Az amerikai elnöknek most belföldön és külföldön is olyan ellenszéllel kell szembenéznie, amely normális esetben komolyan kétségbe vonná az esélyeit, hogy meggyőzze a választókat arról, hogy visszaküldjék őt a Fehér Házba.  

A közel-keleti és az ukrajnai háború jelenleg folyamatosan az eszkaláció veszélyével fenyegetnek, és ismételten kihívások elé állítják a világ első számú szuperhatalmát a „kezében tartó” elnökének vezetői hitelességét. Otthon Biden a gázai izraeli offenzíva miatt kirobbant egyetemi tüntetésekkel, valamint a koalíciója számára létfontosságú progresszív és fiatal szavazók lázadásával küzd. A választók továbbra sem veszik be a Reagan-érában jól bevált „Amerikában újra reggel van” hangulatot: szenvednek a magas áraktól és kamatlábaktól, amelyek megcáfolják a megnyugtató kijelentéseit, miszerint a gazdaság nagyszerű állapotban van. Aztán ott van még az a kihívás, hogy ő a történelem legidősebb elnöke, aki a 86 éves korában véget érő második ciklusára pályázik. 

Megosztja a közvéleményt 

Ha ez nem lenne elég, Biden esetleges újraválasztásának az útjába újabb akadályok gördülnek. A demokraták mélyen megosztottak az elnöknek a gázai háború és az ellene szervezett amerikai egyetemi tüntetések kezelése miatt – derült ki a Reuters/Ipsos új közvélemény-kutatásából. 

A május 7–14. között végzett felmérésben részt vevő demokrata párti regisztrált szavazók 44 százaléka mondta azt, hogy nem ért egyet azzal, ahogyan a jelenlegi elnök kezeli a válságot.  

Azok a demokraták, akik helytelenítették a válaszát, kisebb valószínűséggel mondták azt, hogy Bidenre szavaznának a november 5-i választáson.  

Ez nem kis aggodalomra ad okot a Trump elleni szoros visszavágó miatt. 

Biden súlyos bírálatokkal szembesült saját pártjának egyes tagjai részéről, amiért továbbra is fegyvereket szállít Izraelnek, annak ellenére, hogy több mint 35 ezer palesztin halt meg az ország gázai offenzívájában. 

A fegyverek áramlása még azután is folytatódott, hogy az elnök múlt héten elhalasztotta egy bombaszállítmány Izraelbe történő szállítását, mivel aggályosnak tartotta, hogy azokat a Gáza déli részén fekvő Rafah városának nagyobb inváziójához használják fel. 

A széles körű egyetemi tüntetések, amelyek közül néhány erőszakkal végződött, amikor az egyetem tisztviselői rendőri segítséget hívtak az intézmény kiürítésére, aláásták Biden 2020-as kampányígéretét, amely szerint „Trump kaotikus négyéves hivatali ideje után visszatér a stabilitáshoz”. 

A háború elleni megmozdulások nem korlátozódtak az egyetemi campusokra, a tüntetők hónapok óta nyilvános rendezvényeken veszik célba az elnököt és kormányának más tagjait. 

Bidenre most óriási nyomás nehezedik a progresszív aktivisták, a Capitol Hill-i támogatók és a kulcsfontosságú Michigan állam arab–amerikai szavazói felől, hogy fékezze meg Netanjahut, miután több ezer palesztin civil halt meg Izrael Hamász elleni háborújában. 

Az elnök azzal próbálta magát elszigetelni a tüntetések politikai hatásaitól a centrista szavazók körében, hogy azzal érvelt, hogy bár a tüntetéshez való jog alkotmányosan garantált, az egyetemi épületeket elfoglaló diákok által okozott anyagi kár elfogadhatatlan. A hét elején a Capitol Hillen a holokauszt áldozatainak emlékére tartott beszédében pedig elítélte az antiszemitizmus egyes tüntetéseken tapasztalt példáit. Figyelmeztetett, hogy túl sokan „tagadják, lekicsinylik, racionalizálják és figyelmen kívül hagyják a holokauszt és október 7. borzalmait”.  

Összességében a felmérésben részt vevő szavazók mindössze 34 százaléka helyesli Biden háborús kezelését, ezen belül is a demokraták 53, a függetlenek 31 és a republikánusok 22 százaléka gondolja ezt így. 

A közel-keleti válság igazi belpolitikai kockázata az, hogy tökéletesen belepasszol Trump azon állításába, miszerint a világ és a nemzet is kicsúszik Washington irányítása alól, és egy erős emberre van szükség, aki ezt helyrehozza. 

Biden külpolitikáját végül mégis a Közel-Kelet határozza meg 

De nem csak a propalesztin szavazók meggyőzése miatt kényes az ügy. Az egyik kulcsfontosságú közel-keleti vezető, Ebrahim Raiszi iráni elnök hirtelen halála, és hogy hamarosan akár egy másik vezető is erre a sorsra juthat, jelentősen csökkentették az elnök azon reményeit, hogy még a novemberi választások előtt megoldást találjon a jelenlegi feszültségek feloldására. 

Izrael gázai hadjárata mély repedéseket nyitott meg Biden demokrata koalíciójában, és visszavetette a kormányzat reményeit egy jelentős diplomáciai megállapodás megkötésére a térségben.  

Most, hogy Irán és talán Szaúd-Arábia is vezetőváltás előtt áll, a kilátások még bizonytalanabbak. A Nemzetközi Büntetőbíróság ügyészeinek azon lépése, hogy Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök ellen háborús bűncselekmények miatt vádat emeltek – amit Biden „felháborítónak” ítélt –, csak fokozta a feszültséget, mivel a tűzszünet elérésére irányuló erőfeszítések megrekedtek. 

