A Közel-Keleten a gázai események mellett fennáll a veszélye egy újabb háborúnak, ezúttal Izrael és a Hezbollah között. Teherán az elmúlt hetekig a szárazföldön – Irakon és Szírián – keresztül szállított fegyvert Libanonba. Izrael akciói a szíriai légi és szárazföldi infrastruktúra ellen hatékonyak voltak, így Irán stratégiát váltva a Vörös-tengeren keresztül próbál fegyvereket eljuttatni szövetségesének. Ehhez Irán a kifutó hajóknak nagy európai uniós kikötőket határoz meg célállomásul. Az iráni felségjelű hajók a Vörös-tengeren a szövetséges húszik részéről zavartalanul haladhatnak tovább. Az útvonal lehetővé teszi Teheránnak, hogy a Hezbollahnak szánt fegyvereket a Vörös-tengeren keresztül a szír Latakia kikötőbe szállítsák, mielőtt a hajók továbbhaladnának Európa felé.  

Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása 

A Közel-Kelet geopolitikai térképén az Irán és a Hezbollah közötti kapcsolat a regionális hatalmi dinamika komplexitásának egyfajta szimbólumaként értelmezhető. A közös ideológiában gyökerező szövetség egy félelmetes partnerséggé nőtte ki magát az évek során, amelyben Irán ügyesen használta libanoni partnerét stratégiai érdekeinek kiterjesztéséhez. Ahogy Teherán, Kína és a Hezbollah navigál ebben a sokrétű kapcsolatban, döntéseik és kölcsönös függőségük nemcsak egyéni pályájukat alakítja, hanem kitörölhetetlen hatást gyakorol a közel-keleti politikai színtérre is.  

Régóta ismert, hogy Irán fegyverekkel látja el az általa vezetett ellenállási tengely egészét. Október óta különböző muníciókkal kiemelten támogatja a Hezbollah libanoni fegyvereseit az Izrael elleni akciókhoz, de a közelmúltban megnőtt a fegyveráramlás a jemeni húszi lázadók irányába is, arra ösztönözve őket, hogy megtámadják a Vörös-tengeren közlekedő hajókat. 

A Hezbollah Irán sakkfigurája 

A Hezbollah felemelkedése a libanoni polgárháború időszakában Irán számára vissza nem térő lehetőséget biztosított, már ami a geopolitikai ambícióit illeti. A szervezet kezdetben a helyi problémákra adott válaszokom keresztül volt képes a bővülésre, és a perzsa állam okosan felismerte a benne rejlő proxyerőként való potenciált. Kiterjedt finanszírozás, képzés és ideológiai igazodás révén Irán a Hezbollahot egyszerű helyi milíciából félelmetes regionális szereplővé alakította át, amely Teherán szélesebb körű geopolitikai érdekeit szolgálja. Ehhez azonban érdemes kritikusan hozzáállni, ugyanis nem világos, hogy ez a terrorszervezet csupán az iráni politika eszköze, vagy megmaradt-e legalább minimális szinten az önálló cselekvőképessége.  

A szervezet kettős arca 

A Hezbollah nem pusztán egy militáns szervezet. Egyrészt létezik egy kemény hatalmi ág, amely katonai és stratégiai műveleteket hajt végre, és van egy puha hatalmi komponens is, amely kiterjedt szociális szolgáltatási hálózatában tükröződik. Míg az előbbi kiterjeszti Irán stratégiai actio radiusát és befolyását, az utóbbi beágyazza és legitimálja mind a Hezbollahot, mind pedig a perzsa állam befolyását a libanoni társadalmi-politikai rendbe. Ez a sokoldalú megközelítés Irán ambícióit szolgálja, de kockázatokat is rejt magában. A nagymértékű támaszkodás egy proxyra, még ha az olyan befolyásos is, mint a Hezbollah, kétélű fegyver lehet, amely kiszámíthatatlan következményekkel járhat, ha a helyi dinamika megváltozik. 

Tűzoltók és a polgári védelem tagjai egy megsemmisült raktárépület romjainál a kelet-libanoni Száfriban, 2024. március 12-én, miután az izraeli hadsereg légi csapást mért az Irán által támogatott Hezbollah radikális libanoni síita milícia állásaira. A támadásban legkevesebb két ember életét vesztette 
Forrás: MTI/AP 

Miként támogatja Irán libanoni szövetségesét? 

Irán a szövetségesét intenzíven támogatja katonai és pénzügyi vonalon, emellett ideális proxypartner Teherán számára, mivel egyrészt ideológiai partner, másrészt a szervezeten keresztül képes közvetetten kiterjeszteni regionális befolyását. 

