Bullion At Gold Investments Ltd As Gold Holds Ground Near Record

Az arany oda megy, ahol a pénz van – erősödnek a keleti országok

Szerző: Matus Tibor | 2023. október. 30. | Geopolitika, Infláció, Kiemelt, Világgazdaság

Egy hosszú folyamat közepén vagyunk, zajlik a világgazdaság és a globális rend átalakítása, aminek a konkrét kimenetele egyelőre bizonytalan. A geopolitikai változások során az olyan erőteljes tényezők eltolódását tapasztaljuk, mint például a gazdasági, demográfiai és katonai súlypont. Ám ezek közé sorolhatjuk azokat a változásokat is, amelyek az aranykészletek áramlásában mutatkoznak meg. A súlypont itt is egyre inkább nyugatról keletre tolódik el, a régi bölcsesség alapján, miszerint „az arany oda megy, ahol a pénz van”.

A keleti államok a legerősebb aranyvásárlók közé tartoznak – még Nyugaton belül is

A jegybankok arany iránti lelkesedése újra megmutatkozik, különösen a nem nyugati országokban. Az aranyvásárlásokat hetven éve jegyzik, és 2022-ben addig nem látott mennyiség, 1136 tonna megvételét regisztrálták a jegybankoknál, ráadásul 2023 első felében ez a tendencia tovább folytatódott. A gyengébb második negyedév ellenére a nemzeti banki vásárlások az év első két negyedében új féléves rekordot döntöttek. Január és június között a jegybankok összesen 378 tonnával növelték az aranytartalékukat, ezzel némileg meghaladták a korábbi, 2019-es féléves rekordot.

A legnagyobb vásárlást Kína végezte, őket követi Szingapúr, Lengyelország, India és Csehország.

Elmondható, hogy még a Nyugaton belül is a keletebbre található országok voltak azok, amelyek további vásárlásokat hajtották végre.

A következő ábra azt mutatja, hogy az arany iránti intézményi kereslet milyen mértékben tolódott el keletre. Összehasonlítja a nyugati jegybankok kumulált aranyeladásait a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) 2001 óta tartó kumulált aranyvásárlásaival.

Összesített aranyeladások és -vásárlások 2001 második negyedéve óta, tonnában, 2001 második negyedéve – 2023 harmadik negyedéve

A BRICS-országokat vizsgálva szintén feltűnő átfedést látunk: az öt tagállam közül négy – Brazília, Oroszország, India és Kína – központi bankja 2010–2022 között 2932 tonna aranyat vásárolt.

Az arany felértékelődésével csökken az amerikai állampapírok állománya

A BRICS-országok emellett tovább csökkentik az USA szárnyaló államadósságából való részesedésüket. Más szóval az arany mint tartalékeszköz egyre érdekesebbé válik számukra, és az amerikai állampapírok devizatartalékként már több mint egy évtizede egyre kevésbé izgalmasak. Az amerikai fizetőeszköz fegyverként való felhasználása – amelynek legeklatánsabb példája Oroszország devizatartalékainak befagyasztása pár nappal az invázió elindítása után – még inkább hangsúlyt adott ennek a folyamatnak.

A BRICS-országok ma már csak az összes amerikai államadósság 4,1 százalékát birtokolják, szemben a 2012. januári 10,4 százalékkal, ami több mint 60 százalékos csökkenés.

A világ többi része azért kevésbé intenzíven csökkentette az amerikai államadóssággal szembeni kitettségét: 2012 januárjában a többi ország az összes amerikai államadósság 22,0 százalékát tartotta a könyveiben, jelenleg pedig a 19,3 százalékát, ugyanakkor ez is valamivel több mint 12 százalékos visszaesés.

A bankok szerepe: kereskedelmi stratégiák és befektetési arany

A bankok, különösen a központi bankok a világ legnagyobb aranybirtokosai közé tartoznak. 2020 végén ezek világszerte körülbelül 35 ezer tonna aranyat birtokoltak, ami az összes globális arany körülbelül 17 százaléka.

A kereskedelmi bankok jellemzően nem tartanak nagy mennyiségű fizikai aranyat, de a kereskedési tevékenységük révén szerves szerepet játszanak az aranypiacon. Emellett aranyderivatívákkal kereskednek, aranybefektetési termékeket kínálnak ügyfeleiknek és alkalmanként fizikai aranyat is tartanak fedezetül.