A térségben tapasztalható zavargások minden nap órákig lekötik az elnök idejét, a nemzetbiztonsági tanácsadókkal való találkozóktól kezdve a vezetőkkel való gyakori telefonbeszélgetésekig – mondta egy az erőfeszítéseket ismerő, de a neve elhallgattatását kérő személy a Bloombergnek. Biden személyesen is részt vett a Szaúd-Arábiával kötendő megállapodással kapcsolatos döntésekben. 

Nem erre akartunk összpontosítani, de a Közel-Keletnek valahogy mindig van rá módja, hogy ránk erőltesse magát, és ez ismét megtörtént”  

– mondta Dennis Ross, aki Bill Clinton elnök alatt a Fehér Ház közel-keleti megbízottja volt, és most a washingtoni Közel-keleti Politikai Intézet munkatársa. „Ez egy olyan kormányzat, amely alapvetően a Közel-Keletet egyfajta másodlagos státuszba akarta visszaszorítani.” 

Az iráni elnök, Ebrahim Raiszi, valamint az ország külügyminisztere és más tisztségviselők vasárnapi, helikopterbalesetben bekövetkezett halála új választási fordulót indít el, amely a keményvonalas vezetők további megerősödését ígéri az ország élén. Eközben Szaúd-Arábiában a 88 éves Szalman bin Abdul-Aziz királyt tüdőgyulladással kezelik, ami miatt fia, Mohammed bin Szalmán trónörökös elhalasztotta japán útját.  

A Biden-kormányzat 2021 januárjában lépett hivatalába, abban a reményben, hogy az Egyesült Államok külpolitikai fókuszát a Közel-Keletről a Kínával való versenyre helyezi át. Még tavaly ősszel a nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan a Foreign Affairs magazinban írt egy esszét, amelyben kifejtette, hogy a Közel-Kelet „csendesebb, mint évtizedek óta bármikor”. Az október elején megjelent változat Biden „fegyelmezett” megközelítését említette az ottani deeszkaláció egyik okaként. 

Aztán a Hamász megtámadta Izraelt, a zsidó állam pedig pusztító támadással válaszolt a Gázai övezetben. Az Egyesült Államokat belerángatták egy Iránnal vívott proxyháborúba, amely egy rakéta- és dróntámadásokkal tűzdelt „adok-kapokká” fajult a szíriai, iraki és jemeni milíciákkal. A múlt hónapban pedig Irán először támadta meg közvetlenül Izraelt, ami egy szélesebb körű regionális háborútól való félelmet keltett. 

Otthon Biden egyre több kritikával szembesül a demokraták részéről, hogy csökkentse a zsidó államnak nyújtott támogatást, miközben Donald Trump volt elnök és támogatói gyengének állítják be őt. Az egyetemi campusokon zajló tiltakozások elmérgesedtek, és erőszakba torkolltak. Bár ezek a tanév végével némileg csillapodtak, ősszel – szerencsétlen módon pont néhány héttel a választások előtt – újraindulhatnak, ha a konfliktus folytatódik, ami most valószínűnek tűnik. 

Nincs jó válasz 

Biden jelenleg „olyan helyzetben van, ahol minden döntés feldühít valakit”  

– mondta Julian Zelizer, a Princeton Egyetem történésze a Bloombergnek. 

A kormányzat számára az egyik pozitívum az volt, hogy az olajárak alig mozdultak, ami egyelőre eloszlatta a benzin drágulásától való félelmeket ebben a rendkívül szorosnak mondható választási évben. 

Eközben a kormányzat hónapok óta törekszik arra, hogy tűzszünetet kössön Izrael és a Hamász között, de ezek az erőfeszítések az elmúlt hetekben megrekedtek. A helyzetet nem segíti, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió is terroristaszervezetnek minősítette a palesztin csoportot. 

Az USA arra sürgette Izraelt, hogy halassza el a tervezett katonai műveletet Rafahban, az utolsó gázai nagyvárosban, ahová az izraeli erők még nem vonultak be, annak ellenére, hogy a jelek szerint az ország vezetése teljesen hajthatatlan. Mivel több mint egymillió civil keres ott menedéket, Washington attól tart, hogy egy rafahi invázió még több civil áldozatot követelhet. 

Eközben az Egyesült Államok által vezetett erőfeszítések, amelyek célja, hogy egy új mólón keresztül segélyt juttassanak el a Gázában rekedt civileknek, biztonsági problémák közepette nehézségekbe ütköznek, mivel a teherautókat fosztogatók vették célba, akik kétségbeesetten próbálják enyhíteni az ENSZ szerint az éhínség határán lévő állapotokat. 

A tűzszünet utat mutathatna a tárgyalásokhoz, és „elmozdíthatná a narratívát az Egyesült Államokban a napi bombázásokról és a palesztin életek megöléséről, alapvetően Trumpra” – mondta Randa Slim, a Közel-keleti Intézet vezető munkatársa. 

Az idő azonban nem Biden oldalán áll a Trump elleni, június 27-re kitűzött vita előtt. A külföldi vezetők pedig elkezdhetik megtenni a tétjeiket, és elutasíthatják, hogy elkötelezzék magukat Biden bármelyik javaslata mellett – mivel számos felmérés szerint lemarad Trump mögött. 

„Ha az első vitáig nem tudja, akkor utána már nehéz lesz elérni. Mert miért fogadnának a szaúdiak egy Bidennel kötendő megállapodásra, ha ő ezt nem tudja teljesíteni? […] És miért állnának az izraeliek a mostani elnök mellé, ha ők is így gondolják?” – teszi fel a költői kérdést a szakértő. 

(Források: CNN; Bloomberg; Reuters)

Kapcsolódó:

Címlapfotó: Dreamstime