A globális autópiac feletti uralom megszerzéséért vívott küzdelemben bekövetkezett az, amitől Kína minden riválisa rettegett: a belső égésű autók ára alá tudta tolni az elektromosokét. Ez mindent felül fog írni a kereskedelemben, egyben végzetes csapást jelent a hagyományos járműiparra.
Több tényező egyszerre játszott Kína kezére a globális autópiacon. Van olyan ország, ahol egyetlen év alatt 250 százalékkal nőtt az ázsiai államból érkező import. A trón elfoglalásához persze kellett az ukrajnai háború is – Peking pedig kihasználta az óriási piaci rést.
Sokkal verseny- és exportképesebb, valamint jobban és olcsóbban finanszírozható vállalatokat eredményezhet az ESG-törvény – véli a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) ESG-igazgatója. Molnár Csaba Gábor szerint a hivatal által ellenőrzött módon terjeszti ki a szabályozás a fenntarthatósági minősítések rendszerét. Ez időt ad a felkészülésre. A szakértő a Makronóm Intézet Makroverzum – Az ESG találkozási pont címmel április 18-án megrendezendő konferenciájának vállalati ESG-megoldásokat bemutató panelbeszélgetésén is részt vesz.
A világ legnagyobb olajvállalatai az alacsony szén-dioxid-kibocsátásról kommunikálnak, de közben felpörgetik a kitermelést. Éghajlatváltozás ide, Párizsi Megállapodás oda, jelenleg a zöldátállás ellen szólnak az érveik. Elég hangosan.
Az Európa motorját jelentő német gazdaság, különösen az ipar mélyrepülésben van, miután a működésének alapjai megrendültek. A súlyosbodó strukturális kihívásokra pedig pártpolitikai okok miatt nem képes választ adni a széttartó gazdaságpolitika. A német gyengélkedés Európa többi részére is kihat, és a belpolitikai feszültségeket is kiélezi.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, valamint Fábián Gergely iparpolitikáért és technológiáért felelős államtitkár a mai napon mutatta be a kormány új versenyképességi stratégiáját.
A globális zöldátállás azon feltörekvő piacoknak kedvez, amelyeknek alapvető nyersanyagai vannak az energiaforradalomhoz, a diverzifikáció és a zöldtechnológia terén történő fejlesztések pedig sok új lehetőséget nyithatnak meg előttük. Velük ellentétben az olajtermelő országok növekedése lassulni fog, és számos kihívással nézhetnek szembe.
Kína két legnagyobb energiatároló-gyártója akár 50 százalékkal is csökkentheti az árakat, miközben fokozódik a globális verseny az új tárolórendszerek kifejlesztéséért.
A tavalyi szerény, háromszázalékos növekedés után az elektromos járművek globális piaca visszatért a növekedéshez, és az idén új rekordot ér el. Ebből a bővülésből a legnagyobb szeletet Kína ragadja magához, több mint 50 százalékkal részesedik a 623 milliárd dolláros tortából. A korábban már leírt európai autógyáraknak sem olyan rossz a helyzete, csak hozzá kell szokniuk az új szereposztáshoz.
Az USA önmagát is túlszárnyalva 2023-ban több nyersolajat termelt, mint bármely más állam valaha. Ez igencsak kínos, miközben a világ nagy része a zöldátállásra törekszik, Joe Biden elnök pedig többször is ígéretet tett a megújuló energiára való átállásra és a fosszilis energia támogatásának felfüggesztésére. Mik lehetnek a jövőbeli tendenciák?
Bár félvezető-technológiája néhány évvel lemaradt az Egyesült Államok iparához képest, Kína rendeletben utasította az elektromosautó-gyárakat, hogy gyorsított tempóban szakadjanak el az amerikai chipektől. A cél a nyugati importfüggőség megszüntetése és a hazai gyártás felpörgetése.
A miniszterelnök Brüsszelben, az Európai Nukleáris Szövetség első csúcstalálkozóján mondott beszédet, amelyben rámutatott: csak a nukleáris úton előállított elektromos áram tud megfelelni a fenntarthatósági és biztonsági követelményeknek.
Legalább 3–4 millió forintos, de sokszor még nagyobb kiadást jelent egy-egy használt elektromos autó energiatárolójának szakszerű felújítása. Ám Kínában a következő nyolc évben 20 millió ilyen beavatkozásra, illetve komplett e-autó újrahasznosítására lenne szükség. Hogyan lehet ezt a kihívást kezelni?
A hazai járműipari szektor motorját a folyamatosan érkező nagyberuházások hajtják, a keresleti oldalon ugyanakkor kihívásokkal néz szembe az autópiac. Az új gépkocsik értékesítését a jövőben egyre inkább felfutó nyílt végű lízingelés dobhatja meg – derült ki az MBH Bank ágazati kitekintő rendezvénysorozatának járműipari trendekről szóló sajtóbeszélgetésén.
Az amerikai autógyártók az elnökválasztás eredményét várják. Ha Trump nyer, teljesen más irányt vesz a most zömében nyomásra épülő kormányzati zöldpolitika. A biztonsági módba kapcsoló vállalatok leghatásosabb fegyvere a hibridek erőltetése a tisztán elektromos járművek helyett.
