A közösségi média aranykora leáldozóban van: a felhasználók világszerte egyre kevesebb időt töltenek a platformokon, miközben a tartalmak minősége zuhan. A „platformrohadás” korszakában a figyelemért folytatott harc már nem a kapcsolódásról, hanem a képernyőidő kizsákmányolásáról szól.
Emmanuel Macron újra kinevezte a néhány napja lemondott kormányfőt, hogy legalább a költségvetést átverje a parlamenten. Franciaország a politikai és pénzügyi szakadék szélén táncol, a miniszterek nélküli miniszterelnökre azonban valószínűleg újabb bukás vár.
Az EU bővítése geopolitikai válaszúthoz érkezett: miközben Brüsszel stratégiai okokból gyorsítaná a Nyugat-Balkán integrációját, a demokratikus normák gyengülése fékezi a folyamatot. Albánia esete rávilágít a dilemmára – a stabilitás ára a jogállamiság visszaszorulása lehet. A döntés Európa és Magyarország biztonsági, gazdasági érdekeit egyaránt érinti.
Új korszakba léptünk, amelyben a technológia, a kereskedelem, az időjárás és a munkaerőhöz kapcsolódó változások átalakítják az üzleti kockázatokat. Ez új stratégiákat követel a kockázatkezelésben minden területen. Az Aon idén is utánajárt, hogy mely veszélyektől félnek a leginkább a vállalatvezetők.
A munkaerő-megtakarítást szolgáló technológiák, mint például a mesterséges intelligencia bevezetése csökkenti a munkavállalókhoz jutó jövedelem százalékos arányát. Branko Milanović arra adott javaslatokat, miképp lehet megelőzni, hogy ezek ne növeljék tovább a jövedelmi egyenlőtlenségeket.
Andrej Babiš pártja, az ANO 2011 fölényesen nyerte a cseh parlamenti választásokat, ám önálló többséget nem szerzett. A voksolás nem hozott politikai átrendeződést, csupán elmélyítette a városi–vidéki és a fejlett–perifériás törésvonalakat. A legvalószínűbb forgatókönyv egy ANO-kisebbségi kormány, külső támogatással az SPD és az Autósok részéről.
Az ukrán nyelvi biztos megerősítette, hogy némi visszatérés tapasztalható az orosz nyelv használatához Ukrajnában. Az oroszok szerint az orosz nyelvet az ukránok nem politikai azonosulásként, hanem a rendszerrel szembeni kritika eszközeként használják.
A YouGov legfrissebb előrejelzése szerint a Nigel Farage vezette Reform UK 311 képviselői hellyel a parlamenti többség közvetlen közelébe került, miközben a Munkáspárt történelmi összeomlást szenvedne el, 411-ről 144 mandátumra zuhanva. A konzervatívok tovább gyengülnének (45 hely), a Liberális Demokraták pedig 78-cal megerősödnének. A felmérés alapján az Egyesült Királyság politikai ...
A szeptember 28-i parlamenti választáson ismét győzött a Nyugat-barát Cselekvés és Szolidaritás Pártja (PAS), amely bár veszített korábbi támogatottságából, stabil többséggel folytathatja a kormányzást. Az eredmények alapján az ország továbbra is az európai integráció útján marad, miközben az oroszbarát erők kisebbségben maradtak.
Donald Trump és hívei abban reménykednek, hogy az amerikai elnök az idén hazaviheti a Nobel-békedíjat, ám a szakértők szerint erre aligha van esély. A norvég Nobel-bizottság ódzkodik a politikai nyomásgyakorlástól és a hangos kampányoktól, Trump külpolitikája ráadásul több helyen inkább kiélezte, semmint csillapította a konfliktusokat.
Ukrajnában A nép szolgája nevű párt képviselői a háború mielőbbi végét és választásokat emlegetnek, utalva Trump tárgyalási készségére és Kína nyomására, ám a frakció tagjainak többsége szkeptikus, miközben a szociális kiadások növelése közelgő választást sejtet.
Latin-Amerika történelmi politikai átalakulás küszöbén áll: a következő évek választásai sorra gyengítik a baloldali São Paulo Fórumhoz tartozó erőket, miközben a jobboldal egyre nagyobb lendületet vesz. A gazdasági kudarcok, a progresszív ideológiával szembeni társadalmi ellenállás és a szervezett bűnözéshez kötődő vádak mellett a Washingtonnal szorosabb szövetséget kereső jobboldali ...
A cseh választási kampány végső szakaszába lépett, hiszen pár hét múlva parlamenti választások várnak az országra. Az összes közvélemény-kutatásban Andrej Babiš dominál, aki persze kerüli, hogy Robert Ficóra vagy Orbán Viktorra hivatkozzon.
Egy gyorselemzés szerint a júniusi hőhullámok néhány európai városban háromszor annyi halálesetet okoztak. Ilyenkor a hőmérséklet akár 4 Celsius-fokkal is melegebb volt azokban városokban, amelyeket jobban érint globális felmelegedés.
A német kereszténydemokraták vizsgálóbizottság felállítását kérték Robert Habeck volt zöldpárti szövetségi gazdasági miniszter ellen, amiért „az adófizetők pénzének milliárdjait pazarolta el”. Úgy tűnik, az kevés, hogy kilépett a politikából.
