Fábián Ágnes, a Joint Venture Szövetség (JVSZ) elnöke, a Henkel Magyarország ügyvezető igazgatója köszöntötte Budapesten az ELTE Egyetemi Kongresszusi Központjában a több mint 150 fős, zömében vállalati és gazdaságpolitikai döntéshozókból álló közönséget. Elmondta: a JVSZ fő célja, hogy elemezze a gazdasági trendeket, illetve szorosabbra fűzze a kapcsolatokat a hazai vállalati szektor és a politikai döntéshozók között. Ennek része a JVSZ Makro Konferenciája is, amely azon túl, hogy hidat képez, támogatja a vállalati tervezési folyamatot, a döntéshozói eszmecserét, valamint a kapcsolatépítést. Emellett rövidesen a Companies for the Future Award keretein belül ismét díjazzák a legkiemelkedőbb vállalatokat. 

Varga Mihály: túl vagyunk a nehezén 

A köszöntőt követő nyitó előadást Varga Mihály pénzügyminiszter, a JVSZ társelnöke tartotta, amelyben a magyar gazdaság növekedési lehetőségei és kihívásai voltak a fókuszban. A tárcavezető is elismerte, hogy nagyon nehéz a jelenlegi helyzetben egy-két évre előre megbecsülni azt, hogy akár a nemzetközi, akár a hazai gazdaság „hová fog érkezni”, azaz milyen várható gazdasági teljesítményre, milyen mutatókra érdemes felépíteni a gazdaságpolitikai, költségvetési terveket.  

Varga Mihály elmondta, hogy a kormány az elhúzódó háború és az energiaválság ellenére folytatja a hiány- és adósságcsökkentő politikáját, és a rendkívüli kiadások mellett is „biztosítják a családok támogatását, a rezsivédelem fenntartását és a nyugdíjak értékének megőrzését”. A pénzügyminiszter hozzátette: azzal számolnak, hogy az idén az államadósság a GDP 69,8 százalékára csökken a tavalyi 73,9-ről.  

Szeretnék, hogy egyre kisebb terhet jelentsen az államadósság finanszírozása, hogy így több lehetőség maradjon a cégek fejlesztései és a további kamatcsökkentés előtt.  

Varga Mihály szerint jó esély van arra, hogy az év második felében a gazdasági növekedés legyen az uralkodó, és arra is, hogy az év végére, november-decemberre az infláció egy számjegyűre csökkenjen – mondta a miniszter, aki szerint ez a kamatszint csökkenését is magával hozza majd. 

Arról is beszélt, hogy a reálbérek szeptembertől növekedésnek indulhatnak, a kormány pedig azon dolgozik, hogy a fogyasztás lépésről lépésre meginduljon. Hozzátette, hogy a külkereskedelmi egyenleg rekordot dönthet az idén, a legfontosabb piacok, az eurózóna helyreállásával még nagyobb lehet a növekedés. A Pénzügyminisztérium épp a konferencia napján, október 3-án, kedden reggel jelentette be, hogy a GDP-arányos éves államháztartási hiánycél 3,9-ről 5,2 százalékra nő. Az emelést a „jelentősen megnövekedett kiadásokkal” magyarázza a tárca. 

Mindeközben  

gyógyulnak a tavalyi energiaársokk okozta sebek, javulnak a mérlegadatok 

– emelte ki Varga Mihály, így a magyar gazdaság egyensúlyi pozíciói is egyre jobbak. „Sikerrel kerültük el az ikerdeficit veszélyét, az energiaköltségek csökkentek, a külkereskedelmi mérleg egyenlege pedig érdemben javulni tudott. Ezek révén a kamatok is végre csökkenésnek indulhatnak, így a gazdaság rövidesen újra növekedési pályára állhat. A reálbérek várható emelkedése okán a belső fogyasztás ismét nőhet, és hasonlóan pozitív pályát járhat be az infláció is, amely november-decemberre egy számjegyűre mérséklődhet” – vélte Varga Mihály. 