Természetesen a gazdasági bizonytalanság vagy a fokozott piaci volatilitás idején a bankok is megnövekedett érdeklődést mutatnak az aranytermékek iránt, mivel a befektetők biztonságos eszközöket keresnek. Ezzel szemben a gazdasági stabilitás és növekedés időszakában az arany iránti banki kereslet is csökken, mivel a befektetők kockázatosabb, magasabb hozamú eszközök felé fordulnak.

A Kelet bővíti az aranykereskedelmi infrastruktúráját

A Kelet azonban nemcsak vásárol, felhalmoz aranykészleteket, hanem maga is nagy mennyiségben bányássza azt. Kína és Oroszország évek óta a 3 legnagyobb aranytermelő ország között szerepel.

Emellett az olyan államok, mint Kína, az Egyesült Arab Emírségek, sőt még Oroszország is bővítik az aranykereskedelmi infrastruktúrájukat. Ezzel állandó infrastruktúrát hoznak létre az aranykereskedelemnek, hogy eltérítsék a forgalmat a nyugati aranykereskedelmi központokból, például Londonból, New Yorkból és Zürichből. Ez mára a szerepek megváltozott felfogásáról tanúskodik:

A Kelet egyre inkább nem a nyugati infrastruktúrák megrendelőjeként tekint magára, hanem maga igyekszik felkínálni az infrastruktúrát az aranypiacokon is.

A folyamat legfontosabb fejleményei a következők:

SGE & SFO NRA: együttműködés a kínai és az orosz aranypiacok között

Kína és Oroszország már egy ideje keményen dolgozik azon, hogy a Sanghaji Aranytőzsde (SGE) és az orosz pénzügyi hatóság, a Nemzeti Pénzügyi Szövetség (NFA) közötti együttműködés révén összekapcsolja az aranypiacait. Az NFA egy orosz szakmai szövetség, amely a teljes ottani pénzügyi szektort képviseli, beleértve az orosz nemesfémpiacot is.

Az erősödő nyugati szankciókra való válaszként az orosz aranyexport Kínába már 2022 közepe óta ugrásszerűen megnőtt. Mivel három orosz bank – a VTB, a Sberbank és az Otkritie – már tagja a 2014-ben alapított SGE Nemzetközi Testületének, ez az együttműködés Oroszország és Kína aranypiacai között a jövőben valószínűleg tovább erősödik.

Tagság arannyal kapcsolatos intézményekben

Ahogy áramlik az arany nyugatról keletre, úgy a keleti aranypiacok jelentősége növekszik, és ezeknek egyre nagyobb képviselete és befolyása lesz az aranypiacot képviselő globális intézményekben, például a Londoni Nemesfémpiaci Szövetségben (London Bullion Market Association – LBMA) és az Arany Világtanácsban (WGC).

2009-ben még csak hat kínai finomító szerepelt az LBMA Good Delivery Listáján (jó szállítók), most már tizenhárom. Míg 15 évvel ezelőtt az LBMA-nak csak egy rendes (teljes jogú) tagja volt Kínából, a Bank of China, addig ma már hét. Az ázsiai ország növekvő befolyása az Arany Világtanácsban is tükröződik. 2009 februárjában még csak egy kínai aranytermelő volt tagja a WGC-nek, ma már négy.

India Nemzetközi Aranyrúd Tőzsde (IIBX)

A tőzsdén kívüli aranykereskedelmi piacán kívül India a Multi Commodity Exchange of India Limited (MCX) keretében létrehozta az arany határidős ügyletek kereskedési infrastruktúráját is. 2022 júliusában az ottani kormány által támogatott India International Bullion Exchange (IIBX) hivatalosan is megnyitotta kapuit a fizikai fémmel fedezett azonnali aranykontraktusok kereskedésére. Az IIBX az indiai Gudzsarát államban található GIFT City különleges gazdasági övezetben található, és a kontraktusok alapjául szolgáló aranyat ott tárolják. Az IIBX egyik célja, hogy lehetővé tegye a minősített vevők számára, hogy bankok vagy meghatalmazott ügynökségek nélkül, közvetlenül importálhassanak aranyat Indiába. Eddig azonban a kereskedési volumen minimális volt.

