Korlátlan partnerségi viszony ide vagy oda, Moszkva már csak egy nyersanyagraktár Peking szemében – állítja Ukrajna kínai nagykövete.

Bár a háború kitörése előtt néhány nappal Oroszország és Kína vezetője korlátlan partnerségi viszonyt hirdetett meg, Peking igyekszik semleges szerepet betölteni a konfliktusban. Miután sem Ukrajnával, sem Oroszországgal nem szakította meg gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait, ebbe az is belefér, hogy soha nem látott mértékben növelje nyersanyagimportját – elsősorban a Moszkva által igen nyomott áron biztosított energiahordozók tekintetében.

Erre mutatott rá Pavlo Riabikin, Ukrajna pekingi nagykövete, aki egy interjúban úgy fogalmazott:

a kínai–orosz kapcsolatok egyre inkább egy olyan érdekházasságra kezdenek hasonlítani, amelyben Oroszország biztosítja a hozományt, de közben teljesen alárendelt szerepet játszik.

Nyersanyagellátók előnyben

„Az Orosz Föderáció Kína nyersanyagellátójává vált, ami legalább olyan fontos Pekingnek, mint a politikai partnerség” – mondta Riabikin, utalva arra, hogy az Oroszországból érkező energia kínai importja minden történelmi csúcsot megdöntött 2022 februárja óta. A Kína által vásárolt kőolaj például csak idén júniusban elérte a 10,5 millió tonnát, ami több mint 40 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

A kínai kormány nem kívánta kommentálni a nagykövet szavait, az elmúlt időszakban azonban több olyan kijelentést is tett, amely valóban azt jelzi, hogy globális politikai súlyának erősítése érdekében egyre erősebben sürgeti a konfliktus lezárását. Tizenkét pontos béketervét Ukrajna és a Nyugat „udvariasan” visszautasította, ám puszta jelenléte a napokban tartott szaúd-arábiai fórumon, amelyen negyven ország képviselői foglalkoztak az ukrán békejavaslattal, minden mást elhomályosított.

Ukrajna nem befolyásolhatja Pekinget semmiben

A találkozó elemzői mérföldkőnek nevezték a kínai delegáció részvételét, bár a Nyugat némileg félreértelmezte a jelenlétet, és finoman arra próbálja ösztökélni Pekinget: befolyását latba vetve vegye rá Putyint, hogy az ukrán–nyugati, diktátumnak is felfogható békejavaslat értelmében adja vissza az eddig elfoglalt területeket, és vonuljon ki Ukrajnából.

Ezt a verziót Kína soha nem fogja erőltetni. Továbbra is jó kapcsolatban marad Moszkvával, de szigorúan figyel arra, hogy nyitottnak tűnjön a párbeszédre is. Hszi Csin-Ping ugyan személyesen még nem volt hajlandó beszélni Zelenszkijjel, de áprilisban telefonon már felvette vele a kapcsolatot.

A világ második legnagyobb gazdaságával az ukránok is óvatosan és (tőlük meglehetősen szokatlan módon) a lehető legnagyobb udvariassággal bánnak,

hiszen pontosan tudják, hogy az elnök bizonyos értelemben valóban befolyással bír Putyinra.

Az ukrán nagykövet interjújának diplomáciai szempontból kissé ízléstelen mondatai természetesen semmiben nem fogják befolyásolni Oroszország és Kína viszonyát, az azonban mindenki által ismert tény, hogy a kínai elnök igen nagy modortalanságnak tartja a meggondolatlan és sértő kijelentéseket, pláne, ha azok Kína globális érdekeit minősítik egy olyan ország részéről, amely finoman szólva sem tudja befolyásolni a pekingi elképzeléseket.

Kapcsolódó:

Fotó: MTI/EPA/Pool/Szputnyik/Alekszej Majsev