Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása 

Már a két tartományi voksolást megelőzően is az országos hangulat fokmérőjének tekintették a megmérettetéseket, ahol a radikális Alternatíva Németországért (AfD) erősödésére, valamint a szövetségi kormánypártok veszteségére számítottak. Mindez már az exit pollok alapján beigazolódott, az eredmények tükrében pedig teljes bizonyossággal állíthatjuk, hogy az a CDU/CSU és az AfD nagyot nyert, míg az SPD, a Zöldek és az FDP nagyot bukott.  

Ami a szavazás győzteseit illeti, a konzervatív erők Bajorországban és Hessen tartományban is egyértelmű győzelmet arattak.  

Bajorországban a Keresztényszociális Unió (CSU), a jobbközép Kereszténydemokrata Unió (CDU) testvérpártja a szavazatok 37 százalékát szerezte meg, míg Hessenben a CDU a voksok 34,6 százalékát. Az este legnagyobb nyertese azonban vitathatatlanul az AfD, amely Hessenben a második, Bajorországban pedig a harmadik helyen végzett. 

Az AfD erős szereplése hagyományos bástyáján (az egykori kelet-németországi tartományokon kívül) azt sugallja, hogy a párt sikeresen bővítette támogatói bázisát. Ez a fejlemény máris aggodalmat váltott ki a mainstream pártok (CDU/CSU, SPD, FDP, Zöldek) vezetői körében. 

„Az AfD megnövekedett támogatottsága csak aggasztani tud minden demokratát ebben az országban” – mondta Ricarda Lang, a Zöldek társelnöke a közszolgálati televízióban. 

Mind Bajorországban, mind Hessenben az Olaf Scholz kormánykoalícióját alkotó három párt támogatottsága csökkent. Ez az eredmény a szövetségi kormánnyal szembeni széles körű elégedetlenséget mutatja, miközben a gazdasági és szociális bizonytalanság egyre nő. A német gazdaság hosszabb ideje rosszul teljesít, amit részben az orosz–ukrán háborút követő energiaár-emelkedés idézett elő. A Németországba az idén érkező menedékkérők számának ugrásszerű növekedése és a megfizethető lakások emelkedő hiánya szintén növelte a választók elégedetlenségét. Az AfD pedig egyértelműen képes volt tőkét kovácsolni ezekből.  

Eredmények Hessenből, az egykori szocialista fellegvárból 

Hessenben az SPD és az FDP története leggyengébb eredményét érte el. A tartományban a választási részvétel valamivel elmaradt az 5 évvel ezelőttitől. Akkor 67,3, múlt vasárnap csupán 66 százaléka gondolta a választópolgároknak, hogy részt vesz a voksoláson. Robert Lambrou, az AfD frakcióvezetője Hessenben, ahol a párt a szavazatok 18,4 százalékát szerezte meg, lélegzetelállítónak nevezte a párt teljesítményét a tartományban. Hozzátette: sokan úgy érzik, hogy  

„szükség van a politika megváltoztatására. Magas az infláció, magasak az energiaárak, magasak a bérleti díjak. Teljesen ellenőrizetlen a tömeges bevándorlás. Itt nagyon sok a tennivaló”. 

Az AfD valóban örülhet, mivel 5,3 százalékponttal javította öt évvel ezelőtti eredményét, és így a CDU után a második helyen futott be. Az SPD viszont 4,7, a Zöldek 5, az FDP 2,5, a Die Linke pedig 3,2 százalékponttal rontotta legutóbbi eredményét. A Szabad Választók igaz, hogy fél százalékpontot erősödtek, továbbra sem ütik meg a bejutási küszöböt.  

1. ábra. Adatok forrása: ZDF Készítette: Mihálovics Zoltán 

Ami az elkövetkező napokban egy érdekes kérdés lesz, az a koalícióalkotás. Az elért eredmények a 133 tagot számláló törvényhozásban a CDU-nak 52, az AfD-nek 28, az SPD-nek 23, a Zöldeknek 22, az FDP-nek 8 mandátumot hoztak. Az abszolút többséghez 67 szükséges. Nem jöhet szóba az SPD–Zöldek–FDP koalíció, mivel az csak 53 mandátumot jelentene. Az AfD-vel radikalizmusa miatt továbbra sem hajlandó egyetlen párt sem koalícióra lépni – vajon ez megváltozik majd? Két számításba jöhető forgatókönyv marad, ha a többséget biztosítani szeretnék Hessenben: egy CDU–Zöldek (74 mandátum) vagy egy CDU–SPD koalíció (75 mandátum). A választópolgárok Hessenben valamennyi forgatókönyvvel inkább elégedetlenek lennének, ahogy a ZDF is megírta. 

