Az Európai Unió legnagyobb hitelnyújtó szervezete, az Európai Beruházási Bank vezetője arra figyelmeztetett, hogy a Nyugat elveszítheti a globális dél bizalmát, a helyére pedig Kína, Oroszország és mások léphetnek, hacsak nem fokozza sürgősen az erőfeszítéseit a saját támogatásainak kapcsán.

Werner Hoyer, az Európai Beruházási Bank (EBB) elnöke a Reutersnek adott interjúban aggályait fejti ki, amelyek szerint az e heti dél-afrikai BRICS-csúcstalálkozó és az a törekvés, hogy a csoport Új Fejlesztési Bankja – amelyet BRICS-banknak neveznek – a bevett nyugati multilaterális hitelezők alternatívájává váljon, megerősítette a hitelezés jelentős növelésének szükségességét.

Aggodalomra adhat okot, hogy egyre több a kisebb fejlődő világbeli ország, különösen Afrikában, amely a hagyományos nyugati intézmények helyett az olyan államoktól, mint Kína és más feltörekvő piaci nemzetektől vár támogatást” 

– mondta Hoyer a Reutersnek.

Ha már soha nem engedik őket az asztalfőhöz, építenek egy új asztalt 
A BRICS-országok – Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika – 2015-ben hozták létre az Új Fejlesztési Bankot az USA által dominált pénzügyi intézmények, például az IMF és a Világbank alternatívájaként.
Az ok egyszerű: a második világháború vége óta tartó „úri megállapodás” értelmében a Világbank elnöki posztját mindig is amerikai, az IMF ügyvezető igazgatói posztját pedig európai szakember töltötte be. Az IMF-en belüli szavazati jog továbbra is a tagországok gazdaságának méretéhez, nem pedig a népességéhez van kötve, így az Egyesült Államoknak tényleges vétójoga van minden fontosabb politikai döntésben, még akkor is, amikor a sokkal nagyobb népességű államok az intézmény belső reformjáért küzdenek.
A szavazati jogok elosztása még a tagországok belső befolyásának a meghatározására szolgáló saját képlet alapján is elmarad az egyre inkább a globális dél növekvő gazdaságai felé forduló világtól. Bár az öt BRICS-ország nominálisan a globális GDP 26 százalékát adja, az IMF-ben mindössze 15 százalékos a szavazati joguk.
Az BRICS-bank eddig 33 milliárd dollárt adott kölcsön infrastrukturális és fenntartható fejlesztési projektekre, és további tagként felvette a szervezet országain kívüli Egyiptomot, Bangladest és az Egyesült Arab Emírségeket, Uruguay pedig a felvétel végső fázisában van. Ez a hitelintézet azzal is igyekezett megkülönböztetni magát a Világbanktól és az IMF-től, hogy nem támasztja politikai feltételek listáját az általa nyújtott kölcsönökhöz.

Az EBB egyike ezeknek az intézményeknek. Az EU 27 tagállamának a pénzügyi ereje által támogatott intézmény a világ multilaterális fejlesztési bankjai közül a legnagyobb mérleggel büszkélkedhet, és évente mintegy 10 milliárd eurót fektet be a fejlődő országokban az EIB Global részlegén keresztül.

Mire a Nyugat észbe kapott, már megszületett egy valós alternatíva

Hoyer megjegyzései az eddigi leghatározottabbak egy magas rangú uniós tisztviselő részéről a BRICS-országok azon erőfeszítéseivel kapcsolatban, hogy a blokkot kibővítsék és a Nyugat globális ellensúlyává tegyék.

Szerinte a fejlődő országok száma, amelyek semleges álláspontot képviseltek Oroszország tavalyi ukrajnai inváziójával kapcsolatban, azt is jelzi, hogy a Nyugat számára mekkora kihívást jelent e nemzetek bizalmának a fenntartása.

„Az ENSZ Közgyűlésében a közelmúltban lezajlott szavazások világossá tették, hogy fennáll a veszélye annak, hogy elveszítjük a globális dél bizalmát, hacsak nem teszünk lépéseket ez ellen és nem leszünk ott láthatóbbak” – mondta Hoyer.

Az ENSZ jövő havi ülései, köztük a fenntartható fejlődésről szóló csúcstalálkozó, lehetőséget kínálnak a nyugati intézményeknek, hogy megmutassák, hajlandók és képesek nagyobb támogatást nyújtani a szegényebb országoknak – fűzte hozzá.

Az elnök azt is hozzátette, hogy 

a BRICS-csoport bővítésére és annak bankjára azért helyezik a hangsúlyt, mert sok fejlődő ország úgy érzi, hogy a Nyugat „magára hagyta” őket a Covid–19-járvány, az adósság, az energiaköltségek és az éghajlatváltozás elleni küzdelmük során.

A sanghaji székhelyű Új Fejlesztési Bankot 2015-ben hozták létre a BRICS-tagok. A már említett Banglades, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom azóta csatlakozott, míg Algéria, Argentína, Etiópia, Honduras, Irán, Marokkó, Szaúd-Arábia, Uruguay és Zimbabwe tárgyalásokat folytat a tagságról.

„Ez annak a látképe, amivel Európának és a nyugati intézményeknek sürgősen szembe kell nézniük – mondta Hoyer a bank jelentőségének növekedéséről. – Ha nem kínálunk valódi partnerséget és meggyőzőbb módszereket a globális dél kihívásainak kezelésére, legyen szó a zöldátállásról, az eladósodás kérdéséről vagy az égbekiáltó egészségügyi egyenlőtlenségek kezeléséről, akkor bajba kerülünk.”

Címlapfotó: shutterstock