A levegőben repdeső drónok mellett már víz alatt közlekedő, úgynevezett tengeri drónokat is bevetnek a háborúban – leginkább Ukrajna részéről. Azonban Oroszország sem hagy minket meglepetések nélkül: delfinekkel riogatja az ukrán búvárokat.
Folytassuk: a szomszédos országok viszonya Ukrajnához eltérő módon alakul a háború idején, azonban mindannyiuk számára alapvető fontosságú a kisebbségi kérdések rendezése a tartós béke eléréséhez.
Egyik fontos problémás kérdéskör, ami a kialakult háborús helyzet miatt méginkább teret nyert, ez a kisebbségek helyzete. Lássuk miként alakul helyzetük ebben a konfliktusos időszakban Ukrajnában.
A Latin-Amerika és az EU közötti csúcstalálkozó mély gyomrost vitt be a brüsszeli vezéreknek. Nagyot változott a világ, a feltételeket már nem Európa diktálja.
Az ukrán gabona elöntötte az Unió keleti felének országait, ami ellen ezek az országok mindezidáig kevés védelmet kaptak. Az is hírlik, hogy ez a gabonaexport nem az éhező afrikaiak igényeit elégíti ki és még az ukrán gazdákon sem segít, hanem az ukrán oligarchákat, a nyugati nagyvállalatokat és befektetőket gazdagítja.
Jó néhány hete 2023. június 6-án egy robbanás átszakította az ukrajnai Kahovka-gátat. Akkor sok elemzés született, amelyek a rövid távú hatásokra összpontosítottak, köztük Herszon városának elárasztására, a Zaporizsja atomerőmű fenyegetéseire, illetve, hogy milyen hatással lesz az ukrán katonai erők várható tavaszi offenzívájára. Arról kevesebb szó esett, hogy a legsúlyosabb hosszú távú hatásokat Délkelet-Ukrajna gazdálkodói fogják elszenvedni.
Az elmúlt napokban a jégesővel járó viharok Nyugat-Szerbiában jelentős károkat okoztak a málnatermésben. Dobrivoje Radović (Dobrivoje Rádovity), a Szerbiai Málnatermelők Szövetsége elnökének becslése szerint a jégeső az idei málnatermés mintegy 15 százalékát pusztította el.
A madridi miniszterelnök kijevi látogatása azt jelzi, hogy továbbra is rendíthetetlen marad az Európai Unió Ukrajnának nyújtott támogatása. Spanyolországban, amely még ebben a hónapban parlamenti választások előtt áll, a bal- és jobboldal számára egyaránt fontos a jó európai szereplés. Vajon mire mennek a fél évre most rájuk háruló uniós elnökséggel?
Újabb békejavaslat látott napvilágot, ezúttal a szerb fővárosban, Belgrádban, mely kitér a Krím és Kelet-Ukrajna helyzetének rendezésére, Ukrajna helyreállítására és a biztonsági garanciákra is.
A háború a béke reménye nélkül folytatódott júniusban is, miközben a NATO július 11-12-ei vilniusi csúcstalálkozóját megelőzően a tagországok többsége óvatosan nyilatkozik azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna mikor, milyen feltételekkel csatlakozhasson a védelmi szövetséghez.
Bár szakértők szerint a jelenlegi konfliktus még nem nevezhető mesterségesintelligencia-háborúnak, gyakorlatilag a tesztpályája annak. Ukrajna más országok támogatásával igyekszik előnyt kovácsolni a technológia robbanásszerű fejlődéséből mind a harctéren, mind a háttérben.
Mint ahogy ez benne volt a levegőben, az F–16-os vadászrepülőgépek Ukrajnába szállításának Joe Biden amerikai elnök a napokban zöld utat adott. Megnézzük, hogy hány ilyen gép érhető el Nyugat-Európában, mely országok lehetnek a legaktívabbak az ajándékozásban.
Ukrajnát nem Oroszország miatt, hanem azért kell felvenni a NATO-ba, hogy ne kezdhessen ámokfutásba, és kontroll alatt lehessen tartani – véli minden idők legeredményesebb külügyminisztere.
Az Európai Néppárt elkötelezett Ukrajna NATO-csatlakozás iránt, és fel is szólította a védelmi szövetséget.
A szigetország évtizedes passzivitást követően fordult néhány éve újra a világ felé, és lett meghatározó globális szereplő. Ez az irány Oroszország Ukrajna elleni háborújában is egyre markánsabb.
Az orosz-ukrán háború súlyosan érintette Ukrajna főbb turisztikai desztinációit, és érthető módon szinte lenullázta forgalmukat, ugyanakkor találunk olyan régiókat, ahol a beszolgáltatott idegenforgalmi adók alapján „virágzik” a turizmus.
Az ukrán gabonaimport miatt fuldokló országok agrárpiaca egyre kétségbeejtőbb helyzetben van. A tagállamok most közös levélben fogalmazták meg követeléseiket és ajánlásaikat, amelyet az EB elnökének, Ursula von der Leyennek juttattak el.
A Nemzetközi Valutaalap közel 5650 milliárd forintos „segélye” minimum három évre szólna, és ugródeszka lehetne egy igazán szép hitelcsomaghoz.
A nyugati országok szankciói éreztetik a hatásukat Oroszországban, de nem olyan mértékben, mint azt korábban szerették volna. Emellett Európát is súlyosan érintik a retorziók hatásai.
Az ország gyakorlatilag csődben van, a hiteleit nem tudja fizetni, az államadóssága várhatóan a GDP 100 százaléka lesz. Ukrajna pénzügyileg és gazdaságilag vegetál, ezt az állapotot azonban nem lehet hosszabb ideig mesterségesen fenntartani.
Adott esetben a háború mellett gyorsan klímakatasztrófában találhatjuk magunkat.
Az EU elutasította a grúz tagjelölti státuszra vonatkozó kérelmet, de az ukrán és a moldovai kérelmet támogatta.
Ahogy egyre hosszabbra nyúlik az orosz-ukrán háború, a nyugati konszenzus pajzsán is kezdenek megjelenni a repedések, és erősödnek a konfliktus végét sürgető hangok.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