A moszkvai világszabvány létrehozása

2022 februárjának végén, amikor a Nyugat közvetlenül az ukrajnai háború kitörése után szankciókat vezetett be Oroszország ellen, a Londoni Nemesfémpiaci Szövetség (LBMA) három orosz bankot zárt ki a tagjai közül, a VTB-t, a Szovkombankot és az Otkritiét. Néhány nappal később az LBMA mind a hat orosz nemesfém-finomítót törölte az LBMA Good Delivery Listájáról, majd a CME Group is követte a példáját, és ugyanezeket a finomítókat törölte a jóváhagyott COMEX-finomítók sorából.

A chicagói székhelyű CME Group Inc. származékos pénzügyi tőzsdéket üzemeltet. Tőzsdéi mezőgazdasági termékek, valuták, energia, kamatlábak, fémek, határidős szerződések, opciók, részvényindexek és határidős kriptovaluta-ügyletek kereskedelmének platformjai. A chicagói központon kívül a cégnek New Yorkban, Washingtonban és Houstonban is van irodája az Egyesült Államokban, valamint külföldön Londonban, Bangalore-ban, Pekingben, Belfastban, Calgaryban, Szingapúrban, Tokióban, Hongkongban és Szöulban.

Ennek eredményeként Moszkva 2022 júliusában bejelentette, hogy az LBMA-tól és a COMEX-től független új nemesfém-kereskedelmi infrastruktúrát hoz létre. Oroszország tehát felvállalta azt, hogy megtöri London és New York egyeduralmát a globális nemesfém árának képzésében. A javaslat szerint a nemesfémek kereskedelmére az LBMA Good Delivery Listájához hasonló Moscow World Standard (MWS) szabványt vezetnének be, az MWS alapján új nemzetközi nemesfémtőzsdét, a Moscow International Precious Metals Exchange-t hoznák létre Moszkvában, és az MWS alapján új aranyárrögzítést létesítenének, hogy az LBMA és a COMEX árától eltérő arany- és referenciaárakat állapíthassanak meg.

Az arany iránti kereslet a nem kormányzati szektorban is keletre tolódik

A Kelet megnövekedett érdeklődése az arany iránt a nem kormányzati szektorban is megmutatkozik.

A kínai fogyasztói kereslet például az ezredforduló óta 292,6 tonnáról 824,9-re (2022) nőtt., ami 181 százalékos növekedés.

Indiában az ezredforduló óta szintén emelkedett az éves fogyasztói kereslet, bár az akkor is már magas, 2000-es szintről. Kína és India, amely 2000-ben együttesen a fogyasztói keresletnek még csak a 28,7 százalékát tette ki, 2022-ben a globális fogyasztói kereslet majdnem a felét (48,4 százalék) adta, és tavaly együttesen 1600 tonna aranyat szereztek be.

Fogyasztói kereslet az arany iránt – 2000 vs. 2022
	2000		2022		2022 vs. 2000
	tonnában	A globális kereslet százaléka	tonnában	A globális kereslet százaléka	tonnában	százalékban
India	723	20,40	774	23,40	50	7,00
Kína	292,6	8,30	824,9	25	532,3	181,90
Japán	105,1	3,00	4,30	0,10	–100,8	–95,90
Közel-Kelet	457,9	12,90	268,2	8,10	–189,7	–41,40
Törökország	177.4	5,00	121,5	3,70	–55.9	–31,50
Egyesült Államok	368,5	10,40	256,6	7,80	–111,9	–30,40
Franciaország	19,0	0,50	19,90	0,60	0,9	4,50
Németország	15,60	0,40	196,40	5,90	180,8	1,16
Olaszország	92,10	2,60	17,80	0,50	–74,3	–80,60
Egyesült Királyság	75	2,10	35,60	1,10	–39,4	–52,50
Európa többi része	142,4	4,00	115,1	3,50	–27,3	–19,20
Egyéb	1076	30,40	669,1	20,30	–406,9	–37,80
Globális kereslet	3544,60	100,00	3303,30	100,00	–241,3	–6,80

Forrás: World Gold Council, Incrementum AG

A legújabb fejlemények ugyanebbe az irányba mutatnak. Az idei év első nyolc hónapjában az ázsiai arany ETF-ek 7,7 százalékkal növelték az állományaikat, míg Észak-Amerikában és Európában 2,3, illetve 6,1 százalékos kiáramlást regisztráltak.

