergia valós költségei magasak, így ezen a téren további innováció szükséges.
A világ legnagyobb beltengere, a Kaszpi-tenger szintje évente akár 30 centiméterrel is csökken, és már a történelmi minimum alá süllyedt. A visszahúzódó víz ökoszisztémák összeomlásával, a halászat és a hajózás ellehetetlenülésével, valamint milliók megélhetésének veszélybe kerülésével fenyeget.
Több mint 85 klímakutató állítja, hogy az amerikai Energiaminisztérium nyáron kiadott klímatanulmánya alapvetően hibás és elfogult. Az általuk készített jelentés közvetlen hatással van az energiaipari beruházásokra és a globális kereskedelmi folyamatokra.
Egy gyorselemzés szerint a júniusi hőhullámok néhány európai városban háromszor annyi halálesetet okoztak. Ilyenkor a hőmérséklet akár 4 Celsius-fokkal is melegebb volt azokban városokban, amelyeket jobban érint globális felmelegedés.
Rekordszintű pusztítást okoztak az erdőtüzek tavaly, világszerte több mint 13,5 millió hektárnyi erdő, azaz görögországnyi terület veszett el. A tűzveszély mára a globális erdővesztés fő okává vált, súlyos ökológiai, gazdasági és egészségügyi következményekkel.
Új klímavédelmi javaslat jött: a nemzeti célokat (NDCs) kiegészítené egy új rendszer, amelybe cégek és önkormányzatok is beléphetnének. A kezdeményezés különösen időszerű, miután az USA újra kilépett a párizsi egyezményből.
A klímaváltozás gazdasági hatásait pár éve súlyosan alábecsülték: az USA például tavaly 955 milliárd dolláros kárt szenvedett, ami a GDP 3 százalékának felel meg. A frissebb becslések szerint 2050-re akár 19 százalékkal is csökkenhet a globális jövedelem a klímaváltozás hatására.
Minden Celsius-foknyi globális felmelegedés az emberiség napi kalóriabevitelének több mint 4 százalékát sodorja veszélybe – figyelmeztet egy friss Nature-tanulmány. A hatás már nem csupán a szegényebb országokat, hanem a világ mezőgazdasági központjait is sújtja, új geopolitikai és gazdasági kihívásokat hozva a globális élelmiszerrendszerbe.
A Stanford Egyetem új tanulmánya szerint a búza, a kukorica és az árpa globális terméshozama 13 százalékkal magasabb lenne a klímaváltozás nélkül. A mérsékelt égövben eddig Kanada és az USA kerülte el leginkább a változásokat.
Kína megnyitja piacait a csendes-óceáni térség államai előtt. Az USA innen is kivonul, megvonva a segélyek mellett a klímavédelmi támogatásokat is. Habár Peking szerint nincs politikai indíttatás a közeledés mögött, a katonai jelenléte is megerősödhet a mostani nyitásnak köszönhetően.
Egy új Nature-tanulmány szerint a klímaváltozás évente 143 milliárd dollár kárt okoz, de a kibocsátások 65 százalékáért a leggazdagabb egytized felel, szemben a legszegényebb 50 százalék mindössze 10 százalékával.
Olcsóbbá kell tenni a nukleáris energia, a fenntartható légi üzemanyagok, a zöldacél és az alacsony emissziójú cement zöldfinanszírozását. Ezzel együtt sem érhetjük el a párizsi klímacélokat, továbbá a felkészülésre sem alkalmasak a hatástalan klímakonferenciák – véli a brit exminiszterelnök.
A vízhiány okozta kihívások együttműködéssel, innovációval, stratégiai tervezéssel, valamint a magyar vízügyi szakértelem hozzájárulásával megoldhatók – jelentette ki a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) vezérigazgatója.
Egy kutatócsoport a világ 16 városában megvizsgálta, miképp változott a patkányok száma, illetve mik azok a tényezők, amik hozzájárulnak a szaporodásukhoz. Elemzésük szerint e rágcsálók számának növekedése az éghajlat felmelegedésével, az urbanizációval és az emberi populációval függ össze.
A Közel-Kelet és Észak-Afrika régió stabilitását veszélyezteti a súlyos vízhiány, a mezőgazdasági terméshozam érdemi csökkenése, a part menti városok klímakockázatai, és miközben a napenergia-kapacitás 25 százalékos növekedéssel, 19,2 GW-ról 24 GW-ra nőtt, miközben a térség alig kap klímafinanszírozást.
A Microsoft megállapodást kötött a brazil Re.green startuppal az amazonasi erdők helyreállítására, amely során 25 év alatt 3,5 millió szén-dioxid-kreditet vásárol. A technológiai óriás ezzel próbálja ellensúlyozni az energiaéhségét.
A Dél-Kaliforniát sújtó futótűz nemcsak a klímaváltozásra hívja fel a figyelmet és arra, hogy egyre szaporodnak a katasztrófák, hanem arra is, hogy mindezt egyre nehezebben tudják lekövetni a biztosítótársaságok, ezért emelik a kötvények árait, az ügyfelek pedig egyre nehezebben juthatnak hozzá a kárigényükhöz.
Friss, új megközelítésű kutatások szerint máris elérhette a 1,5 fokot az átlaghőmérséklet emelkedése – derül ki a Reuters anyagából.
A tél átalakul: évente átlagosan hét fagyos napot veszítünk világszerte. Európa egyes részein, például a balti államokban ez a szám már meghaladja a három hetet. Az „elveszett téli napok” a klímaváltozás kézzelfogható jelei, amelyeket 44 országban rögzítettek az elmúlt évtizedben – derül ki a Climate Central friss tanulmányából.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legolvasottabb cikkeinket. A Klímaváltozás rovat „nyertese” arról szól, hogy a közel-keleti konfliktusok mekkora környezeti lábnyomot hagynak maguk után.