Ami a katonai és pénzügyi oldalt illeti, a Hezbollah iráni támogatása nem titok. Az 1980-as évek elején a bimbózó milícia kiképzésébe és felfegyverzésébe történő kezdeti befektetéstől kezdve Irán az amerikai külügyminisztérium szerint ma már évente mintegy 700 millió dollárt biztosít a Hezbollahnak. Ez az összeg a tevékenységek széles skáláját teszi lehetővé, az Izrael elleni katonai műveletektől kezdve a libanoni szociális szolgáltatások kiterjedt hálózatának fenntartásáig. A terrorszervezet arzenálját, amely vélhetően több mint 100 000 rakétát tartalmaz, nagyrészt Teherán finanszírozza. A Hezbollah függetlenítette magát az iráni támogatástól, hivatkozva különböző egyéb bevételi forrásaira, a globális diaszpórától a bűnszervezetekig. Bár ezek az összegek jelentősek, az iráni pénzügyi infúzió továbbra is a Hezbollah elsődleges és létfontosságú forrása, amely biztosítja katonai dominanciáját és elősegíti kiterjedt társadalmi-politikai kezdeményezéseit Libanonban. 

Maga a Hezbollah nem csupán pénzügyi vagy katonai szövetséges, hanem kulcsfontosságú ideológiai partner is Irán számára. A szervezet 1985-ös kiáltványa nemcsak Izrael elpusztítására szólít fel, hanem hűséget is fogad az akkori legfőbb iráni vezetőnek, Ruholláh Homeini ajatollahnak. Ez a síita iszlamizmusban gyökerező közös jövőkép biztosítja a célok és világnézetek egyezését. Bár kisebb eltérések vannak, a két szervezet közötti átfogó ideológiai párhuzam tagadhatatlan. 

Irán a Hezbollah proxyként való felhasználásával kiterjeszti regionális befolyását és előmozdítja céljait, miközben elkerüli a közvetlen összecsapásokat. Ez a stratégia azonban nem kockázatmentes. A szervezet tevékenysége, a szíriai polgárháborúban való részvételétől kezdve az Izraellel való összecsapásokig, akaratlanul is nagyobb regionális konfliktusokba vonhatja be Iránt. Továbbá a proxyra való túlzott támaszkodás kiszámíthatatlansághoz vezethet. Még közös ideológiák esetén is, a proxycsoportok prioritást adhatnak az érdekeiknek, ami potenciálisan veszélyeztetheti az iráni célokat. Ráadásul a libanoni politikai környezet összetett, és a belső dinamikában bekövetkező bármilyen jelentős változás befolyásolhatja a Hezbollah helyzetét, ezáltal a perzsa állam befolyását. 

Füst gomolyog Dél-Libanon felett a határ izraeli oldaláról nézve 2024. február 29-én, miután az izraeli hadsereg légi csapást mért az Irán által támogatott Hezbollah radikális libanoni síita milícia állásaira 
Forrás: MTI/EPA/Atef Szafadi 

Új útvonal az iráni fegyverek számára 

A The Telegraph március 14-i számában egy független hírszerzési elemzőre hivatkozva azt írta, hogy Irán fegyvereket irányított hajókra, mivel Izrael hatékonyan akadályozta meg az Irakon keresztül Szíriába küldött szárazföldi szállítmányokat. Az izraeli határhoz közeli déli területeken a zsidó állam gyakori támadásokat intézett a Libanont elérő szárazföldi infrastruktúra és a Hezbollah bázisai ellen. A gázai háború kezdete óta a terroristacsoport fokozta az Izrael elleni támadásait, és rengeteg rakétát lőtt át a határon. Múlt héten volt példa arra, hogy egyetlen nap alatt 100-at is elindított a Golán-fennsíkról. Ezért mintegy 60 ezer izraeli civilt evakuáltak az északi határrégiókból, és Izrael rendszeresen figyelmeztetett, hogy felkészültek a Hezbollah elleni szárazföldi háborúra. 

A brit lap információit megerősíti, hogy korábban az Egyesült Államok a Jemenbe tartó kisebb fa vitorlásokon (dhow-kon) Iránból érkező fegyverszállítmányokat és alkatrészeket is elfogott. Januárban szintén az USA megerősítette, hogy Iránból érkező rakétaalkatrészeket foglalt le egy dhow fedélzetén. Rá egy hónapra februárban pedig elfogtak egy második szállítmányt, amely szintén Jemenbe tartott. 