A fizikai aranyvásárlás mellett az aranyba történő befektetés másik módja a tőzsdén kereskedett alapok (ETF). Az arany ETF-ek nagyon likvidek és olcsó opciók lehetnek, összehasonlítva a nemesfém határidős kereskedésével vagy az aranybányászati vállalatok részvényeinek vásárlásával.

Jelentős esemény, hogy a rudak és érmék iránti keresletben az első fél évben Törökország és Irán a top 5-ben felváltotta Németországot és Svájcot. Az aranykereslet ezen alszegmensét most Kína vezeti – 2022 első fél évében még Németország állt az élen –, majd Törökország, az USA, India és Irán következik. Ennek az oka, hogy míg Törökországban a rudak és érmék iránti kereslet 9,5 tonnáról 47,6-ra lőtt fel 2023 második negyedévében, addig Németországban mintegy háromnegyedével csökkent.

Az arany ára jelentősen megnőtt a keleti valutákban

Szeptember végén az arany indiai rúpiában 14,6, kínai jüanban 18,0, orosz rubelben 34,3, dél-afrikai randban 22,1 és török lírában 114,0 százalékkal volt drágább, mint 2022 elején. Az arany tehát szépen bizonyítja értékmegőrző tulajdonságait az említett országok nehéz (geo)politikai és makrogazdasági helyzeteiben.

Kína

Az ázsiai országban július óta jelentősen megnövekedett aranyárfelár egyértelmű jele annak, hogy a kínai piacon strukturális aranyhiány van, és így kifejezi a gazdasági problémákkal küzdő államban az arany iránti erős keresletet. Kína egyébként a világ legnagyobb aranytermelője és a második legnagyobb vásárlója. Az aranyat régóta a vagyon tárolójának tekintik, és általában ünnepekkor vagy különleges alkalmakkor ajándékozzák. Kína gyorsan növekvő gazdasága és az emelkedő középosztály az arany ékszerek és befektetési termékek iránti keresletet is növelte.

India

Jelenleg a világ legnagyobb aranyvásárlója, a kereslet nagy részét az ország ékszeripara vezérli. Az aranynak óriási kulturális jelentősége van Indiában, a nemesfém bonyolultan beleszövődött az ország társadalmi, vallási és kulturális szövetébe. Például központi szerepet játszik esküvőkön és vallási szertartásokon, emellett ideális ajándéknak tekintik. Az Arany Világtanács szerint az ottani háztartások több mint 25 ezer tonna aranyat tartottak 2019-ben, ami az ország teljes vagyonának a 40 százaléka.

Török példa az arany iránti magánbefektetői keresletre

A lakossága a romló gazdasági helyzetre és a vágtató inflációra 100 tonnás aranyvásárlással válaszolt az idei parlamenti és elnökválasztás előtti hónapokban. Hiába erős a török gazdaság, hiába vannak komoly külföldi befektetéseik, évek óta képtelenek megbirkózni pénzromlás leküzdésével. A jegybanknak sem volt érdekében meggátolni a nagyarányú lakossági aranyvásárlást, hiszen ezzel az emberek sem vonták ki a valutatartalékaikat az országból.

Németország

A német sajtóban már 2021-ben felfigyeltek a helyiek növekvő érdeklődésére az arany iránt, amit a német befektetőknek az inflációt kivédeni kívánó viselkedéssel magyaráztak. 2021 nyarán, bár a járvány utáni gazdasági fellendülés iránti optimizmus erős volt, az inflációtól óvakodó német befektetőknek félelmei voltak az árak emelkedésével kapcsolatban.

Az inflációs várakozások lángját akkor tovább szították a német és az európai jegybankárok észrevételei, és a Gold Demand Trends adatai azt mutatták, hogy a németek némi különbséggel több aranyrudat és érmét vásároltak 2020-ban, mint bármely előző évben. A következő esztendőben, 2021-ben pedig olyan befektetési ütemet tartottak fenn, amely messze meghaladta a történelmi átlagot.

