A szomáliai kormány bejelentette, hogy megszakítja a szerződéses kapcsolatait és érvényteleníti az eddigi megállapodásait az Egyesült Arab Emírségekkel, annak Szomália szuverenitása, területi egysége és politikai függetlensége elleni lépéseire hivatkozva. Akár háború is kitörhet a két fél között?
Történelmi fordulat körvonalazódik a világgazdaságban: először fordulhat elő, hogy Afrika gyorsabban növekszik, mint Ázsia. A számok mögött azonban nem afrikai csoda, hanem a kínai lassulás, a nyersanyagboom és a geopolitikai átrendeződés áll – miközben a kontinens valódi felzárkózása továbbra is kérdéses.
A romantizált Afrika-kép mögött ma már nincs más, csak pánikszerű erőforrás-hajhászat. Miközben a nagyhatalmak évekkel korábban felismerték a kontinens stratégiai jelentőségét, Brüsszel csak nemrég kapott észbe.
A szudáni háborús övezetekből kitermelt arany rejtett útvonalakon – csempészek, milíciák és közvetítők között – mozog, mielőtt elérné az Egyesült Arab Emírségeket, ahol pénzzé és befolyássá alakítják. Ez a kereskedelem, amely az államok összeomlásában gyökerezik és fegyveres csoportok támogatják, ma a Perzsa-öblöt Afrika legsebezhetőbb pontjaihoz köti.
Az EU 545 millió eurós csomaggal gyorsítja Afrika zöldenergia-átmenetét kilenc országban a Global Gateway-stratégia részeként, amely 2030-ig 300 GW megújuló kapacitást céloz. A támogatás hálózatfejlesztést, vidéki villamosítást és klímacélokat támogat, miközben 600 millió áram nélkül élő ember életét változtathatja meg.
Az év eleje óta az Egyesült Államokba irányuló kínai export két számjegyű visszaesést mutatott. Ennek ellenére a kínai árukivitel összességében jóval magasabb a vártnál, mivel a távol-keleti cégek sikeresen terjeszkednek új piacok felé. Ez kirívóan igaz Afrikára.
Afrika nagyobb országai és regionális csoportosulásai egy ambiciózus tervet gondoltak ki. Létrehoznának egy új valutát, amelyet a kritikus ásványok fedeznének. Az új fizetőeszközt segíthetné a földrész technológiai fejlődését és a gazdasági növekedést.
Marko Đurić szerb külügyminiszter hivatalos látogatást tett az afrikai Beninben, ahol elsőként az ország védelmi miniszterével, Fortunet Alain Nouatinnal találkozott. A két tisztviselő a védelem és biztonság területén folytatott kétoldalú együttműködés megerősítéséről tárgyalt.
Az al-Kaida újjáéledése Közép-Ázsiában, a Száhel-övezetben és a Közel-Keleten újra komoly fenyegetést jelent Európára: a radikalizáció, a visszatérő dzsihadisták és az instabilitás új kihívásokat hozhatnak a kontinensnek.
Olaszország Líbiára építi afrikai stratégiáját, ám a milíciák hatalma, a belső erőszak és a politikai megosztottság aláássa a Róma–Tripoli-megállapodást. A migrációs és energetikai nyereségek erkölcsi árat vonnak magukkal.
Az USA új stratégiát hirdet Afrikában: csökken a katonai jelenlét, nő a hírszerzési támogatás, miközben a terrorizmus terjedése a kontinens nyugati felén komoly fenyegetést jelent Amerika és Európa számára.
A túlzottan pedáns előírások és a helyi igények félreértése miatt Európa lemarad a kritikus nyersanyagokért folytatott küzdelemben. Ez különösen igaz az afrikai országok esetében, amelyeket a globális versenytársak, Kína és az Öböl menti államok jobban megértenek.
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) friss jelentése szerint Afrika tavaly soha nem látott sebességgel melegedett. Ennek a következményei messze túlmutatnak a kontinens határain, szélsőséges esetben akár a régiónkat érintő migrációs nyomást is hozhatnak.
A hét ábrája
Miközben Németország gazdasága a stagnálás jeleit mutatja, Berlin és Brüsszel új piacokat keres a zöldtechnológiái számára – most a forrongó Közel-Keletet és Észak-Afrikát célozzák egy 300 millió eurós uniós garanciamegállapodással.