Forrás: Joint Venture Szövetség Facebook-oldal

Bár az idén még 5,2 százalékos ESA-hiányt vár a pénzügyminisztérium, jövőre a kormányzat újra ragaszkodik a 2,9 százalékhoz – jelentette ki. A Covid-hullámokat követő gazdaságélénkítés, majd a háború hatásai az államadósságot is emelték, ám csak átmenetileg, mert 2024-re ismét csupán 69,8 százalékra mérséklődhet a GDP-arányos államadósság. (Bár a 2010-es 80 százalékról 2019-ig 65,3 százalékig csökkent ez a mutató, a Covid kitörési évének végén újra közel 80 százalékra nőtt, majd onnan ismét csökkenésnek indult.) 

Ennél is lényegesebb, hogy a rugalmasan alkalmazkodó hazai gazdaság várhatóan hamar magára talál: akár már 2023 harmadik, illetve negyedik negyedévében kikerülhetünk a technikai recesszióból. Ezt követően – Varga Mihály szerint – a 2024–2025-ös években már fokozatosan, stabilan újra növekedhet a magyar gazdaság. 

Makronóm Intézet: ez lehet a 14 magyar kitörési pont 

A pénzügyminiszter gazdasági előrejelzését követően György László kormánybiztos egy geopolitikai elemzéssel indítva tette fel az igazi, egymilliárd dolláros kérdést: blokkosodni fog-e a világ, vagy megmarad a konnektivitás, azaz az összekapcsoltság maihoz hasonló szintje. A globális kereskedelem várható változásait a Boston Consulting Group elemzése alapján ismertetve kiemelte, hogy Oroszország és az EU között a forgalom közel annyival fog csökkenni, mint amennyivel az USA és az unió között növekszik majd.

Az már ma látszik, hogy jóval drágább lesz az európai gazdaság egyik alappillére, az energia. 

György László leszögezte: hazánknak kicsi, nyitott országként figyelnie kell a környezetére, hogy a geopolitikai folyamatokat az előnyünkre fordítsuk, tudjunk belőle profitálni. Ugyan az uniónak egyelőre sikerült elkerülnie az energiacsapdát, az eddigi energiaár-különbség az EU és az USA között várhatóan 3-4-szeres marad az ukrán háború után is.  

A versenyfeltételek Délkelet-Ázsiához hasonlítva nagyban romlottak Európában, így az elektronikai ipar pillanatokon belül elköltözött, és nem elképzelhetetlen, hogy a vegy- és a járműipar is erre a sorsra jut, amennyiben az EU nem talál ezekre a kihívásokra stratégiai válaszokat.  

A világ gazdasági helyzetét a gördülő recesszió jellemzi. Ez a recessziónak az a formája, amikor vannak, akik a tetején tudnak lenni a fejlődésnek, és vannak, akik az alján. Most Ázsia van a tetején, az USA-ban minimális növekedés, az EU-ban pedig recesszió van

– mutatott rá a jelenség lényegére a kormánybiztos. 

A kormánybiztos szerint az átalakulás legnagyobb nyertese jelen állás szerint Délkelet-Ázsia lesz, azon belül is az ASEAN-országok: rajtuk keresztül kereskedik majd Kína, Japán és Dél-Korea is. A második nyertes az USA és környezete lesz, főképp Mexikó, de a jelenlegi folyamatok lehetőséget kínálnak, és Kelet-Közép-Európa is a győztese lehet ennek a folyamatnak.   

Jelenleg a hazánkban működő 96 milliárdnyi külföldi tőke alig egyharmadát adják a kelet-ázsiai cégek, tehát ezen a területen is megmaradt a nyugati vállalatok túlsúlya.  

György László szerint, ha azt szeretnénk, hogy Magyarország találkozási pont legyen, erre nem jelenthet veszélyt az ázsiai tőke közelmúltbeli érdeklődése. Sőt, inkább lehetőségként kell megélni hazánkban a Kelet és Nyugat találkozását.  

Forrás: Joint Venture Szövetség Facebook-oldal

Kiemelte: jó lenne, ha hazánk találkozási ponttá válna a keleti és a nyugati high-tech cégek között, és ebből a hazai vállalatok is profitálhatnának. Ezt a célt szolgálja az egyetemek költségvetésének megduplázása és a juttatásaik teljesítményalapú odaítélése, amelyek között olyan tényezők is szerepet játszanak, hogy hasznosítani tudják-e a kutatásaikat a vállalkozásokkal való együttműködéseikben.  