Európa lázasan keresi a kiutat az energiaválságból. Az MCF Energy az európai földgázigény kielégítésére koncentrálva az osztrák Alpok közelében és Bajorországban tervez fúrásokat, amelyekkel jelentős gáz- és olajkészleteket szeretne kitermelni. Az MCF-nek így kulcsszerepe lehet Európa energiabiztonságának növelésében, miközben az öreg kontinens a zöldátállás felé halad.
Az idén minden a Tesla és a Magyarországon gyárat építő BYD küzdelméről fog szólni. A titánok harcában a kínai gyártó az esélyesebb.
Ola Källenius nem először emeli fel a hangját Kína kapcsán. Annak idején nekitámadt már a kockázatmentesítésnek is, most a protekcionista törekvésektől óvja Brüsszelt. Szerinte például csökkenteni kellene a kínai importautókra kivetett vámot.
Kínában lassul a kereslet az elektromos autók piacán, azonban a keleti ország ezt nem nézi tétlenül: ágyakkal, főzőlapokkal és egyéb eszközökkel próbálják „felextrázni” a zöldjárműveket annak érdekében, hogy a vásárlók ne tudjanak nekik ellenállni.
A Nemzeti Tőkeholding a Baross Gábor Tőkeprogram második pillérének keretében új, nagyszabású tőkeprogramot indít a vállalatok környezettudatos beruházásainak finanszírozására. A 200 milliárd forintból megvalósuló Zöld Alapok Tőkeprogram részeként bejegyezték az első tőkealapot, amely 50 milliárd forint keretösszeggel segíti a zöldátállást célzó fejlesztések és beruházások megvalósítását.
Nem is csodálkozhatunk ezen a világrekordon, hiszen tavaly a föld szénfüggősége is növekedett, dacára a számos „történelmi” klímamegállapodásnak. Ennek magyarázata az aszályok miatti alacsony vízenergia-termelés és a kínai növekedés, amely nagyrészt ugyancsak szénfüggő. A Nemzetközi Energiaügynökség éves jelentésében azonban találunk örömöt is az ürömök mellett: a világon a „tiszta energiák” egyre jobban terjednek.
A világ egyik legnagyobb katódgyártójának elnöke egyetlen mondatba sűrítette azt, amit az elemzők évek óta több százmillió karakterben igyekeznek megfogalmazni. Ami jó, az jó.
Az Európai Gépjárműgyártók Szövetségének (ACEA) célja, hogy előmozdítsa Európa mobilitási átalakulását, ahol minden európai polgár hozzájuthat megfizethető közlekedési megoldásokhoz, ugyanakkor azt is biztosítja, hogy az autóipar továbbra is erős, globális és versenyképes szereplő maradjon.
Annak ellenére, hogy 15 év alatt világszerte hatezermilliárd dollárt fektettek a megújuló energiákba, 2023-ban rekordot döntött a szénfogyasztás. Nagy ívű környezetvédelmi megállapodások ide, hangzatos földmentő célok oda, valójában az ezredforduló óta alig csökkent a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának az aránya.
Szinte vészféket húztak egyes nyugati autógyártók az elektromos területen. A kereslet lassulása óriási kockázatot jelent befektetési szinten, a kínai járművek ráadásul minőségben és árban is verik vetélytársaikat.
Az ESG (Environmental, Social, Governance), azaz a környezeti hatások vizsgálatát, a társadalmi kérdések kezelését és a felelős vállalatirányítást célzó keretrendszer, amelyet az Európai Unió immáron jogszabályi szintre emelt. A kormány célja, hogy az uniós kötelezettségeknek történő megfelelés során a lehető legönállóbb, a nemzeti sajátosságokra leginkább reflektáló rendszert alakítsa ki a magyar vállalkozások számára, ezért megalakította a Nemzeti ESG Tanácsot.
Rekordot döntött tavaly az új szélerőművek építése, és a szektorba történő beruházások is fellendültek. Ez feltüzelte a reményeket az Európai Unióban, hogy a közösség elérheti 2030-ra a kitűzött megújulóenergia-céljait – mondta a WindEurope nevű ipari lobbicsoport.
A Toyota arra számít, hogy 2025-re évente már nem kevesebb mint 5 millió hibridet ad el. Ezzel szemben 2030-tól évente csak 3,5 millió tisztán elektromos autó értékesítését tűzte ki célul. Sokkal lassabb lehet az e-autó-átmenet, mint azt korábban az ágazati szakértők gondolták.
Az ESG adta lehetőségek kihasználásával a hazai vállalatok versenyképességének védelme és a fenntarthatóság keretein belül a nemzeti értékek megőrzésére is lehetőség nyílik – derül ki Molnár Csaba Gábor, az SZTFH ESG igazgatójának vg.hu-n megjelent friss írásából.
A BYD nem csak az alacsony árú autók piacán akar tarolni: az új Yangwang U9 a Ferrarinak és a Lamborghininek üzen hadat. A végsebessége 309 km/óra, 2,36 másodperc alatt éri el a százat, az ára pedig… na igen, bár bevezető, mégis felső kategóriás.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