Politikai földindulás a briteknél: egy friss felmérés szerint Nigel Farage Reform UK pártja 35 százalékon áll, messze megelőzve a Munkáspártot és a konzervatívokat. A Reform támogatottsága a bevándorlásellenes üzeneteknek és az elégedetlen tory szavazók becsatornázásának köszönhető, miközben Keir Starmer népszerűsége történelmi mélyponton van.
A lengyelek finanszírozzák Ukrajna Starlink-termináljainak nagy részét, egy elnöki vétó miatt azonban nemcsak az internet, hanem az ukrán menekülteknek járó segélyek jövője is kérdésessé vált.
Franciaországban ismét kormányválság fenyeget: François Bayrou miniszterelnök bizalmi szavazása várhatóan megbuktatja a kabinetet, amivel Emmanuel Macron nehéz döntés elé kerül. Választhat egy új kormányfő kinevezése, a parlament feloszlatásával egybekötött előre hozott választások vagy – bár történelmileg szinte példa nélküli – a lemondása között. A hárompólusú parlamenti erőtér azonban ...
Az USA augusztus végén megszünteti a 800 dollár alatti csomagokra vonatkozó vámmentességet. A döntés felforgatja a nemzetközi e-kereskedelmet és drasztikusan növeli a szállítási költségeket, fejfájást okozva a postai szolgáltatóknak és a kisebb cégeknek.
Az elavult infrastruktúra óriási vízveszteséget okoz Bulgáriában, ám a felújításához szükséges 18 milliárd euró helyett az EU eddig „csak” 2 milliárdot adott. A klímaváltozás miatti aszályok viszont óriási vízhiányt okoznak, ami félmillió lakost érint nyaranta, gyengítve a mezőgazdaságot is.
A techmilliárdos politikai kalandorútja újabb fordulatot vesz. Musk befejezi a Trumppal vívott háborút, jegeli saját pártalapítási terveit és inkább J. D. Vance alelnökkel ápolja kapcsolatát – várva a 2028-as választást.
A mesterséges intelligencia felforgatta az informatikusok munkaerőpiacát: a korábban biztos karrier mára állásvadászattá vált, ahol a belépő szintű pozíciókat egyre inkább algoritmusok veszik át.
Az amerikai politikában újra fellángolt a gerrymandering-vita: Kalifornia demokratái és Texas republikánusai egymást megelőzve rajzolják át a választókerületeket, hogy saját pártjuknak kedvezzenek a 2026-os félidős választások előtt. A tét leginkább a képviselőházi többség, így a legnépesebb államokban zajló határhúzás országos erőviszonyokat dönthet el, bár a gyorsan változó szavazói ...
Donald Trump alaszkai csúcstalálkozója után népszerűsége a korábbi 50-ről 54 százalékra emelkedett, miközben elutasítottsága 48-ról 44 százalékra csökkent. A diplomáciai offenzíva erős vezetőként mutatja be az elnököt, ami komoly politikai előnyt jelenthet a 2026-os félidős választások előtt, még akkor is, ha az amerikai társadalom továbbra is megosztott Ukrajna támogatásának mértékéről.
Kanadában történelmi mélypontra zuhant az Egyesült Államok megítélése, miközben a Gallup szerint már többen utasítják el Washingtont, mint Pekinget. Trump visszatérése és a vámháborús retorika rontott a kétoldalú kapcsolatokon, ugyanakkor Mark Carney miniszterelnöksége alatt meredeken nőtt a kormány támogatottsága. A belpolitikai stabilitás ellenére a gazdasági kilátások borúsak.
Érzelmi tőke és elektromos lóerő: Norvégia és a Tesla kapcsolata nemcsak üzlet, hanem egy 12 éves szerelmi történet, amit nehéz tönkretenni. Míg Európa nagy részén a Musk körüli botrányok megtépázták a márka hírnevét, az északi országban inkább a gyorstöltőhálózat, az árak és a márkahűség számítanak.
Elon Musk washingtoni kiruccanása tankönyvi példája lett annak, miért nem képes egy technoautokrata a kormányzás logikáját uralni. Trump, aki kezdetben a technopolaritás gyakorlati megtestesítését látta Muskban, végül elrettentő példává tette: a kormányzati hatalomhoz csak addig férhetnek hozzá a techvezérek, amíg a politikai érdek ezt diktálja.
A tudományos világot sajnos már nemcsak a verseny és az innováció hajtja, hanem az egyre szervezettebb csalóhálózatok is. Ezek hamis publikációkkal és a mesterséges intelligencia által generált tartalmakkal árasztják el a szakirodalmat, veszélyeztetve a kutatás hitelességét és a tudományba vetett bizalmat.
A dél-koreai hadsereg létszáma 6 év alatt 20 százalékkal visszaesett a világ legalacsonyabb termékenységi rátája miatt, ami súlyos tiszthiányt, utánpótlási válságot okoz, és a mérsékelt demográfiai javulás sem állítja meg a hosszú távú csökkenést. Eközben Észak-Korea 1,2 milliós hadereje képes megtartani a mennyiségi fölényét.
Újra megjelent a kanyaró, amit az 1990-es évek végére legyőzöttnek hitt az emberiség. A WHO, az UNICEF és az ECDC jelentései szerint azonban a pandémia óta egyre gyakoribbá váltak az ilyen megbetegedések. A cél a 95 százalékos védettség elérése lenne, de ezt hátráltatja az oltásellenesség terjedése.