A magyar kormány a legnyíltabb lapokkal játszott az elejétől kezdve. Nem maszatolt, nem ködösített, és végképp nem játszotta el azt a botrányosan gyenge darabot, amelyben egyes nyugati vezetők habzó szájjal uszítanak Kína ellen, majd a hátsó kapun beosonnak Pekingbe egy „Éhes vagyok, kérek még!” feliratú szakadt pólóban.

Nagyítóval kell keresni a közös pontokat a Nyugat-Balkán országai között. Ha más nem is, akkor az bizonyára közös pont a hat államban, hogy a külpolitikai orientációjuk szinte teljesen eltér egymástól. Ez megnehezíti Magyarország dolgát, mivel júliustól fél évig az Európai Unió Tanácsának soros elnöki feladatait látja el, és prioritásai között szerepel a Nyugat-Balkán integrációjának előmozdítása.

A Mezsa Korrupcióellenes Központ vezetője, Martina Bohuszlavec egy jelentést írt az Ukrajnai Pravdában, amelyben feltette a kérdést: Most, amikor Harkivot támadják, hol is vannak az megerősített katonai védvonalak, az erődítések? A portál most, az orosz támadás alatt arról számol be, hogy az ukrajnai erődítmények építésére szánt dollármilliókat strómanok fedőcégeinek utalták.

Kinek van nagyobb szüksége a másikra? Az orosz elnök kínai látogatásáról nem sok konkrét információ szivárgott ki, de ami igen, az elég is ahhoz, hogy világossá váljon: a szoros gazdasági együttműködés folytatása ugyan Kínának kedvez jobban, de mindkét félnek maximális érdeke.

A Debreceni Egyetem és a Makronóm Intézet szervezésében, a Makroszkóp rendezvénysorozat keretében tartottak konferenciát május 15-én a Blokkosodás gazdasági hatásai címmel, ahol a szakemberek megoldási lehetőségeket is felvázoltak a kihívások kezelésére.

A Debreceni Egyetemen mutatta be György László gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos A középosztály forradalma – Meritokratikus stratégia a 21. századra című könyvét. A hallgatóság megtudhatta: azért olyan fontos a szóban forgó mű, mivel egy valós problémára ad kivitelezhető választ.

Meglepő, de a világon mindössze huszonhét darab van minden idők legnagyobb harci járműveiből, a repülőgép-hordozókból. A listát természetesen az Egyesült Államok vezeti, ám Kína is felpörgette a gyártást.

Indiában a türelem indiai kormányt terem, miután 6 hetet kell várni a választási eredményekre. A Bhartiya Janata Párt (BJP) és a Kongresszus eltérően vélekednek számos kérdésben, de hangsúlyozzák a stratégiai autonómiát. Az amerikai kapcsolatok javulása mellett az izraeli támogatás kérdése is központi téma, amely tovább bonyolítja a helyzetet.

Putyin újraválasztása óta először tett látogatást Pekingben. A két vezető közti érdekházasság főként orosz szempontból a hadiipar területén kulcskérdés. Kína nélkül az orosz hadiipar nem tudná kiszolgálni a hadsereg igényeit. A múlt század közepén még az ázsiai ország függött a szovjet fegyverellátmánytól, most nagyot fordult a kocka.

Tegnap egész Szlovákia, de talán a világ jobbik fele is megdöbbent, amikor szembesült a hírrel, hogy meglőtték Robert Fico szlovák miniszterelnököt. A merénylet sajnos egyről tanúskodik: a társadalom szétcincálása, a polarizáltság, az eszme életre-halálra való erőltetése még az olyan, közmondásosan békés nemzet szöveteibe is beférkőzött, mint a szlovák.