A keleti Szilícium-völgy: hogyan válhat meghatározóvá ez az ország a félvezetőiparban? 

Szerző: | 2024. április. 18. | Geopolitika, Innováció, Technológia, Világgazdaság

Malajziában egyre több startup működik a chipszektor tervezői ágazatában. Az elmúlt években, többek között a blokkosodásból is hasznot húzva, mind jobban fejlődtek a maláj chiptervező cégek. Ázsiában azonban komoly verseny zajlik ebben az iparágban, és ahhoz, hogy Kuala Lumpur a félvezetőipar egyik királyává válhasson, először a saját lábára kell állnia és vonzóbbá kell válnia a szakemberek számára. 

A malajziai Oppstar chipgyártó vállalatot tavaly bejegyezték az ország tőzsdéjén. Ez vízválasztó volt a délkelet-ázsiai állam számára, hogy megvalósítsa az álmát: újra fellendítse a félvezetőiparát. Világszerte jellemző, hogy gyenge a bejegyzési aktivitás, ezért a befektetők özönlöttek a cég első részvényeinek kibocsátásakor, amely a helyi börzén az első chiptervező vállalkozás. Az első nap 77-szeresen túljegyezték a papírjait, így máris 286 százalékkal emelkedett a társaság tőzsdei értéke. 

„Mindig nehéz elsőnek lenni – mondta a cég alapítója és társvezérigazgatója, Ng Meng Thai a Nikkei Asiának. – Amikor megkezdtük a bejegyzési folyamatot, féltünk tőle, hogy sok helyi befektető még nem ismeri eléggé az ágazatot. Nem kevés erőfeszítésünkbe került tehát, hogy jól el tudjuk adni magunkat.” 

Azóta rendszeresen látogatnak az Oppstar észak-malajziai Penang államban található irodájába vezető amerikai, japán és európai chipvállalatok képviselői. Itt 280 szakember tervezi az ügyfelek igényeire szabott chipeket. „Már más idők járnak, mint amikor még mi jártunk háztól házig – mondta az 59 éves Ng, aki korábban az Intel tervezője volt. – Azon kevesek között voltunk, akik a mákszemnyi esélyeik ellenére is mentek előre.”  

Az, hogy az Oppstar az egyetlen chiptervező vállalat Kuala Lumpur tőzsdéjén, azt is mutatja, hogy még mekkora út áll az ország előtt, hogy újra visszatérjen egykori technológiai nagyságához – úgy, ahogy annak idején a „Kelet Szilícium-völgyeként” ismerték. „Több malajziai frontendvállalatra van szükségünk, hogy kitűnjünk, és növeljük a jelenlétünket a nemzetközi porondon azért, hogy újra felemelkedhessünk a frontendpiacon” – mondta Steven Chan, az Affin Hwang Befektetési Bank vezető részvényelemzője.  

Mit is jelent a frontend? 

A frontend a programok és weboldalak azon része, amely közvetlen kapcsolatban áll a felhasználókkal. Ezen jelennek meg az adatok, illetve a felhasználónak az oldalhoz, a rendszerhez való hozzáférése is ezen keresztül valósul meg. Weboldalak esetében a frontendfejlesztők a HTML-, a CSS- és JavaScript-kódokkal foglalkoznak. 

A frontend ellentéte a backend, ami a felhasználók számára nem hozzáférhető, ez az egyes programok vagy weboldalak számításokat és adatfeldolgozásokat végző része. Itt dolgozzák fel a frontend felől érkező adatokat. 

Mit vetíthet előre az Oppstar feltörekvése? 

Penang állam évtizedek óta ismert mint a backendchipgyártási folyamatok központja, beleértve a csomagolást, az összeszerelést és a tesztelést – amelyek kevésbé fejlett technológiát igényelnek, mint a lapkagyártási és más frontendfolyamatok. Az olyan startupok, mint az Oppstar, jó eséllyel  

megváltoztatják ezt a tendenciát azáltal, hogy a backendműveletek világából olyan területekre törnek be, mint a chiptervezés.  

Zafrul Aziz maláj kereskedelmi miniszter jelezte, hogy a kormány felkarolja az ilyen tevékenységeket: „Az élénk startupkultúra ápolása különösen fontos” – mondta a Nikkei Asiának.  

