Kecskés Bálint és Karl Mátyás, a Makronóm Intézet elemzőinek írása

Az Egyesült Államok a háború több mint két évvel ezelőtti kirobbanása óta eddig mintegy 111 milliárd dollár értékben küldött Ukrajnának fegyvereket, felszereléseket, valamint humanitárius és egyéb segélyeket. Az április 20-án megszavazott 60,85 milliárd dolláros amerikai hozzájárulással az Ukrajnának küldött támogatások mértéke immáron gyakorlatilag felér az egész éves magyar GDP szintjével. Az elemzők ugyanakkor figyelmeztetnek, hogy ettől még továbbra sem garantált az ukrajnai győzelem, habár bizonyosan jelentősen lendít az ország védekezési képességein. 

A segély nem várt oldalról érkezett 

Míg a demokraták Kijev megsegítése mellett érvelnek, addig a republikánusok jellemzően leállítanák az északkeleti szomszédunknak küldött gigatámogatások folyósítását. Mégis, a képviselőház törvényjavaslatának elfogadása Mike Johnson republikánus házelnök nevéhez köthető. 

Hogy az Ukrajnának szánt segélycsomag át tudjon menni a képviselőházban, a republikánus képviselő egy bonyolult stratégiát alkalmazott: Johnson a 95 milliárd dolláros támogatást három különálló törvényjavaslatra bontotta, amely az indo-csendes-óceáni régió, Izrael és Ukrajna katonai megsegítéséből állt. Ezeket kiegészítette egy republikánusoknak kedvező törvényjavaslattal, amely többek között számos orosz tulajdonú eszköz elkobzását, valamint a TikTok amerikai betiltását elősegítő intézkedéseket is tartalmazott. A szétbontott indítványokat aztán ismét összefűzte egy csomagba. Így bár a képviselőház mindegyik törvényjavaslatot külön-külön szavazta meg, mégis mindegyik elfogadása szükséges volt a csomag tovább küldéséhez.  

Ez a „mindent vagy semmit” stratégia lehetővé tette a különböző politikai érdekcsoportok számára, hogy támogassák az őket érintő részeket, miközben kompromisszumokra kényszerültek azokban a kérdésekben, amelyekkel nem értettek egyet.  

A pénz nagy része amerikai kézben marad 

A törvényjavaslat megszületéséhez nagyban hozzájárult, hogy a 61 milliárd dollár több mint 85 százaléka amerikai kézben marad, ugyanis a teljes összegből  

• 23 milliárd dollár jut az Egyesült Államok katonai készleteinek feltöltésére,  
• 14 milliárd kerül az amerikai külügyminisztérium vezetésével megvalósuló ukrán biztonsági segítségnyújtási kezdeményezésére, amelynek keretein belül többek között a Pentagon közvetlenül tengerentúli védelmi vállalkozóktól vásárol korszerű fegyverrendszereket az ukrán hadseregnek, illetve nyújt kiképzési és tanácsadói feladatot, valamint további 
• 11 milliárddal az USA régióban folytatott katonai hadműveleteit finanszírozzák.  

Így a teljes pénzügyi segély csupán 14 százaléka, 9 milliárd dollár kerül vissza nem térítendő kölcsön formájában Ukrajnához, amiből többek között várhatóan a bér- és nyugdíjkifizetéseket rendezik. 

A fegyverek és lőszerek hiánya gond, de nem a legnagyobb 

Hatalmas segítség lesz, ha a 6 hónapos huzavona után a héten megjön az amerikai segélycsomag, ami már így is az utolsó utáni pillanatban érkezhet. A fegyverek és lőszerek beáramlása, különösena tüzérségi és légvédelmi rendszerek készleteinek helyreállítása, jelentősen javíthatják Ukrajna védekezési képességeit, és némi időt biztosítanak Kijevnek a harcok folytatására. 

Moszkva február óta vette át a vezetést, amikor is elfoglalta Avgyijivkát, a Donbasz keleti részén fekvő, védelmi bástyaként működő várost. Ezzel lehetővé vált, hogy nagy létszámú csapatok és tüzérségi lövedékek segítségével sikeresen nyomulhasson előre. Jelenleg az oroszok a magaslaton fekvő Csasohov Jar település felé tartanak, aminek az elfoglalásával Moszkva ismét egy lépéssel közelebb kerülne további kulcsfontosságú donbaszi területekhez. Mivel Zelenszkij ukrán elnök a múlt héten azt nyilatkozta, hogy Oroszország jelenleg tízszer több tüzérségi lövedék kilövésére képes, mint az ukrán csapatok, valamint egy ukrán tábornok szerint a támadó erők 7-10-szeres túlerőben vannak, a segély már így is szinte az utolsó utáni pillanatban érkezik. 

Andrij Pavlovics Zahorodnyuk volt ukrán védelmi miniszter szerint, ha sikerülne az orosz túlerő arányát egy a háromra csökkenteni, már azzal is előrébb lennének. Ehhez a földi légvédelem fokozására, valamint amerikai gyártású F–16-os vadászgépekre lenne szükség, amelyeket ha Kijev megkap, újabb egy évig képes lenne visszaszorítani a nagyobb orosz áttöréseket – mondta egy másik magas rangú biztonsági forrás a Reuters hírügynökségnek. 

Az ukránok legnagyobb problémája az emberhiány” – ezt már Konrad Muzyka, a lengyelországi Rochan katonai tanácsadó cég igazgatója nyilatkozta.  

Erre jött megoldásként Zelenszkij májusban életbe lépő törvénye, amely felülvizsgálja a civilek hadrendbe állításának szabályait, hogy az gyorsabbá, átláthatóbbá és hatékonyabbá váljon. Ezzel együtt az újonnan behívottak több hónapon keresztül tartó kiképzésen vesznek részt, mielőtt hadrendbe állíthatók. Így átmenetileg Oroszország lesz előnyben, de a segélyek folyósításával együtt ősztől már javulhatnak Ukrajna kilátásai. Azzal azonban, hogy a háború ideje alatt érthető okok miatt egyik fél sem közöl hivatalos adatokat a saját katonai erejéről, a veszteségeinek számáról, az események alakulásának pontos előrejelzése továbbra is a frontvonalon történtek alapján jósolhatók meg a legjobban.

Moszkva szerint a segély nem hoz változást 

Az új amerikai támogatás nem eredményez változást a harctéren – közölte hétfőn a Kreml. Dmitrij Peszkov szóvívő szerint az orosz erők folyamatosan javítják pozícióikat a fronton, és ezt a kiutalt pénzek, valamint fegyverek sem képesek megváltoztatni.  

Ezek újabb ukrán áldozatokat hoznak majd. Több ukrán fog meghalni, az egész ország nagyobb veszteségeket fog elszenvedni” – mondta Peszkov. 

Oroszország szerint a pénz igazi haszonélvezője az Egyesült Államok védelmi ipara lesz, amely további osztalékhoz jut az Ukrajnának küldött segítség által. A háború dinamikája, ami eddig is mindenki számára evidens, a következőkben is fennmarad Moszkva javára. 

„Ukrajnának arra kell felhasználnia a 2024-es évet, hogy újjáépítse erőit az elhúzódó háborúra” – nyilatkozta Max Bergmann, a washingtoni székhelyű Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának Európa, Oroszország és Eurázsia programjának igazgatója. Amennyiben Ukrajna számára nem hoz átütő változást az új segély, azt mégis a lehető leghatékonyabban kell felhasználnia az országnak. Kijev eddig hat hónapot várt erre a támogatásra, és kérdéses, hogy ennek felélését követően mikor érkezik egy újabb mentőöv. 

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Shutterstock