Magyarország központi elhelyezkedése segíthet a találkozási pont szerep kialakításában. Stratégiai útvonalak haladnak rajtunk keresztül, ami mellé versenyképes befektetési környezetet sikerült kialakítani, és a hazai munkaerő több intézet értékelése szerint is az egyik legversenyképesebb a világon, a képzettségük kimagasló.  

Az optimizmusát azzal is alátámasztotta, hogy már a koronavírus-járvány előtt is versenyképes volt a gazdaságpolitikánk, a pandémiakezelésben pedig erre ráerősítettünk, amikor nem segélyalapú, hanem beruházásösztönző válságkezelést alkalmaztunk.

  

A Makronóm Intézet kitörési pontokat azonosító kutatására rátérve György László rámutatott, hogy 43 technológiai terület közül, amelyek a világban kitörési pontként szolgálhatnak, a felmérés készítői hazánk adottságai alapján hat technológiai kitörési pontot határoztak meg, amelyekre célszerű összpontosítani, és további nyolcat, amelyet nem szabad figyelmen kívül hagyni. 

 A 14 kitörési pontba – a teljesség igénye nélkül – beletartoznak a pénzügyi szolgáltatások, a biotechnológia, az önvezető járművek fejlesztése, továbbá az élelmiszer- és az egészségügyi technológiai innovációk.   

Vitafórum és kerekasztal: a geopolitika csapdájában  

A geopolitika csapdájában címmel rendezett rendhagyó vitafórum Tálos Péter, a Foxconn csoport alelnökének provokatív előadásával indult. Szerinte már az ukrajnai háborút jóval megelőzően elkezdtek szakadozni a termelésben az ellátási láncok, és ennek minden következménye mára lett nyilvánvaló. Másik állításában tragédiának tartja, hogy Oroszország nem a globális északkal tartott, ezért a drága energia tartós inflációs nyomást jelent az elkövetkező időszakban.    

Az egyes nagyhatalmakról megállapította, hogy  

Oroszország pillanatnyilag azért küzd, hogy egyszer globális nagyhatalom lehessen, de nem feltétlenül áll nyerésre. Kínának hatalmas problémái vannak, megtörni látszik a lendülete, sőt, az utóbbi években az USA is gyorsabban fejlődik nála.  

Tálos szerint az Egyesült Államok áll a legjobban, és a dominanciáját senki és semmi nem veszélyezteti, annak ellenére, hogy a helyzete nem rózsás.  

Magyarország egyértelműen a Nyugathoz tartozik, nem hídország, ugyanakkor nem jelenti azt, hogy ne lehetne kapu. Igenis ápolhatunk kapcsolatokat Kínával, kihasználhatjuk annak az előnyeit. A NATO katonai, az EU pedig piaci biztonságot ad hazánknak.  

E vitafórum résztvevői közül Czakó Borbála stratégiai tanácsadó, korábbi londoni magyar nagykövet nem értett teljesen egyet Tálos Péterrel, figyelmeztetett az USA-ban jelenleg folyó költségvetési vitára, az eladósodottság miatti lehetséges leállásra. Szerinte azokon a területeken lehetne az ország a deglobalizációs folyamatok nyertese, amelyekben már most jobbak vagyunk.  

Dávid Ilona, a GVC Group vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy vállalatvezetőként nemcsak a geopolitikára kellett figyelni, hanem a válságkezelésre is. Több olyan folyamatot is megtapasztaltak, amit nem lehetett kezelni másképp, csak alkalmazkodással. A közelmúlt nagy sikere, hogy a cégek megtanultak ebben a magas inflációs környezetben is gazdálkodni, de természetesen ők is várják a pénzromlás csökkenését. Szerinte  

Magyarországnak figyelnie kell a deglobalizációs folyamatokat, és a visszatérő termelésből ki kell vennie a részét.  

