Félmillió ember kellene az ukrán hadsereg feltöltéséhez, de a hadköteles korú menekültek nagyon nem akarnak hazatérni. Kijev most a befogadó államokra próbál finom nyomást gyakorolni: változtassanak kicsit a menekültpolitikájukon, ezzel kényszerítve ki a távozásukat.

Ahogyan a háború lassan a harmadik évébe ér, Ukrajna egyre nyomasztóbb emberhiánnyal néz szembe. A hadseregből félmillióan hiányoznak, a mintegy négymillió menekült és a háborús gazdasági nehézségek miatt a belső fogyasztás drasztikusan csökkent, ráadásul az állam óriási adóbevételtől esik el.

Zelenszkij elnök hosszú hetek óta igyekszik egy új kommunikációs panelt alkalmazva hazacsábítani az ukrán menekülteket. Korábban kudarcba fulladt az az ötlete, hogy a befogadó országokat arra kéri: kvázi toloncolják haza a hadköteles férfiakat. Erre még feltétlen híve, Kaja Kallas észt miniszterelnök sem volt hajlandó, mondván: Kijev megkérheti az ukrán menekülteket, hogy térjenek haza, de kitoloncolni egészen biztosan nem fogják őket.

A menekültek több mint 60 százaléka nő és gyerek, így a nyáron Ukrajna kétségbeesett kísérleteket tett arra, hogy őket csábítsa vissza. A felszínen családegyesítésről kommunikált a kormány, az igazi ok valójában az, hogy a dolgozó nők hiánya évi 20 milliárd dolláros kiesést okoz az ottani gazdaságnak. A terv eleve kudarcra volt ítélve, hiszen éppen azokat akarta visszaráncigálni a háborús országba, akik a túlélés érdekében távoztak onnan.

Nyomásgyakorlás az EU-ra

A Politico beszámolója szerint Kijev most új taktikával próbálkozik: az EU-s döntéshozókat próbálja meg arra ösztönözni, hogy némileg szigorítsanak a menekültpolitikájukon – éppen csak annyira, hogy az unió területén élő ukránok elgondolkozzanak a hazatérésen.

A menekültügyi rendszer ukrán szegmenséről a napokban kezdődtek előzetes tárgyalások az európai tagállamok között. A folyamat célja éppen az, hogy megvizsgálják az eddigi struktúra hatékonyságát, valamint azt, kell-e bármit változtatni a szabályokon. (Ha igen, az 2025-ben lép életbe.) A jelek arra utalnak, hogy Kijev nagyon is a szabályváltoztatások mellett kardoskodik – természetesen végig halkan, a függöny mögött maradva.

Az ukrán fél tapogatódzásai egyértelműen a szabályszigorítás mellett érvelnek, vagyis azt szeretnék elérni, ha az EU finom eszközökkel a hazatérés felé mozdítaná a hadköteles korúakat – de általában mindenkit, aki tud dolgozni, adózni vagy fegyvert fogni a kezébe.

Ha nem megy szép szóval…

Ahogyan lenni szokott, az ukrán vezetésben megint akadt valaki, aki finoman szólva sem a diplomáciai kommunikáció mestere, és keresetlen szavakkal megvilágította, mi a kormány és az elnök valódi célja.

Zelenszkij tanácsadója, Szerhij Lescsenko a napokban adott interjút egy svájci lapnak, amelyben – miután összefoglalta, mekkora problémát jelent, hogy a menekült ukránokat nem tudják besorozni, nem fizetnek otthonadót, nem növelik a belső keresletet, és nagyon úgy tűnik, hogy nagy részüknek a háború után sem lesz kedve hazatérni – világosan kimondta:

A befogadó országoknak fel kell hagynia a menekültek támogatásával, hogy azok hazatérjenek.

Amikor a Politico megkereste, hogy fejtse ki egy kicsit bővebben ezt a gondolatát, Lescsenko azonnal visszavonulót fújt, mondván: csupán a magánvéleményét hangoztatta, nem pedig az ukrán vezetés hivatalos álláspontját. Mindenesetre hozzáfűzte: bár nem tud az ukrán menekültekkel kapcsolatos irányelvekről folytatott EU-s megbeszélések állásáról, úgy véli, amit mondott, az sok otthoni ukrán gondolatát tükrözi.

Egy tavaly nyári felmérés szerint, amelyet 7000 Németországba menekült ukrán bevonásával készítettek, a válaszadók 44 százaléka több évig vagy végleg ott akar maradni. Háromnegyedük intenzíven tanulja a nyelvet, hogy minél könnyebben tudjon beilleszkedni és jól fizető munkát találni.

Hasonló a helyzet Lengyelországban, ahová a fegyveres konfliktus kezdete óta több mint egymillió menekült (többségükben nő) érkezett. Ott a háború gazdaságot átalakító hatása egészen döbbenetes módon mutatkozott meg: az ukrán állampolgárok csak 2022 első kilenc hónapjában 10 200 egyéni vállalkozást és 3600 ukrán tőkével működő céget regisztráltak az országban, ezzel az arányuk a lengyelországi új vállalkozások számában 8,5 százalékra emelkedett a háború kezdete előtti 1 százalék alatti értékről. 2022-ben Lengyelországban az új vállalkozást alapító külföldi cégek 45 százalékát az ukránok tették ki, akiknek a kétharmada döntött úgy, hogy – függetlenül a háború kimenetelétől – végleg a lengyel üzleti színtéren marad.

Túl sok a halott, kell az ember

Zelenszkij, a kormány és a hadsereg vezetése ide-oda passzolják egymásnak a labdát a hadkötelezettségi korhatár 27 évről 25-re csökkentése ügyében. A javaslat annyira népszerűtlen, hogy félmilliós katonahiány ide vagy oda, senki nem akarja, hogy a nevéhez fűződjön a törvénybe foglalása. Az utolsó verzió tervezetét végül a parlament visszadobta a védelmi tárcának, az új miniszter, Rusztem Umerov azonban beleállt a dologba, és kiegészítő javaslatokkal ellátva újra be fogja nyújtani. Mint mondta, a törvény Ukrajna védelmében készül, így a leghamarabb jóvá kell hagyatni.

Az EU-s diplomaták a mozgósítási törvény erőltetésével egy időben jelezték, hogy számítanak Kijev nyomására a menekültek ügyében is. Ebben az esetben nem lesz egyszerű dolga Zelenszkijnek:

a tagállamok érezhetően húzódoznak attól, hogy változtassanak az ukrán menekültügyi rendszeren.

A legvalószínűbb forgatókönyv az, hogy még erősítenek is rajta, vagyis az eddigi „ideiglenes védelem” jogi eszköze, amelyet már többször meghosszabbítottak, állandóvá válik, ami azt jelenti, hogy a háború végéig mindenben segítik a menekülteket – ezt a védelmet pedig akár az ukrán állammal szemben is biztosítani fogják.

Az EU soros elnökségét betöltő Belgium migrációs ügyekért felelős kormánytagja máris jelezte: „Megvédjük azokat, akik elmenekültek Ukrajnából a háború elől, és továbbra is így fogunk tenni”.

A harcok előtt mintegy 40 millió ukrán élt az országban, a jelenlegi becslések szerint körülbelül 35 millió. A hadsereg veszteségeiről nincsenek hivatalos adatok, de a népességcsökkenés a háború közvetlen hatásai miatt feltételezhetően ennél is drasztikusabb. Az EU előrejelzése szerint Ukrajna lakossága a következő 30 évben 29 millió alá csökkenhet.

***

Kapcsolódó:

Nyitókép: Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka
MTI/EPA/Oleh Petraszjuk