2. ábra. Adatok forrása: ZDF Készítette: Mihálovics Zoltán 

Az alábbi ábrán látható, hogy az SPD a valaha volt leggyengébb eredményét mutatta fel múlt vasárnap, akár csak az FDP, a CDU ezzel szemben az öt évvel ezelőtti számait jelentősen javította, az AfD pedig története legjobb eredményét érte el a tartományban. Az FW is feljavult, míg a Die Linke és a Zöldek rontottak. 

A következő ábra azt szemlélteti, hogy a hesseni választópolgárok mely kérdéseket tartják a legégetőbbnek, amelyeket a napokban felálló – legyen akármilyen összetételű – tartományi kormánynak minél előbb orvosolnia kellene. Első helyre a 36 százalékuk a migrációt tette, ezt követte 24 és 23 százalékkal az oktatás és az energia, majd sorrendben a tömegközlekedési anomáliák (14 százalék) és az infláció (10 százalék) következett. Ezekre a kérdésekre kell tehát a választópolgári visszajelzések alapján kielégítő megoldásokat találnia az újonnan felálló koalíciónak. 

3. ábra. Adatok forrása: ZDF Készítette: Mihálovics Zoltán 

Vegyük az első három legfontosabbnak megjelölt problémát! 

A migráció kezelése tekintetében a választópolgárok egyértelműen a politikai paletta jobboldalát választják Hessenben. Huszonöt százalékuk a CDU-t, míg 21 százalékuk az AfD-t tartja a legkompetensebbnek a probléma kezelésében, 12-12 százalék pedig a szociáldemokratákat és a liberálisokat. Oktatási kérdésekben valamelyest más a helyzet: a tartományi választók ebben az esetben is a CDU-t tartják legkompetensebbnek (32 százalék), viszont második helyre tették az SPD-t (20 százalék), 8-8 százalékuk pedig az AfD-ben és az FDP-ben bízik. Az energiapolitika terén megint más a sorrend: legkompetensebbnek ez esetben is a CDU-t tekinti a hesseni választók 28 százaléka, őket követik a Zöldek (24 százalék), majd az AfD (11 százalék), végül az SPD (7 százalék). 

4. ábra. Adatok forrása: ZDF Készítette: Mihálovics Zoltán 

Tipizálni mindig érdemes a könnyebb átláthatóság érdekében. 

Nemek szerint csoportosítva kirajzolódik, hogy a férfiak inkább hajlamosak a radikálisabb irányvonalat képviselő AfD-re voksolni (22 és 14 százalék). Viszont több női szavazót tudhatott maga mögött a CDU (36 és 34 százalék), a Zöldek (17 és 13 százalék), az SPD (16 és 14 százalék). Az AfD mellett több férfi voksolt az FDP-re (6 és 4 százalék), míg a Die Linke és a Szabad Választók esetén a nemek közti arányok megegyeznek (3-3, illetve 4-4 százalék). Így összességében kijelenthető, hogy a nők inkább hajlamosak a mainstream, mérsékelt irányvonalat képviselő pártokra voksolni, míg a férfiak bátrabban adják a szavazatukat a radikálisabb alternatívára. 

5. ábra. Adatok forrása: ZDF Készítette: Mihálovics Zoltán 

Az életkor szerinti megoszlás is tartogat érdekességeket. A legidősebb korosztályra támaszkodik leginkább a két hagyományos mainstream párt (CDU, SPD). A CDU esetén az a tendencia rajzolódik ki, hogy minél idősebb valaki, annál nagyobb eséllyel adja a CDU-ra a voksát. A Zöldek szavazóbázisán belül a 45–59 év közöttiek dominálnak, őket követik a 30–44, majd a 18–29 év közöttiek, végül a legkisebb szeletet a 60 felettiek adják. Az SPD esetén a 60 év felettiek képviselik a legnagyobb arányt, őket nagyjából azonos arányban követi a másik három korcsoport. Az FDP Hessenben döntően a 18–29 év közöttiek szavazatára számíthatott múlt vasárnap, a legkevésbé pedig a 60 év felettiekére. A Die Linke esetén is a 18–29 év közöttiek domináltak, míg az FW esetén a 18–29, valamint a 30–44 év közötti korcsoport. Igaz, hogy minden korosztályból a CDU szakította ki a legnagyobb szeletet, ami annak köszönhető, hogy programjában minden korcsoportnak képes volt kínálni vonzó alternatívát. 