Az ismert volt, hogy a német befektetők az aranyat az infláció elleni védekezés eszközeként értékelik.

Egy kiterjedt, 2019-es fogyasztói kutatás során a német lakossági befektetők 64 százaléka értett egyet azzal, hogy az arany jó védelem az infláció, valamint az árfolyam-ingadozások ellen, és 61 százalékuk úgy vélte, hogy hosszú távon soha nem veszít az értékéből.

Egy aranyra vonatkozó tanulmány megállapította, hogy az „értékmegőrzés” és az „infláció elleni védelem” az ottani befektetők által említett két fő ok, amiért meg akarták tartani az aranybefektetéseiket. A német válaszadók csaknem fele szerint az aranyrudak és -érmék szerepet játszanak a megtakarítási portfóliójukban. Érdekes módon ez a befektetési szándék a Z és a millenniumi generáció befektetői körében volt a legerősebb, ami egybevág a Reisebank megállapításaival is, miszerint több fiatal felnőtt (18–26 éves) vásárolt aranyat a járvány idején, mint az idősebb válaszadók (23 vs. 16 százalék).

Magyarország

A háborúk és válságok idején, valamint magas infláció esetén a lakosság előszeretettel fordul az aranyvásárlás felé. Ez hazánkra is igaz, akkor is, ha a befektetési lehetőségek között még mindig kevesen számolnak e nemesfémmel. A 2022-es esztendőt „soha nem látott évnek” minősítették a hazai aranykereskedők.

Tavaly a durva becslések alapján 5-7 tonna aranyt vásároltak főképp a hazai magánszemélyek, mintegy 100 milliárd forintot költve a nemesfémre.

A hazai aranypiac utoljára jelentősen 2011-ben nőtt, a tavalyi eladások viszont jelentősen meghaladták az akkori forgalmat is. Az idén már a piac korrigált, és a hazai fizikai aranyvásárlások szintje a tavalyi közel felére esett vissza, ami köszönhető a jegybank jelenetős kamatemeléseinek is. A befektetők újra az állampapírokat választják a megemelkedett hozamok miatt, noha továbbra is van kereslet az arany iránt.

A hazai aranykereskedők azt tartják problémásnak, hogy a nemesfémbe befektető magyar magánszemélyek többsége pánikvásárló. Aranyat leginkább akkor vesznek nagy számban és mennyiségben az emberek, ha reálisnak látják a pénzügyi rendszer összeomlását. Hasonlóan viselkedtek a 2008-as gazdasági világválság, illetve a járvány kitörése idején. A pánikvásárlással az a gond, hogy ilyenkor a vevő általában drágán veszi az aranyat, és túlköltekezik. Ha később ráeszmél, hogy túlköltekezett, hogy sürgősen pénzre lenne szüksége, akkor nagy valószínűséggel csak veszteséggel tud megszabadulni az aranytól.

Recesszió esetén tipikus ez a befektetői magatartás, miközben tisztában kellene lenni azzal, hogy az arany esetén a befektetési időhorizont 5-6 éves. Ezt támasztja alá, hogy e nemesfém grammonkénti ára 2018-es 11 ezer forintról emelkedett 2022-re 23 ezerre. Így ezen időszak alatt, az inflációt is beleszámolva, az arany 30 százalék körüli nyereséget hozott.

Amerika

A World Gold Council, az aranyipar piacfejlesztési szervezete 2020-as felméréséből kiderült, hogy az Egyesült Államok lakossági befektetőinek a 38 százaléka közvetlenül birtokol fizikai aranyat. Igaz a felmérés nem foglalkozott a polgárok tulajdonában lévő arany mennyiségével. Az idei becslések szerint a magánszemélyeknél mintegy 26 ezer tonna lehet, ami megfelel a globális összmennyiség 1,6 százalékának. Tudatosítva azt, hogy az aranytulajdon valószínűleg inkább a gazdagabb háztartások körében koncentrálódik, ez a mennyiség háztartásonként átlagosan 6,4 uncia aranyat jelent (körülbelül 200 grammot).