A 2014-ben alapított Oppstar olyan tranzisztormodelleket tervez, amelyeket a 20 nanométeres és az alatti mérettől egészen a legfejlettebb 3 nanométeres chipeknél használnak.  

„Szinte bárkivel dolgozhatunk, bármelyik másik ágazatból” – mondta Cheah Hun Wah társvezérigazgató, aki korábban az Intelnél Ng munkatársa volt. Az olyan világszintű chipóriásokkal ellentétben, mint az Intel és az Nvidia – amelyek főként saját tervezésű lapkáikkal kereskednek – az Oppstar egy szerződések alapján dolgozó tervező: személyre szabott chipeket terveznek az ügyfeleiknek. Ezek a tervek aztán kijelölt gyártókhoz, úgynevezett chipöntödékbe kerülnek.  

A vállalat szerint a különféle – saját, bonyolult szabályrendszerrel ellátott – öntödékkel való együttműködés lehetővé teszi, hogy biztosítsák projektjeiket az ellátási láncok geopolitikai feszültségek miatti változásai közepette. 

Malajzia felemelkedett, vagy inkább újra felemelkedett mint a chipipar befektetéseinek fő célpontja az olyan cégeknek köszönhetően, mint az Intel és az Infineon Technologies, amelyek a termelési körük sokszínűbbé tételére törekednek. Amióta az Intel megnyitotta az első Amerikán kívüli összeszerelő üzemét Penangban 1972-ben, azóta délkelet-ázsiai ország fontos szerepet játszik a globális chipiparban.

Ma Malajzia a világ 6. legnagyobb félvezetőexportőre,  

és a legnagyobb mértékben járul hozzá az Egyesült Államok félvezetőimportjához: az értékét tekintve évente több mint 20 százalékkal – ez nagyobb arány, mint Tajvan, Dél-Korea és Japán részesedése. 

Azonban az iparágban megélt hosszú történelme ellenére a nagyobb technológiai fejlettséget igénylő chipgyártási területeken lemaradt Tajvan és Dél-Korea mögött – nem termelte ki a saját Samsungját vagy a Tajvanéhoz hasonló Semiconductor Manufacturing vállalatot –, a chiptervezésben pedig az USA dominál. Így a frontendterületre való belépés egy kihagyott ziccer Malajzia számára. A félvezető alkatrészek gyártásának költségeiből világszinten 90 százalékot csak a lapkák (vagy más néven ostyák) gyártására fordítanak az iparághoz kötődő SEMI szervezet szerint.  

A frontendpiacra való betörés elsődleges lehet a maláj félvezetőgyártás növekedésének fellendítés érdekében”  

– mondta Steven Chan, az Affin Hwang Befektetési Bank elemzője. 

A gyártóüzemek viszont nagyon drágák: egy TSMC vagy Samsung által épített csúcstechnológiás chipgyár akár dollármilliárdokba is kerülhet. Mivel a legtöbb helyi vállalat számára az ilyen mértékű kiadások meghaladják a pénzügyi lehetőségeket, az új szereplők számára a tervezési üzletág „kulcsterület” lehet – véli Wong Siew Hai, a Malajziai Félvezetőipari Szervezet elnöke. „Ma már számos Malajziára fókuszáló kockázatitőke-alap létezik – mondja –, és arra ösztönözzük az ilyen feltörekvő bajnokokat, hogy keressék fel ezeket támogatásért.”  

A blokkosodás Malajzia hasznára válhat 

Fong Swee Kiang, az Intel egy másik veteránja egyetért Wong nézetével. 

Fong 2019-ben megalapította a SkyeChip nevű félvezető-tervező céget, nem sokkal a Broadcom chipfejlesztő távozását követően. Az amerikai vállalat globális műveleteinek felelőseként a frontvonalból nézhette az Egyesült Államok és Kína közötti chipháború kirobbanását 2018-ban. „Korlátozásokat vezettek be bizonyos vásárlóknak való eladásokra. Érezni kezdtük a blokkosodás hatásait” – emlékezett vissza az első amerikai exportszigorításokra még a Trump-adminisztráció idejéből. Szerinte ennek volt egy jó oldala is: szélesebb piacot teremtett és alacsonyabbra tette a belépési korlátot a kisebb chiptervezők számára. „Azelőtt egyetlen nagy piac volt [az Egyesült Államok] sok óriási szereplővel.” 