6. ábra. Adatok forrása: ZDF Készítette: Mihálovics Zoltán 

Szakma szerint is érdemes elvégezni egy csoportosítást. Itt is hasonló a végkifejlet: a CDU minden területen dominált a többi párttal szemben. Hessenben a CDU-ra a legnagyobb arányban egyéni vállalkozók adták a voksukat, őket követték a közszolgálati alkalmazottak, az alkalmazottak, valamint a fizikai munkások. Az FDP-nél ugyanez a tendencia, csak az arányok kisebbek. A Zöldek esetén a legnagyobb arányt a közszolgálati alkalmazottak jelentik, őket követik sorrendben az egyéni vállalkozók, az alkalmazottak és a fizikai munkások. A szociáldemokratáknál a prímet a közszolgálati alkalmazottak viszik, a fizikai munkások és az alkalmazottak hasonló arányt képviselnek, a legkisebb hányadot pedig az egyéni vállalkozók jelentik. Az AfD-re legnagyobb arányban a fizikai munkások voksoltak Hessenben, őket követték az alkalmazottak és az egyéni vállalkozók, majd a közszolgálati alkalmazottak. A Die Linke és az FW esetén nagyjából minden csoport hasonló hányadot képviselt. 

7. ábra. Adatok forrása: ZDF Készítette: Mihálovics Zoltán 

Végül pedig az iskolai végzettségből is sok következtetést lehet levonni. A CDU itt is kiszakította mindegyik csoportból a legnagyobb arányt, de Hessenben megállapíthatjuk, hogy minél alacsonyabb valakinek az iskolai végzettsége, annál nagyobb eséllyel voksolt rájuk. Ugyanez igaz az AfD-re is, csak az arányok kisebbek. A Zöldek esetén a tendencia épp ellenkező, akárcsak az FDP-nél, ahol csupán az arányok kisebbek: az ő szavazóbázisukon belül a diplomások dominálnak. Az SPD-nél a legnagyobb hányaadot a középiskola első etapját elvégzők képviselik, majd a diplomások. A Die Linke esetén a szavazóbázist a diplomások és az érettségizettek, az FW-nél pedig az érettségizettek és a középiskola vége felé közeledők dominálják. 

8. ábra. Adatok forrása: ZDF Készítette: Mihálovics Zoltán 

Eredmények Bajorországból – a CSU behúzta 

A bajorországi tartományi választáson a részvétel felülmúlta az öt évvel ezelőttit: míg 2018-ban a szavazásra jogosultak 72,2 százaléka gondolta úgy, hogy véleményt nyilvánít, addig most vasárnap ez az arány valamelyest magasabb volt, 73,3 százalék. 

Ami szembetűnő az eredményekben, az az, hogy Bajorországban az AfD a voksok 14,6 százalékát szerezte meg, alig lemaradva a Szabad Választók (FW) mögött, ez a jobboldali párt a CSU-val koalícióban kormányzott eddig a tartományban. A CSU minimálisan – 0,2 százalékponttal – rontott az öt évvel ezelőtti eredményén, de így is magabiztosan nyerte a szavazást. A CSU eddigi koalíciós partnere (FW) 4,2 százalékponttal múlta felül öt évvel ezelőtti önmagát, és másodikként futott be, 15,8 százalékkal. A szövetségi kormány pártjai (SPD, Zöldek, FDP) nagy arányban rontottak legutóbbi eredményükön: a szociáldemokraták 1,3 százalékponttal hoztak rosszabb számokat, ami ezúttal csak a szavazatok 8,4, a Zöldek 3,2 százalékpontot rontottak, ami csupán a voksok 14,4, az FDP 2,1 pedig százalékpontot veszített, ami a szavazatok 3 százalékának megszerzésére volt elegendő. Ez azt is jelentette, hogy a radikális baloldali Die Linkéhez (3,1 százalékos eredmény) hasonlóan a szabaddemokraták is kiestek a tartományi parlamentből, miután nem ütötték meg az 5 százalékos küszöböt. 