Irán és Szíria után irány Európába 

A Hezbollahnak szánt fegyvereket és egyéb árukat most Szíriába – pontosabban Latakia kikötőjébe – szállítják, mielőtt a hajók továbbhaladnának az antwerpeni, ravennai és valenciai kikötőbe. A szír kikötőben Irán papírokat és konténereket cserél, hogy a hajók immár fegyverek nélkül haladhassanak tovább Európába. Izraeli hírforrások úgy vélik, hogy rakétákat és bombákat rejtenek el a szállítmányokban. Latakiából pedig a fegyvereket dél felé, Libanonba szállítják. Szíria fő tengeri kikötőjét már korábban is emlegették csempészet és más illegális tevékenységek miatt, nem véletlen tehát, hogy már 2021-ben is légi csapások érték. 

A The Telegraph információi szerint ezzel Irán képes leplezni a hajók valódi úti célját, mivel a perzsa állam lényegében európai uniós kikötőket használ fel a Hezbollah fegyverszállítmányainak fedezésére. A teljes képhez hozzátartozik, hogy ez az iráni folyosó (Szíriába és onnan Libanonba) mindeddig működött szárazföldi, légi és tengeri útvonalon. A felfutó fegyveráramlás aggodalomra ad okot, hiszen az a 2006-os második libanoni háború óta nem látott szintre eszkalálja a helyzetet Libanon és Izrael között. 

Ráadásul a szállított fegyverek, ha Szíriában kikötnek, akkor nemcsak Libanont, de a Hamászt is elérik: az Egyiptomot és Líbiát is magában foglaló útvonalakat arra használják, hogy fegyvereket szállítsanak Gázába a még megmaradt Hamász-harcosokhoz. 

Európai uniós kikötők segítik Iránt 

Az európai kikötők célállomásként való használata segít elrejteni a szállítmányok valódi célját és forrását. Mivel Európának hatalmas kikötői vannak, így Irán itt könnyen álcázhatja a hajóit. Nagyon könnyű manipulálni a konténereket ezekben a nagy kikötőkben, ahol a rakományokat gyorsan kell mozgatni. Ehhez képest egy kicsiben – mivel kevesebb a konténer – könnyebb ellenőrizni az egyes szállítmányokat. 

Mivel európai kikötők segítségével Irán képes a fegyverszállításra, ez hiába köztudott, nagyon nehéz megakadályozni, mivel miután Szíriában megállnak a hajók, lepakolják a fegyvert és a konténereket, a dokumentumokat pedig kicserélik. Ezáltal nem, vagy csak nagyon nehezen visszakövethető, sőt bizonyítani is nagyon nehéz, hogy pontosan milyen rakománnyal érkeztek a hajók Iránból Szíriába. Az utóellenőrzést az is nehézzé teszi, hogy az Európába irányuló hajók rakományain európai vállalatok fedezete van. A gázai események óta öt iráni hajó – a Daisy, a Kashan, a Shiba, az Arezoo és az Azargoun –az iráni Bandar-Abbászból indult, és kötött ki Szíriában, miután továbbhaladt Európába. Ezek bejelentett célállomásokkal haladnak Antwerpentől Valenciáig és Ravennáig. Mindegyik hajó az iráni Bandar-Abbászból indult, de az útjuk során először a szíriai Latakia kikötőbe tértek ki. 

A hajóazonosító rendszer (AIS) adatainak áttekintése azt mutatja, hogy az Iránban bejegyzett Arezoo konténerhajó befejezte a jelentésben leírt kört. Elérte az említett európai kikötőket, és a március elején indult vissza Iránba. A Shiba Antwerpenből is visszatér Iránba, míg a Kashan a múlt héten a Szuezi-csatorna felé tartott, miután elhagyta Iránt. 

A fegyverszállítást az iráni Quds Force Unit 190 koordinálja, majd a Hezbollah 4400-as egysége irányítja, amely a fegyverszállításokért felelős. Néhány hajó, például a Daisy, a Vörös-tengeren haladó iráni kémhajó, a Behshad mellett is kiköt, és rendszeres szállítmányokat kap az egyiptomi és líbiai kikötőkből. Az Egyesült Államokat ezért mások sürgették is, hogy csapjon le a Behshadra, amely a globális hajózás elleni húszi támadásokat is koordinálta. 

Irán regionális törekvéseinek történelmi gyökere 

Az egykor hatalmas Perzsa Birodalom székhelyeként Irán örökségét olyan évezredes történelem jellemzi, amellyel kevés regionális társa vetekedhet. Ez az egyedülálló történelmi identitás nemcsak a nemzeti büszkeség érzését táplálja, hanem a mai geopolitikai színtéren való dominancia visszaszerzésére irányuló törekvéseit is. 