Az USA növekvő katonai jelenléte az Ádeni-öbölben és Szomáliában a tengeri kereskedelmi útvonalak ellenőrzésére összpontosít, miközben Kína befolyását is próbálja ellensúlyozni. A Trump-kormányzat ezért fokozza a légicsapásokat, főként Szomáliában, miközben küszöbön áll Szomáliföld nemzetközi elismerése.
Donald Trump első intézkedései között volt a USAID-segélyek felfüggesztése és felülvizsgálata. A fejlődő országokat természetesen nem lenne szabad magukra hagyni, azonban több kutatás és a több mint 60 éve fennálló rendszer hiányosságai abba az irányba mutatnak, hogy ideje lenne átkeretezni a nemzetközi segélyezés struktúráját. Az ugyanis még egyetlen gazdaságot sem lendített fel érdemlegesen…
Washington és Peking soha nem látott erőfeszítéseket tesz a kulcsfontosságú nyersanyagok megszerzésére. A nagyhatalmak kölcsönös exportkorlátozásai és exkluzív bányászati megállapodásai minden kontinensen éreztetik a hatásukat, miközben az energiaátmenet és a technológiai fejlődés miatt ezek a kritikus nyersanyagok stratégiai fegyverré válnak.
A szúnyogok terjesztette malária évente több százezer halálesetet okoz, főként Afrikában. Az új vakcinák és a szúnyogirtás hatékony megoldást jelentenek, sőt az oltásokkal szembeni kisebb ellenállás és a hagyományos védekezési módszerek is segíthetnek, de az eszközök hiánya továbbra is probléma.
Hölvényi György EP-képviselő, a Fejlesztési Bizottság oktatási ügyekért felelős állandó előadója hivatalos tanzániai látogatáson járt. Mivel a képviselő a Patrióták tagja, így eddig erről csak egy belga alternatív portálon találtunk beszámolót.
Afrika lehet a világ következő nagy zöldenergia-központja, de ennek irányításáért hatalmas verseny zajlik. Az EU Global Gateway programja 300 GW új megújuló kapacitást céloz meg 2030-ig, miközben Kína technológiai fölényét igyekszik ellensúlyozni.
Algéria Afrika vezető fegyverimportőrévé vált, miután az idei évre 25 milliárd dolláros katonai költségvetést különített el, amit az olaj- és gázárak emelkedése támogat. Ez a stratégia egyszerre szolgálja az ország Marokkóval szembeni regionális pozíciójának erősítését és a rezsim belső legitimációját.
A szomáliai kalózok ismét felbátorodtak, és tevékenységeiket a húszikkal összehangolva szabotálják a tengeri kereskedelmet. Szövetkeztek az as-Sabab dzsihadista csoporttal is, amely rajtuk keresztül bonyolítja fegyverkereskedelmét a húszikkal, miközben az ISIS teret nyer Afrikában.
A Kongói Demokratikus Köztársaság keleti részén újra fellángolt a fegyveres konfliktus, miután az M23 lázadócsoport – Ruanda támogatásával – elfoglalt két keleti tartományt, miközben az összecsapások az ásványkincsekért folytatódnak. A harcok Európát is érinthetik újabb menekülthullám formájában.
Oroszország és Szudán megállapodott egy katonai bázis létesítéséről a Vörös-tenger partján, amely Moszkva számára alternatíva lehet a szíriai támaszpontjai elvesztése esetén. Az állomáshely Moszkva afrikai műveleteinek logisztikai támogatására szolgálhatna, miközben a szudáni polgárháború fordulóponthoz érkezett.
Oroszország Líbiában növeli katonai jelenlétét, alternatívát keresve a bizonytalan sorsú szír bázisai helyett. A Maaten as-Sarra légi támaszpont logisztikai csomópontként szolgálhat a Száhel-övezetben végrehajtott műveletekhez, miközben Moszkva szorosabb kapcsolatokat épít a régió katonai rezsimjeivel.
A megújuló energia térnyerése önmagában nem oldhatja meg az egyenlőtlenségeket, de Afrika sok országába hatalmas lehetőséget hoz, hiszen ott mintegy 600 millió embernek még ma sincs áramellátása.
A gazdasági nagyhatalom komoly erőfeszítéseket tett, hogy felkészüljön a kereskedelmi háborúkra és Donald Trump visszatérésére.
A Száhel-övezetben uralkodó katonai junták egyre keményebben lépnek fel a nagy nyugati bányavállalatokkal szemben. Jogi korlátozások és vezérigazgatói letartóztatások fenyegetik a legnagyobb nyugati vállalatokat. Eközben a kínai és az orosz partnerek előtt új lehetőségek nyílnak a térségben.
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe, a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére is. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