9. ábra. Adatok forrása: ZDF Készítette: Mihálovics Zoltán 

Mivel a bajorországi törvényhozásban legfeljebb 203 mandátumot lehet megszerezni, így az abszolút többséghez egy olyan koalíció szükséges, amely legalább 102 mandátumot képes biztosítani. Az eredmények alapján a CSU 85, a Zöldek 32, a Szabad Választók 37, az AfD 32, az SPD pedig 17 mandátumot tudhat magáénak. A legegyszerűbb forgatókönyv, hogy folytatódik a CSU–FW koalíciós kormányzás, ami jelen felállás szerint egy stabil 122 mandátumos, tehát mintegy 60 százalékos többséget biztosítana. Mivel az AfD a német belpolitikai életben továbbra is kvázi egy „páriapárt”, azaz senki sem hajlandó koalícióra lépni vele, a CSU számára még esélyes két forgatókönyv a koalícióalkotásra, ha az FW-vel nem tudnának megállapodni. Egy CSU–Zöldek koalíció 117 mandátumos (57,6 százalékos) többséget, egy CSU–SPD éppen hogy többséget jelentene, 102 mandátummal (50,2 százalék). A választók is inkább az eddigi CSU–FW formációt pártolnák, ahogy azt a ZDF is lehozta. 

10. ábra. Adatok forrása: ZDF Készítette: Mihálovics Zoltán 

A szélesebb perspektíva érdekében érdemes megnézni, hogy hogyan alakultak az egyes pártok választási eredményei 1946 óta. Az alábbi ábrán jól kirajzolódik, hogy a tartomány a jobbközép pártok – ez esetben a CSU – bástyája. Azt is elmondhatjuk, hogy a 37 százalékos eredmény az egyik legalacsonyabbnak számít (1974-ben volt a csúcs, mikor 60 százalék feletti eredményt ért el a CSU, ergo koalíciós partnerre sem volt szükség). Az SPD és az FDP itt hagyományosan gyengén szerepelt, de az ábrán az is látszik, hogy mindkét régi párt a valaha volt leggyengébb eredményét érte el múlt vasárnap. A Zöldek igaz, hogy rontottak, de nekik volt már ennél rosszabb eredményük 1982 óta, az FW pedig 1998 óta a legjobb eredményét érte el, ahogy 2013 óta az AfD is. 

Az eredmények alapján tehát egy magasnak számító részvétel mellett a CSU miniszterelnök-jelöltje 57 százalékot kapott. A választópolgárok a CSU-t tartották a leginkább képesnek arra, hogy úrrá legyen a tartományt érintő problémákon. A bajorországi szavazók 41 százaléka a legégetőbb problémának a migrációt tartja. Harmincöt százalék úgy gondolta, hogy az energia és a klíma jelentette gondok a legfontosabbak, 14 százalékuk szerint az infláció, 9 százalékuk szerint az egészségügy, végül 7 százalékuk szerint az oktatás jelenti a legfontosabb problémát, amit az új tartományi kormánynak kezelnie kell. 

11. ábra. Adatok forrása: ZDF Készítette: Mihálovics Zoltán 

Ezeknek a problémáknak a kezelésére pedig elsöprően a CSU-t tartják a legalkalmasabb politikai erőnek. Ahogy az alábbi ábrán is látszik, a migráció kezelése tekintetében 33 százalék a CSU-t tartja a legkompetensebbnek, őket követi az AfD a választópolgárok 20 százalékával. A Zöldeket csupán feleennyire tartják alkalmasnak (10 százalék), míg az SPD (9 százalék) és az FW (8 százalék) a választók szerint ennyire sem kompetens ennek a kezelésében. Energiapolitikai kérdésekben is a CSU viszi a prímet a választók 31 százalékával, itt már a Zöldek jobban szerepelnek (20 százalék), az AfD valamivel gyengébben (11 százalék), de az SPD-t (4 százalék) és az FW-t (9 százalék) itt is a legkevésbé tartják kompetensnek a választók. A gazdasági kérdésekben a választók a legkompetensebbnek a CSU-t (41 százalék) tartják, a Zöldek (6 százalék), az FW (9 százalék), az AfD (7 százalék) és az SPD (4 százalék) le van maradva. Az oktatásügyi kérdésekben is a CSU-t a legkompetensebb a választók szerint (38 százalék), viszont itt az SPD-t valamivel hozzáértőbbnek (10 százalék) találják a választók, mint a korábbi kérdésekben. A Zöldek (6 százalék), az FW (9 százalék) és az AfD (7 százalék) itt is jócskán lemarad a CSU-tól. 

12. ábra. Adatok forrása: ZDF Készítette: Mihálovics Zoltán 

Érdemes azt is megnézni, hogy többnyire tipikusan kik szavaztak az egyes pártokra Bajorországban, tehát a kampányidőszakban mely társadalmi csoportokat tudták megszólítani az egyes pártok az üzeneteikkel. 

A nem szerinti megoszlást szemlélteti az alábbi ábra. Jól látszik, hogy valamivel több nő szavazott a CSU-ra (38 és 36 százalék), a Zöldekre (16 és 14 százalék) és az SPD-re (9 és 8 százalék. Fordított a helyzet az FW (16 és 15 százalék), az AfD (17 és 12 százalék) és az FDP (4 és 3 százalék) esetén, tehát az is kiolvasható, hogy a nők kevésbé radikálisan szavaznak. 

13. ábra. Adatok forrása: ZDF Készítette: Mihálovics Zoltán 

Életkor szerint is érdemes megvizsgálni, hogy az egyes pártok esetén hogyan strukturálódnak a szavazatok. Az alábbi ábrán jól látszik, hogy a CSU minden korosztályban tarolt, de többnyire az idősebbek számítanak a bázisuknak. A Zöldek esetén épp fordított a tendencia: minél fiatalabb valaki, annál valószínűbb, hogy rájuk voksol, csakúgy, mint az FDP-nél. Az FW jellemzően a 30, míg az SPD inkább a 60 felettiekre számíthat. Az AfD esetén érdekes módon a 60 év felettiek kivételével (a párt radikalizmusa könnyen lehet, hogy a náci vagy a szovjet időszak impulzusait indítja be) viszonylag kiegyenlített a bázis. 

14. ábra. Adatok forrása: ZDF Készítette: Mihálovics Zoltán 

Ha szakmák szerint tipizálunk, ebben az esetben is kiolvasható az egyértelmű CSU-előny. A Zöldek és az SPD legnagyobb arányban közszolgálati alkalmazottakra, az FW és az AfD a fizikai munkásokra, az FDP az egyéni vállalkozókra támaszkodhat. 

15. ábra. Adatok forrása: ZDF Készítette: Mihálovics Zoltán 

Az iskolai végzettség is egy fontos szempont. Ahogy az alábbi ábrán is látszik, minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál kisebb az esélye, hogy a politikai paletta jobboldalát választja. Ezzel szöges ellentétben állnak a Zöldek, az FDP és az SPD, mivel az ő bázisuk leginkább diplomásokra támaszkodik. 

16. ábra. Forrás: ZDF Készítette: Mihálovics Zoltán 

Összefoglalva – a német jelzőlámpa óriási pofont kapott 

Az eredmények azt jelentik, hogy az AfD mindkét tartományi választáson felülmúlta a német szövetségi kormánykoalíció összes pártját, ami néhány évvel ezelőtt még nehezen lett volna elképzelhető. 

A német kormánykoalíciót már korábban is belharcok sújtották, különösen a Zöldek és az FDP között – ezek a pártok sok szempontból ideológiailag ellentétesek. A koalíciós pártok rossz eredménye tovább fokozhatja a belviszályt, mivel mindegyik formáció igyekszik megerősíteni a saját támogatottságát. 

Hessenben a szociáldemokraták veresége annál is inkább fájó, mert a tartományban a jelöltjük Scholz szövetségi belügyminisztere, Nancy Faese volt. A választási eredmény különösen katasztrofális volt az FDP számára. A párt Bajorországban a szavazatok mindössze 3, Hessenben pedig 5 százalékát szerezte meg, így előbbi a törvényhozásból kiesett, mivel ott nem érte el az 5 százalékos küszöböt. 

A német szövetségi kormánykoalíció vezetői számára a választási eredmény máris hangosan megkongatta a vészharangokat. A kérdés már csak az, hogy a koalíción belül lesz-e elég egység a fordulathoz. 

„Természetesen nem vagyunk süketek és vakok – mondta Kevin Kühnert, az SPD főtitkára a német közszolgálati televízióban az első választási eredmények beérkezése után. – A koalícióban mindannyiunknak együtt kell felismernünk a jeleket.” 

Kapcsolódó: 

Borítókép: Shutterstock