Ali ad-Debszet, a Hezbollah libanoni síita milícia elitegységének, a Radván Brigádoknak a parancsnokát temetik a dél-libanoni Nabatijében 2024. február 16-án. Debszet, a helyettesét és egy harmadik milicistát két nappal korábban ölte meg egy izraeli légicsapás. 
Forrás: MTI/EPA/Vael Hamzeh 

A Vörös-tenger jelentősége 

Az iráni fegyverszállítások tekintetében legalább annyira fontos a Vörös-tenger, mint a nyugati szállítmányozó cégek esetén. Igaz, Irán helyzete valamennyivel egyszerűbb, mivel a húsziknak is Teherán szállít fegyvert mint az ellenállási tengely tagjainak.  A Vörös-tenger a globális kereskedelem létfontosságú ütőere, ám a jemeni húszi lázadók drón- és rakétatámadásai miatt veszélyeztetik a kereskedelem olajozott működését. 

A válság gyökerei valójában a Jemenben zajló polgárháborúban gyökereznek. A húszik, egy túlnyomórészt zaidai síita csoport, amely politikai és katonai támogatást kap Irántól, jelenleg Észak-Jement tartja az ellenőrzése alatt, ahol a helyi lakosság többsége él. A csoport 2014–15 óta polgárháborút vív a szaúdi vezetésű koalícióval. 

Kezdetben a húszik az Ádeni-öblön és a Vörös-tengeren keresztül Izraelbe tartó kereskedelmi teherhajókat támadták. Olcsó kamikaze-drónokat és ballisztikus rakétákat (mindkettőt Irán szállította) használtak fegyverként egy olyan stratégia részeként, amelyben a célpontokat akkor és ott támadják, amikor és ahol lehetőség kínálkozik, nem pedig a hagyományos katonai tervezést követve. Hamarosan a Báb el-Mandeb (a Szuezi-csatorna mellett a térség másik világkereskedelmi fojtópontja) a térség legveszélyesebb tengeri zsilippontjává vált. A húszik célja az volt, hogy megakadályozzák Izraelt abban, hogy tovább bombázza a Gázai övezetet, és arra kényszerítse, hogy a humanitárius segélyek eljuthassanak palesztinok millióihoz. Jelenleg a húszik abban érdekeltek, hogy a Vörös-tengeren és a Szuezi-csatornán keresztüli tengeri kereskedelem megzavarásával hullámokat keltsenek a nemzetközi rendszerben. 

A húszik célja, hogy 

• szüntessék be a szaúdi vezetésű légi csapásokat és oldják fel a Jemen elleni blokádot,  
• állítsák le a Gáza elleni izraeli támadásokat és juttassák el a humanitárius segélyeket, 
• növeljék elfogadottságukat és népszerűségüket a térség arab tömegei körében, 
• nagyobb politikai előnyöket szerezzenek a rivális STC-vel szemben a jemeni helyi lakosság körében, 
• a Szaúd-Arábia által támogatott dél-jemeni csoportokra gyakorolt nyomást növeljék a jemeni természeti erőforrások feletti ellenőrzés érdekében. 

Ez világossá teszi, hogy bár a vörös-tengeri válság összefügg a Hamász és Izrael gázai konfliktusával, belpolitikai dimenziói is vannak. Ez nem egy leegyszerűsített katonai vita, hanem egy összetett helyi és regionális konfliktus, amelyben a szomszédos nemzetek, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek is részt vesznek. 

A Hezbollah Irán stratégiai érdekeinek szolgálatában 

Irán bonyolult és sokrétű kapcsolata a Hezbollahhal rávilágít arra, hogy a geopolitika dinamikája milyen komplex a Közel-Keleten. Erőteljes pénzügyi és katonai támogatásával, valamint közös ideológiai gyökereivel Irán sikeresen integrálta a Hezbollahot regionális stratégiai céljaiba. Közvetlen konfrontációk nélkül terjeszti ki befolyási övezetét. Ugyanakkor e két entitás mélyreható összefonódása, miközben egy félelmetes szövetséget alkotnak, egyben potenciális sebezhetőségeket is a felszínre hozott. A Közel-Kelet folyamatosan változó dinamikája miatt, ahogy Teherán kihasználja a Hezbollahhoz fűződő szövetségét, kettős kihívással kell szembenéznie: biztosítania kell, hogy a rövid távú taktikai előnyök ne veszélyeztessék a hosszú távú stratégiai célokat. Hasonlóképpen, a Hezbollahnak egyensúlyoznia kell a túlzott iráni függőség, a libanoni nemzeti entitásként való identitás, valamint az Irán első számú regionális proxyjaként betöltött szerep között. Ebben a kapcsolatban Irán és a Hezbollah nem csupán saját jövőjét alakítja, hanem a Közel-Kelet geopolitikai térképének alakulását is befolyásolja. 

Kapcsolódó: 

Borítókép: MTI/EPA/Ajal Margolin