Miután az Intelnél dolgozó első helyi mérnököt kiküldték az USA-ba képzésre, hazatérve, Penangban Fong volt a felelős a vállalat tervezőközpontjának megszervezéséért – ez mára 1500 fősre növekedett. Ma a SkyeChip mesterségesintelligencia-chipeket tervez az adatközpontok és az autóipar – illetve a hozzá kapcsolódó eszközök – részére, és a szakember elmondása szerint több tucat saját szabadalommal büszkélkedhet a következő generációs chipek és más technológiák terén. 

Le kell csapni a tehetségekre és megtartani őket 

Ázsiában a szerződéses chiptervezési ágazat hemzseg az olyan vállalatoktól, mint a tajvani Faraday Technology, a Global Unichip, az Alchip Technologies és a japán Socionext. Fong rámutatott, hogy amíg a globális on-shoring a félvezetőgyártásban egyre több lehetőséget ígér az olyan új cégek számára, mint a SkyeChip és az Oppstar, az ágazat szereplői a képzett chipmérnökök egyre növekvő hiányának – már régóta fennálló – problémájával is szembesülnek.   

Főként a mérnökök bevonzása jelent gondot Malajziában, mert az ottani multinacionális cégek magasabb béreket kínálnak, mint a helyi vállalatok.  

Sok esetben a helyiek inkább a szomszédos Szingapúrban – egy másik félvezetőipari nagyhatalomnál – vállalnak munkát. 

„A két kulcskérdés, hogy miként fektethetnénk többet a hazai tehetségek fejlesztésébe és kiképzésébe, illetve hogyan vonzhatjuk be a külföldi tehetségeket” – mondta Kalai Selvan Subramaniam, az Intel egykori tervezője, a maláj Infinecs Systems chiptervező vállalat vezérigazgatója. 

Saját lábára kell állítani a maláj chipszektort 

A tehetség bevonzása és megtartása nem az egyetlen kihívás az ország növekvő chipipara előtt. Penangban egyre több a beruházás, de  

az ágazat üdvöskéjének számító tartomány még mindig erősen a külföldi multiktól függ.  

Az állam 60,1 milliárd ringgit (12,65 milliárd dollár) közvetlen külföldi beruházást (FDI) szívott magába 2023-ban – a kormányzati adatok szerint –, míg a belföldi beruházás színvonala körülbelül 3 milliárd ringgit (mintegy 626 millió dollár) körül maradt az évek során. Ez látványosan kevesebb mint az FDI-kből származó összeg. 

„Az FDI-k jók, de hátrányai is vannak” – kezdi az Experior vezérigazgatója, Eugene Khoo, aki szintén az Intel egykori dolgozója volt, most viszont az Oppstar és a SkyeChip alapítóinak a munkatársa. „Valahogyan a luxuspáholyba zárt minket.” Az Experior új terveket tesztel és engedélyez, mielőtt tömeggyártásba küldik az azok alapján készült chipeket. Ezzel biztosítják, hogy az előállítás gördülékenyen menjen. A vállalat egyetemek és más cégek számára képzéseket is tart, hogy ezzel is szélesítse a helyi tehetségek hálózatát. 

A sokkal fejlettebb chipszektor felfuttatása és ezzel együtt a képzett szakemberek biztosítása kritikus kérdés Malajzia esetében, hiszen más ázsiai országok, ahol olcsó a munkaerő – például Vietnám, Thaiföld és India –, szintén versenyben vannak a félvezetőszektor kiépítését tekintve. Emiatt a helyi tisztviselők és ágazati szereplők szerint nem elég az FDI-kre támaszkodni. „[A közvetlen külföldi tőkeberuházások] csak egy részei azoknak a területeknek, amelyekre fókuszálunk” – hangsúlyozta Loo Lee Lian, a kormány nonprofit szervezetének vezérigazgatója. Hozzátette,  

az állam arra ösztönzi a külföldi cégeket a projektjeik jóváhagyásakor, hogy minél inkább lokalizálják az ellátási láncaikat vagy hozzanak létre vegyesvállalatokat.  

„Ahhoz, hogy ki tudjunk lépni a középjövedelmi helyzet csapdájából, feljebb kell kapaszkodnunk az értékláncban. Nem lehetünk versenyképesek az árucikkeinkkel vagy az olyan termékekkel, amelyek túl olcsók” – zárta gondolatait. 

(Forrás: Nikkei Asia) 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Oppstar/LinkedIn

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn