A tavalyi év Európában megmutatta, hogy a vezetékes gáz korszaka után az LNG képes stabilizálni a rendszert – de ennek az az ára, hogy a kontinens sokkal inkább ki van téve a globális piac hangulatának.
Az év végéhez közeledve összeszedtük a tíz legolvasottabb cikkünket. A legtöbben azt a cikkünket olvasták, amely arról szólt, hogy ha az EU a fenntarthatósági előírások miatt pénzbüntetéssel próbálkozna az LNG-szállítmányokkal kapcsolatban, akkor egymolekulányi földgázt sem exportálnak Európába.
Azaz jelenleg épp nincs, hiszen még csak most kezdik felkutatni és kitermelni – de akkor viszont majd lesz. A tervek mindenesetre bizakodásra adnak okot, a projektből pedig akár még Magyarország is profitálhat.
Európa energiapiacán csendes, de annál jelentősebb átrendeződés kezdődött: egy friss megállapodás olyan folyamatokat indíthat be, amelyek következményei túlmutatnak a téli ellátásbiztonságon.
Úgy tűnik, Kína egyre bátrabban hagyja figyelmen kívül az oroszok ellen bevezetett szankciókat – igaz, eddig se nagyon törődött vele, de legalább korábban diszkréten csinálta. Szeptemberben egy orosz LNG-hajót fogadott a sarkkörről, majd egy kínai kötött ki a Krímben.
Törökország az elmúlt napokban két egymást erősítő megállapodással lépett nagyot afelé, hogy a térség egyik meghatározó LNG-elosztó központja legyen.
Akár 62 milliárd köbméterrel nőhet az orosz földgázexport Kína felé, miután Pekingben négy fontos szerződést is kötött a Gazprom és Kína legnagyobb olajvállalata, a CNPC. Az egyik a Szibéria Ereje–2 vezetékről szól, amelynek a tervezett kapacitása évi 50 milliárd köbméter. Sőt, a már működő Szibéria Ereje–1 és a Távol-keleti útvonal gázszállításait is bővítik, összesen további 8 milliárd köbméterrel.
Az Európai Bizottság jogi eszközök segítségével gyorsítaná fel az orosz energiáról való leválás folyamatát. Ha elfogadják a kedden benyújtott tervezetet, akkor 2028-ig teljesen felfüggesztik az unióba irányuló orosz földgázszállításokat. Az EU függősége azonban továbbra is nagyon nagy, és több vállalat is aggódik az ötlet miatt.
Az európai földgáztárolók töltöttsége 2022 óta nem volt ilyen alacsony, mint most. A tárolókapacitásokhoz kötődő előírások és a növekvő ázsiai kereslet okozta piaci torzulások, valamint áremelkedés miatt idén sokba kerülhet majd, hogy ne fázzunk télen és az energiaellátás is megfizethető maradjon.
Egy brit energetikai kutatócég friss tanulmánya szerint az EU gázpiaci helyzete kedvező irányba változhat, így Magyarország számára is biztosítottá válhat az olcsóbb és diverzifikáltabb energiaellátás, ami közvetlenül hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez.
A földgáz még mindig kulcsszereplő a csúcsidőszakok energiaellátásában, annak ellenére, hogy az EU egyre inkább a megújuló forrásokra épít. A gázárak ingadozása és a földgázellátás biztonsága komoly kihívást jelent, amit a hálózati fejlesztések és az új technológiák használata oldhat meg.
Az elmúlt évtizedben az amerikai LNG-ipar virágzásnak indult, és az Egyesült Államok vált a világ legnagyobb ellátójává. Donald Trump energiapolitikája tovább erősítheti az ágazatot, olyan pozíciót kölcsönözve Washington számára, amelyből sokkal könnyebben érvényesítheti az akaratát az energia tekintetében tőle függő országokkal szemben.
Több mint egy év után először kaphat engedélyt egy amerikai vállalat egy nagy LNG-terminál működtetésére. Ez a döntés a Trump által előtérbe helyezett amerikai cseppfolyósítottföldgáz-ipar felvirágoztatásának első mozzanatát jelzi. Az elnök az exportengedélyek moratóriuma mellett elődjének egy másik döntését is felülvizsgálja az offshore termelés érdekében.
A pragmatikus gazdasági gondolkodás újra és újra felülírja a moralizálást és a vágyalapú politikát. Európa ébredezik, és egyre inkább az oroszországi kapcsolatok felülvizsgálatán gondolkodik.
Az Európai Unió cseppfolyósítottföldgáz (LNG)-importja összességében 20 százalékkal csökkent 2024-ben, ám az orosz LNG behozatalát tekintve megdőlt a rekord. Mit eredményezhetnek a márciustól hatályos újabb szankciók?
December 31-én nemcsak 2024, hanem Ausztria gázellátásának 70, míg Szlovákiáénak 60 százalékát biztosító orosz–ukrán gáztranzitszerződés is véget ér. Mi várható ezután?
A világ egyik legnagyobb tengeri szállítmányozással foglalkozó vállalata, a Maersk 2030-ra a flottáját 15-20 százalékban zöldüzemanyagra állítaná át.
Miközben a gázárak emelkednek, a politikusok tagadják, hogy a hideg tél kihívásokat jelenthet.
Bár Európa politikailag elkötelezte magát az orosz gázról való leválás mellett, továbbra is jelentős mennyiségben vásárol Moszkvától, ami alapvetően fenntartja az orosz–európai energiafüggőséget. Az Ukrajnán keresztül érkező gáz, valamint az orosz LNG-import paradox helyzetet teremt, ahol Európa közvetve mindkét háborús fél finanszírozásához hozzájárul.
Kanada és Mexikó átvenné az USA helyét a legnagyobb LNG-exportőrök versenyében. Január óta Washington nem ad ki új exportengedélyeket, ezért északi és déli szomszédja gőzerővel bővíti LNG-szállítási kapacitásait, hogy minél gyorsabban és olcsóbban férhessen hozzá a rendkívül éhes ázsiai piacokhoz. De nem ők az egyedüliek.
Hiába a nagy szavak. Európát meggyőzték, hogy szabaduljon az orosz gáztól, majd az amerikai (sokkal drágább) cseppfolyós gázzal függetlenedhet az öreg kontinens. Idén már jóval kevesebb LNG érkezett az USA-ból, mivel az ázsiai piacok magasabb árai és a rövidebb utak nagyobb csábítást jelentenek. Nincs más megoldás, mint újra az orosz gázhoz folyamodni, így tovább nőtt az orosz LNG részesedése az EU piacán.
Az Európai Unió tagállamai falják az orosz LNG-t. Franciaország jár az élen, nem véletlenül: 20 százalékos a részesedése a cseppfolyósított földgáz legnagyobb orosz projektjében.
A szankciók megtiltják az orosz cseppfolyósított földgáz átrakodását a blokk kikötőiben, de nem érintik az európai felhasználásra szánt orosz LNG-szállítmányokat.
Még mindig nem sikerül kiiktatni az orosz gázt az európai megrendelésekből. A múlt hónapban Moszkva Európa gázimportjának 15 százalékát biztosította, maga mögé utasítva az Egyesült Államokat.
Az orosz–ukrán gáztranzit-megállapodás a végéhez közeledik, Kijev pedig jelezte, hogy nem kívánja meghosszabbítani a szerződést. Úgy tűnik, Moszkva nem aggódik a gázbevételek miatt, de Európának újabb beszerzési útvonalak után kell kutatnia. Vajon lesz-e valódi alternatíva? – Elemzés Európa gázellátásának kihívásairól.
Az orosz gázvezetékek leállítása óta Norvégia kulcsszerepet játszik kontinensünk földgázellátásában. Ez azt is jelenti, hogy ha bármilyen nem várt esemény következik be – például egy üzemzavar –, az rögtön jelentkezik a földgázárakban.
A globális cseppfolyósítottföldgáz (LNG)-export 4,3 százalékkal, 107,3 millió tonnára emelkedett 2024 első negyedévében – derül ki az Arab Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OAPEC) első negyedéves statisztikáiból. Európában nőtt az orosz LNG iránti igény, Ázsiában pedig Kína volt a legnagyobb importőr.
Alighogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter hazatért pekingi útjáról, az Egyesült Államok Oroszország ukrajnai háborúja miatt, 200 vállalatot szankcionált köztük 31 kínai vállalatot. Pár kínai céget már ezt megelőzően is büntetőintézkedésekkel sújtottak, például azért, mert részt vesznek a Arctic LNG 2 projektben. Az oroszok szerint az USA csak az orosz konkurenciát akarja eltávolítani a piacról.
A Bloomberg terjedelmes cikkben értekezett arról, hogy Európa újra nagyon kitett egyetlen gázszállító vállalatnak. Ezúttal nem az oroszok, nem a Gazprom került az amerikaiak célkeresztjébe, most Norvégia a bűnös, és annak egyik vállalata: az Equinor.