Heffner Róbert, a HIPA Befektetésösztönzési Igazgatóság vezető szakértője szerint is már régebben elindultak a deglobalizációs folyamatok, amire ráerősített a Covid és az ukrajnai háború. Úgy vélte, hogy a near- és a reshoring is erősíti a magyar befektetési lehetőségeket. A keleti nyitáson 14-15 éve dolgoznak, és a Kelet nemcsak Kínát jelenti, hanem komoly a jelenléte Japánnak és Dél-Koreának is. A keleti világból intenzív a tőkebefektetési szándék, potenciálisan az elkövetkező időszakban akár 20 milliárdnyi befektetés érkezhet. Magyarország pedig olyan hely, ahol mind a nyugati, mind a keleti tőke megtalálhatja a számításait.  

 

Forrás: Joint Venture Szövetség Facebook-oldal

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője kibővítette Tálos Péter Kínáról szóló jellemzését a demográfiai helyzettel. Szerinte mindig komoly kérdés, hogy csökkenő lélekszám mellett megőrizhető-e a termelőképesség, tud-e majd versenyezni a stabil lélekszámú USA-val. Bár ezzel többen nem értettek egyet a technológiai fejlődés miatt. Szerinte Magyarország nem az energiában és a nyersanyagok terén lehet nyertes, az oktatás fejlesztésében, a kiváló képességekkel megáldott fiatalok kinevelésében látja az esélyt a kitörésre. Ez az a lehetőség, amire az egyes ágazatok a fejlődésüket építhetik. (A kerekasztal-beszélgetés moderátora Kamasz Melinda, a növekedés.hu alapító főszerkesztője és Kárász Róbert, a Duna Médiaszolgáltató kreatívigazgatója volt.) 

JVSZ Economy Index: együtt kell élni a kihívásokkal 

Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója előadásában elmondta: üzleti szemléletmóddal vizsgálja a JVSZ friss mutatója a jelenlegi gazdasági környezetet. A JVSZ Economy Index ugyanis egy olyan, nem kevesebb mint 26 gazdasági mutatóból álló index, amely a vállalatvezetők szemszögéből értékeli a hazai gazdasági környezetet. Az adatok gyűjtése a JVSZ tagságába tartozó vállalkozói kör véleményére alapoz, így adva objektív és valós képet az üzleti környezetről, annak kihívásairól és igényeiről.  

Annak ellenére, hogy a mutató az elmúlt hat negyedévben bizakodásra adott okot, mégis számos kihívással szembesülnek a piaci résztvevők.  

A Covid utáni környezet, az energiaválság már nem kialakulóban van, hanem tartósan köztünk van, amivel együtt kell élni

– mondta el a JVSZ elnökségi tagja. Csorbai Hajnalka hozzátette: azok lesznek előnyös pozícióban, akik a friss trendekhez megfelelően tudnak alkalmazkodni. Az alkalmazkodási képességeket azonban nehezítik a folyamatosan ingadozó gazdasági mutatók, a nehezen kiszámítható környezet, továbbá az elmúlt évben a több tíz ezer felszámolt vállalkozás után fennmaradó tartozások, valamint a jelenlegi recesszió. A szakértő szerint azonban egyelőre nem látható, hogy mennyire húzódik el a gazdasági válság.

 

Forrás: Joint Venture Szövetség Facebook-oldal

Az MNB alelnöke az inflációról 

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke az infláció elleni küzdelemről beszélt: szerinte egy ötven éve nem tapasztalt pénzromlási hullám söpör végig a világon, és 2022 őszén több mint 60 országban volt két számjegyű az infláció, de ma még mindig 26-27 ilyen állam van.  

A következő negyedévekben elérhető itthon a 6-7 százalékos infláció, de ilyen értékek mellett sem lehet hátradőlni. 

A szigorú monetáris politikát és fegyelmezett gazdaságpolitikát igénylő harcban a kormány és a nemzeti bank vállvetve küzd, ám a profitinfláció vagy visszatekintő árazás nehezíti a szabályozók munkáját. 

A második vitafórum és kerekasztal: fenntarthatóság és innováció – Európa vesztésre áll? 

A záró kerekasztal-beszélgetés alapvetően az innováció, a technológiai fejlődés és a fenntarthatóság kérdéseit járta körül. Különösen abból a szempontból, hogy a globális térképen Európa – és benne a régiónk, illetve Magyarország – hol tart a fenti területeken. Természetesen a kerekasztal és a konferencia résztvevői először is nagy tapssal jutalmazták a két új magyar Nobel-díjast, Karikó Katalint és Krausz Ferencet, akiket a záró kerekasztal felvezető előadásában is kiemelt Tálos Péter. Hozzátéve, hogy e két kiemelkedő kutató sem kizárólag Magyarországon dolgozott. Ám természetesen ez a kihívás Európa egésze számára óriási, hiszen egyre szerényebb az EU-s innovációs potenciál.  

A termelés terén szinte csak a belső égésű motorral hajtott járművek gyártásában maradt meg a kontinens globális vezető szerepe, például az elektronikai eszközök gyártásának fellegvára évtizedek óta Ázsia.  

Eközben Amerika az innováció igazi fellegvára. E szándékosan provokatív felvetésre a záró kerekasztal résztvevői adták meg válaszaikat. 

Forrás: Joint Venture Szövetség Facebook-oldal

Dobos Balázs, a Makronóm Intézet szakmai igazgatója egy kifejezetten érdekes ausztrál kutatómunkát idézett, amely szerint  

Kína 44 kutatás-fejlesztési területből már 37-ben a világ vezető hatalmának tekinthető, több mutató szerint is. Eközben az USA csak 7 területen van vezető helyen. 

Ez kiválóan jelzi azt a paradigmaváltást, amely a világban jelenleg végbemegy. Ez ugyan lassú folyamat, de nem véletlen, hogy Amerika 2018-ban, a Trump-adminisztráció idején kereskedelmi háborút indított, majd Biden 2022-től ezt kiszélesítette egy technológiai háborúvá. Dobos Balázs szerint az igazi kérdés számunkra ebben a helyzetben az, hogy az EU és régiónk hogyan reagál ezekre a kihívásokra, és utalt György László kormánybiztos előadására, aki a nearshoring, az offshoring és a friendshoring trendjeit is elemezte. 

A klímaügyekért és klímadiplomáciáért felelős utazó nagykövet, Botos Barbara arra hívta fel a figyelmet, hogy a szén-dioxid-kibocsátás terén Európa globális részesedése csak nyolc százalék, Magyarországé pedig a világ kibocsátásának egy ezreléke. Ennek ellenére nagyon fontos a hazai munka, és jó lenne, ha a nagyvállalatok nem elsősorban a klímakvóták vásárlásával igyekeznének teljesíteni azt a célt, hogy hazánk 2050-re karbonsemleges legyen. (A klímacélokat a kilencvenes évek elejéhez képest határozták meg, és ezek egyharmadának megfelelő csökkentést valósítottunk meg eddig, annak a kétharmada még hátravan.) Ez összetett energetikai, stratégiai probléma, amelyen nagyon sokat kell még dolgozni, ráadásul a 2022-es energiaválság óta az energiaellátás biztonsága előrébb került a prioritási listán – tette hozzá. 

A digitális banki fejlesztések fontosságára, a pénzügyi térben erősödő versenyre hívta fel a figyelmet Hankiss László, a Gránit Bank Zrt. vezérigazgató́-helyettese, és kiemelte, hogy  

a zöldgazdaság és a -technológia egyre inkább elválaszthatatlan fogalom, e kettő együttműködése eredményez fenntartható gazdaságot.  

Samu Tímea, a JCDecaux Hungary vezérigazgatója pedig a reklámipar ütemes digitalizálásáról beszélt, amely vadonatúj kreatív eszközöket ad a szakma kezébe.  

Dobos Balázs a beszélgetés egyfajta konklúziójaként kiemelte, hogy az Európa és Amerika közötti versenyképesség nemcsak azért szenved hátrányt, mert a tengerentúlon jelentősen olcsóbb az energia, hanem amiatt is, mert  

az EU az új technológiák, a zöldgazdaság terén inkább szabályoz és szankcionál, semmint ösztönözné a vállalatokat,  

nem is szólva a túlzottan bürokratikus megközelítésről, így feltehetően az amerikai fenntartható gazdaságot előmozdító program sikeresebb lehet. 

Borítókép: György László Facebook-oldala