A Gallup 2019-es felmérése azt találta, hogy az aranytulajdon az életkor előrehaladtával növekszik: a 65 év felettiek 31 százaléka birtokol aranyat, szemben a 18–29 évesek 18 százalékával. Hasonlóképpen, az aranytulajdon nagyobb a magasabb jövedelműek körében: a 100 ezer dollárt vagy annál többet keresők 41 százalékának van e nemesfémből, szemben a 30 ezer dollárnál kevesebbet keresők 23 százalékával.

Érdemes megjegyezni, hogy a fizikai arany birtoklása nem az egyetlen aranytulajdonlási forma. Sok amerikainak van aranya közvetve olyan pénzügyi eszközökön keresztül, mint a tőzsdén kereskedett alapok (ETF), a határidős szerződések vagy az aranybányászati vállalatok részvényei.

Egy érdekes amerikai kísérlet

Az idei év elején már a negyedik amerikai tagállamban is benyújtottak egy törvényjavaslatot, amellyel visszavezetnék az aranyat és az ezüstöt hivatalos fizetőeszközként a szövetségi zöldhasú mellett. Utah járt legelöl, amikor 2011-ben újra bevezették az alkotmányos pénzt, majd következett Wyoming, utána Oklahoma, negyedikként pedig Missouri.

Az aranyat és az ezüstöt törvényes fizetőeszközként fogadnák el, és valamennyi köz-, illetve magánadósság kifizetésére alkalmas lenne. Persze senkit sem köteleznének a nemesfémmel való fizetésre. Nem vetnek ki forgalmi adót az arany- és ezüstrudakra, sőt azok eladását is mentesítik az állam tőkenyereség-adója alól, ami ahhoz is kell, hogy az aranyat és az ezüstöt pénzként lehessen kezelni.

Mindezek mellett létrehoznak egy állami nemesfémértéktárat, ami nemcsak a nemesfémek biztonságos tárolására teremtene lehetőséget, hanem számlaként működve (elektronikus úton vagy csekken keresztül fizethetnének vele másoknak) megkönnyítené az arany és az ezüst mindennapi használatát is.

Az aranyár kilátásai az utolsó negyedévben

Az arany ára szeptember nagy részében 1900 és 1950 dollár között ingadozott, mígnem a 27-én bekövetkezett meredek zuhanás 1871 dollárra nyomta le, ami 3,7 százalékos havi alapú veszteséget jelent. Mindezt az erősödő dollárnak, illetve a kötvényhozamok jelentős emelkedésének tulajdonítják.

Mivel a kötvényhozamok az élénk amerikai gazdaság mellett tovább emelkednek, a nemesfém valószínűleg folyamatos turbulenciával néz szembe a következő hetekben. Csökkenő trendet várhatnánk az arany áránál, de továbbra is törékenyek a részvények, növekszik a recessziós kockázat, illetve az infláció alakulása továbbra is támogatja a központi bankok arany iránti folyamatos érdeklődését.

De nem csak az arany az egyetlen áldozata a kötvényhozamok szárnyalásának. A magasabb hozamok lenyomják a részvénykockázati prémiumot, ezzel szűkülnek a pénzügyi feltételeket, és ez tovább fokozhatja a recesszió kockázatát a következő 6–12 hónapban.

Összegzés

Az arany keresletének a Nyugatról Keletre történő eltolódása nemcsak a kormányok vagy az azokhoz kapcsolódó szervezetek, hanem az intézményi és magánbefektetők körében is megfigyelhető. Az arany oda áramlik, ahol a legnagyobb értéket képviseli, ahol növekedett a gazdasági jólét és ahol emelkedtek a megtakarítási ráták.

Ahogy az IMF legfrissebb gazdasági növekedési előrejelzése is mutatja, a feltörekvő és fejlődő ázsiai alrégió esetében az idén 5,2, jövőre pedig 4,8 százalékos bővülésre számít, miközben a Nyugat ennél jóval kisebb mértékben fog növekedni. Ez azt is eredményezi, hogy az árképzésre gyakorolt befolyás Nyugatról keletre helyeződik majd át.

Középtávon tehát a kereslet eltolódását az ázsiai és közel-keleti országok magasabb növekedési kilátásai támogatják.

Felhasznált források: