Egy brit energetikai kutatócég friss tanulmánya szerint az EU gázpiaci helyzete kedvező irányba változhat, így Magyarország számára is biztosítottá válhat az olcsóbb és diverzifikáltabb energiaellátás, ami közvetlenül hozzájárulhat a gazdasági növekedéshez.
A földgáz még mindig kulcsszereplő a csúcsidőszakok energiaellátásában, annak ellenére, hogy az EU egyre inkább a megújuló forrásokra épít. A gázárak ingadozása és a földgázellátás biztonsága komoly kihívást jelent, amit a hálózati fejlesztések és az új technológiák használata oldhat meg.
Az elmúlt évtizedben az amerikai LNG-ipar virágzásnak indult, és az Egyesült Államok vált a világ legnagyobb ellátójává. Donald Trump energiapolitikája tovább erősítheti az ágazatot, olyan pozíciót kölcsönözve Washington számára, amelyből sokkal könnyebben érvényesítheti az akaratát az energia tekintetében tőle függő országokkal szemben.
Több mint egy év után először kaphat engedélyt egy amerikai vállalat egy nagy LNG-terminál működtetésére. Ez a döntés a Trump által előtérbe helyezett amerikai cseppfolyósítottföldgáz-ipar felvirágoztatásának első mozzanatát jelzi. Az elnök az exportengedélyek moratóriuma mellett elődjének egy másik döntését is felülvizsgálja az offshore termelés érdekében.
A pragmatikus gazdasági gondolkodás újra és újra felülírja a moralizálást és a vágyalapú politikát. Európa ébredezik, és egyre inkább az oroszországi kapcsolatok felülvizsgálatán gondolkodik.
Az Európai Unió cseppfolyósítottföldgáz (LNG)-importja összességében 20 százalékkal csökkent 2024-ben, ám az orosz LNG behozatalát tekintve megdőlt a rekord. Mit eredményezhetnek a márciustól hatályos újabb szankciók?
December 31-én nemcsak 2024, hanem Ausztria gázellátásának 70, míg Szlovákiáénak 60 százalékát biztosító orosz–ukrán gáztranzitszerződés is véget ér. Mi várható ezután?
A világ egyik legnagyobb tengeri szállítmányozással foglalkozó vállalata, a Maersk 2030-ra a flottáját 15-20 százalékban zöldüzemanyagra állítaná át.
Miközben a gázárak emelkednek, a politikusok tagadják, hogy a hideg tél kihívásokat jelenthet.
Bár Európa politikailag elkötelezte magát az orosz gázról való leválás mellett, továbbra is jelentős mennyiségben vásárol Moszkvától, ami alapvetően fenntartja az orosz–európai energiafüggőséget. Az Ukrajnán keresztül érkező gáz, valamint az orosz LNG-import paradox helyzetet teremt, ahol Európa közvetve mindkét háborús fél finanszírozásához hozzájárul.
Kanada és Mexikó átvenné az USA helyét a legnagyobb LNG-exportőrök versenyében. Január óta Washington nem ad ki új exportengedélyeket, ezért északi és déli szomszédja gőzerővel bővíti LNG-szállítási kapacitásait, hogy minél gyorsabban és olcsóbban férhessen hozzá a rendkívül éhes ázsiai piacokhoz. De nem ők az egyedüliek.
Hiába a nagy szavak. Európát meggyőzték, hogy szabaduljon az orosz gáztól, majd az amerikai (sokkal drágább) cseppfolyós gázzal függetlenedhet az öreg kontinens. Idén már jóval kevesebb LNG érkezett az USA-ból, mivel az ázsiai piacok magasabb árai és a rövidebb utak nagyobb csábítást jelentenek. Nincs más megoldás, mint újra az orosz gázhoz folyamodni, így tovább nőtt az orosz LNG részesedése az EU piacán.
Az Európai Unió tagállamai falják az orosz LNG-t. Franciaország jár az élen, nem véletlenül: 20 százalékos a részesedése a cseppfolyósított földgáz legnagyobb orosz projektjében.
A szankciók megtiltják az orosz cseppfolyósított földgáz átrakodását a blokk kikötőiben, de nem érintik az európai felhasználásra szánt orosz LNG-szállítmányokat.
Még mindig nem sikerül kiiktatni az orosz gázt az európai megrendelésekből. A múlt hónapban Moszkva Európa gázimportjának 15 százalékát biztosította, maga mögé utasítva az Egyesült Államokat.
Az orosz–ukrán gáztranzit-megállapodás a végéhez közeledik, Kijev pedig jelezte, hogy nem kívánja meghosszabbítani a szerződést. Úgy tűnik, Moszkva nem aggódik a gázbevételek miatt, de Európának újabb beszerzési útvonalak után kell kutatnia. Vajon lesz-e valódi alternatíva? – Elemzés Európa gázellátásának kihívásairól.
Az orosz gázvezetékek leállítása óta Norvégia kulcsszerepet játszik kontinensünk földgázellátásában. Ez azt is jelenti, hogy ha bármilyen nem várt esemény következik be – például egy üzemzavar –, az rögtön jelentkezik a földgázárakban.
A globális cseppfolyósítottföldgáz (LNG)-export 4,3 százalékkal, 107,3 millió tonnára emelkedett 2024 első negyedévében – derül ki az Arab Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OAPEC) első negyedéves statisztikáiból. Európában nőtt az orosz LNG iránti igény, Ázsiában pedig Kína volt a legnagyobb importőr.
Alighogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter hazatért pekingi útjáról, az Egyesült Államok Oroszország ukrajnai háborúja miatt, 200 vállalatot szankcionált köztük 31 kínai vállalatot. Pár kínai céget már ezt megelőzően is büntetőintézkedésekkel sújtottak, például azért, mert részt vesznek a Arctic LNG 2 projektben. Az oroszok szerint az USA csak az orosz konkurenciát akarja eltávolítani a piacról.
A Bloomberg terjedelmes cikkben értekezett arról, hogy Európa újra nagyon kitett egyetlen gázszállító vállalatnak. Ezúttal nem az oroszok, nem a Gazprom került az amerikaiak célkeresztjébe, most Norvégia a bűnös, és annak egyik vállalata: az Equinor.
Új, Oroszországgal és Belarusszal szembeni szankciós csomagot mutatott be május 8-án az Európai Bizottság. A javaslat meglepően ambiciózus a korábbi, inkább gyenge retorziókkal ellentétben. Nagy kérdés, hogy amennyiben elfogadják az intézkedéseket, azok elérik-e a kívánt hatást. Az elfogadásukhoz egyhangú döntés szükséges, így elképzelhető még némi finomítás. Emellett döntés születhet katonai célú finanszírozásról Örményország és Georgia számára.
Amikor Macron, Franciaország büszke prokonzulja Oroszország felé nézve szigorú tekintettel és határozott szóval hadat üzent, persze csupán csapatok fenyegetésével, máris fura fordulat történt. Kiderült, a franciák csak az idén 600 millió eurót adtak Moszkvának a cseppfolyósított földgázért cserébe, amelynek a mennyisége az év első negyedében magasabbra kúszott, mint ahogy azt az ember gondolná.
Európa lázasan keresi a kiutat az energiaválságból. Az MCF Energy az európai földgázigény kielégítésére koncentrálva az osztrák Alpok közelében és Bajorországban tervez fúrásokat, amelyekkel jelentős gáz- és olajkészleteket szeretne kitermelni. Az MCF-nek így kulcsszerepe lehet Európa energiabiztonságának növelésében, miközben az öreg kontinens a zöldátállás felé halad.
A kivetett szankciók abban eredményesek voltak, hogy az USA a világ vezető LNG-exportőrévé vált. Európa csupán annyit ért el, hogy az orosz függőséget amerikaira cserélte. Az amerikai LNG-nek való kitettség máris megbosszulja magát: a Fehér Ház január 26-án bejelentette, hogy felfüggeszti az új LNG-exportengedélyek kiadását. Az EU számára a zöldenergia arányának növelése enyhíthetné ezt a függőséget.
Az EU hangzatos politikai nyilatkozatai ellenére valójában továbbra is támaszkodik az orosz eredetű feldolgozott üzemanyagokra, amelyek részben kerülő útvonalakon, például Indián vagy más mosodaországokon keresztül érkeznek. A földgáz esetében is hasonló a helyzet: az EU 2030-ig jelentősen szeretné csökkenteni az orosz gáztól való függőséget, de az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importjában nem történt csökkenés, ami felveti a kettős mércét és az ellentmondásokat az EU politikájában. Az EU-s intézményi nyomás ellenére Spanyolország 60, Belgium 50, Franciaország pedig 40 százalékban növelte idén az orosz LNG-behozatalt a tavalyi év azonos időszakához képest.
Az indiai külügyminiszter szerint a Nyugat hálás lehet Indiának, amiért energiapolitikájával hozzájárult ahhoz, hogy ne ugorjanak meg az olajárak. India az orosz–ukrán háború kirobbanása óta sokkal több olajat vásárol Oroszországtól, de Subrahmanyam Jaishankar elmondta, hogy ezt gazdasági érdekek diktálják.
Habár jelenleg a gázárak messze elmaradnak a tavalyi csúcsoktól, fennáll annak a veszélye, hogy a kedvezőtlen időjárás, az ellátási akadályok vagy a geopolitikai feszültségek miatt az árak ismét elszállnak. 
Az európai árak így is magasabbak az egyéb piacokon fellelhetőknél (amerikai gázár 4-5-szöröse), miközben Európa egyre kiélezettebb versenyt fut Ázsiával a korlátozott gázkészletekért.
Ismét a pillangóeffektus: ha egy ausztrál munkás megrezegteti a szakszervezeti kiskönyvét, a holland gáztőzsdén elszabadul a pokol.
A Scholz-kormánynak eddig 22,7 milliárd euróba kerültek a támogatások. Most kiderült, 2027-ig nem is remélik, hogy lejjebb mennek az energiaárak.
Pillangóeffektus: ha Ausztráliában sztrájkolnak a munkások, Európában a fejüket fogják az energiatőzsdén.
