Folytatódik a végtelen történet az orosz befagyasztott pénzek körül. Belgium már megtalálta a megoldást, de az utolsó pillanatban megijedt, és a jogi háttér hiányára hivatkozva visszatáncolt.

A háború kezdete óta sokan és sokféleképpen próbáltak rátenyerelni a szankcionált zárolt orosz állami vagyonra, amelyből mintegy 300 milliárd dollár hever a világ különböző vagyonkezelőinél. A tervek szerint abból lehetne finanszírozni az ukrajnai újjáépítést – a megoldás azonban soha nem akart megszületni. Janet Yellen amerikai pénzügyminisztertől kezdve a svájci törvényhozókon keresztül Christine Lagarde-ig, az Európai Központi Bank főnökéig többen rámutattak már arra, hogy az orosz zárolt vagyon tabu. Nemcsak azért, mert a nemzetközi jog maximálisan védi a szankcionált összeget (miután a szankció lényege, hogy a megszűnésével vissza kell szolgáltatni azt), de azért is, mert az összeg bármiféle bolygatása megrendítheti az euróba vetett bizalmat, és arra ösztönözhet más országokat, hogy kimenekítsék a pénzüket az európai vagyonkezelőktől, megingatva ezzel a pénzügyi stabilitást – amely egyébként sincs csúcsformában az utóbbi időben.

Belgium kirohanása

Október közepén még úgy tűnt, hogy az Európai Unió megoldást talált a problémára. Ehhez kellett Belgium bátorsága is, ugyanis az ország fennhatósága alatt működő Euroclear vagyonkezelő az a vállalat, ahol a legnagyobb, mintegy 200 milliárdos orosz összeget befagyasztották. A tervet kész tényként tálalta a belga miniszterelnök, Alexander De Croo: miután az Euroclear újra és újra befekteti az orosz zárolt vagyont (mást nem tud tenni vele, vissza nem küldheti Moszkvába), az újabb és újabb nyereséget termel a vállalatnak. Az idei év első kilenc hónapjában ez 3 milliárd euró volt. Ezt a nyereséget tekintené (az Euroclear beleegyezésével) olyan extraprofitnak Belgium, amelyre 25 százalékos adót vetne ki, a pénzt pedig egyszerűen elutalná Ukrajnának.

Az ötletet De Croo valóban véglegesként tálalta, még azt is bejelentette, hogy Belgium 1,7 milliárdos alapot hoz létra Ukrajna megsegítésére – természetesen az adóból befolyó összegekből. Már Ursula von der Leyen is tapsolt elégedettségében, ám ekkor történt valami a belga kormánnyal: megijedt a következményektől.

Az EKB-nak igaza volt

Az információk szerint néhány európai kormány (köztük a francia és a német) az Európai Központi Bank aggályaiban osztozva figyelmeztette Belgiumot és az Európai Bizottságot, hogy tervezett lépésük valóban fenyegetheti a pénzpiacot, és gyengíteni fogja az eurót mint megbízható devizát.

A belga kormányfő most azzal érvel, hogy a saját döntésének tökéletes összhangban kell lennie a szankciós politikát irányító G7 elképzeléseivel. Mint mondta, jelenleg még mindig nem teremtették meg a jogi hátterét egy ilyen volumenű pénzügyi manővernek, de nem adják fel. „A G7-országokkal és az Európai Bizottsággal közösen olyan megoldást keresünk, amely elkerüli a nemzetközi pénzügyi rendszer destabilizálását” – mondta, azonban hangsúlyozta, hogy

Belgium egyedül nem tudja vállalni a felelősséget az esetleges következményekért.

A másik nagy vagyonkezelő, ahol befagyasztott orosz pénzek hevernek, a luxemburgi Clearstream. Hasonlóan a Euroclearhez, az is amiatt aggódik, hogy a negatív következmények (egységes G7-es és EU-s álláspont hiányában) egyedül őt fogják terhelni.

Az Euroclear egyébként teljesen elkülönítve tartja a zárolt orosz vagyon kamataiból befolyt bevételét, ám azt megjegyezte, hogy a kezelési költség eddig 34 millió euró, míg a szankció miatt felmerült jogi költségei 18 millióra rúgnak. Jelenleg nem kívánt válaszolni a kérdésre, hogy az EU Ukrajna számára kívánja-e továbbítani a nyereség esetleges megadóztatásából befolyt összeget.

Akkor most mit ígért meg Ursula von der Leyen?

A napokban tett kijevi látogatása alkalmával Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke nem felejtette el újra megígérni a befagyasztott orosz pénzekből származó összegeket Ukrajnának. Mint mondta, még az év vége előtt az asztalon lesz egy olyan javaslat, amellyel a G7-ek is egyetértenek.

Mint azonban a belga kormányfő szavaiból kiderült, a G7-ek csupán elvileg bólintottak rá a nyereség megadóztatására, a gyakorlati kivitelezés negatív utóhatásaival és a várható következményekkel már nem foglalkozott.

Kijev természetesen rendkívül zaklatott lett a hír hallatán, és azonnal követelni kezdte a pénzt, ám a belga kormányfő most az ukrán vezetésnél is idegesebbnek tűnik. Alexander De Croo tőle szokatlanul kemény hangnemben vágott vissza az őt kritizálóknak, amikor úgy fogalmazott, Belgium segíteni akar Ukrajnának, de azt nehezen viseli, ha meg akarják parancsolni neki, mit tegyen. „Az a pénz Belgiumban van. Ha bárki kezdeni akar vele valamit, először velünk kell konzultálnia” – mondta.

***

Kapcsolódó:

Fotó: Alexander De Croo belga miniszterelnök (MTI/EPA/Julien Warnand)