2026. szeptember 14., hétfő
A jelenlegi, viszonylag alacsony olajárak megtévesztő nyugalmat árasztanak a világpiacon, ami mélyreható változást takar. A színfalak mögött a jelek arra utalnak, hogy az amerikai palaolaj-termelés lendülete megtört, ami az OPEC+ kezébe adhatja vissza a kormánykereket.
Az EU és az USA új szankciós lépései felborítják a globális energiapiaci kompromisszumokat, visszaszorítják az orosz olaj európai importját, miközben ellátási zavarokat, árrobbanást és geopolitikai átrendeződést idéznek elő. Ennek terhét végső soron az európai fogyasztók fogják viselni.
Egy energetikai elemző szervezet, az IRENA adatai szerint tavaly a szélenergia 53, a napelemek pedig 41 százalékkal olcsóbban termeltek áramot a fosszilis energiánál. Ezzel 467 milliárd dollárt spórolt a világ, erősítve az energiabiztonságot.
Chris Wright, az Egyesült Államok energiaügyi minisztere, aki februári kinevezése előtt a Liberty Energy vállalat alapító vezérigazgatójaként az amerikai palagáz-forradalom egyik vezéralakja volt, a The Economist hasábjain publikált írásában élesen bírálja a zöldátállás eddigi eredményeit.
A kritikus ásványokért megy a geopolitikai huzavona Észak-Afrikában. Egy friss elemzés szerint Marokkó egy energiastratégiai háromszög csúcspontja lett.
Kína korlátozta több kulcsfontosságú akkumulátortechnológia és nyersanyag exportját, ezzel komoly kihívás elé állítva az európai EV-gyártókat. A döntés megerősíti Kína technológiai fölényét, és súlyos zavarokat okozhat a globális ellátási láncokban.
A Világgazdasági Fórum (WEF) az Északi-Tenger eredményeire fókuszáló friss elemzése alátámasztja, hogy a 2023-ban letelepített 560 GW megújuló kapacitás és a zöldenergia-projektekbe áramló közel 2000 milliárd dolláros éves beruházás ellenére a haladás egyenlőtlen.
A generatív mesterséges intelligencia térhódítása nem csupán technológiai forradalom, hanem környezeti kihívás is. Miközben a modellek egyre okosabbak, működtetésük és gyártásuk víz- és energiaigénye aggasztó mértékben nő.
Bár jogos az aggodalom az MI éghajlati hatása miatt, az MIT Technology Review elemzője szerint még nem veszett el minden remény.
Új hibrid, azaz akkus tárolóval egybeépülő naperőmű létesült a Vas vármegyei Söptén, amely napenergia-termelés és Vanadium Redox Flow alapú tárolás egy rendszerben.
A napokban a britek és a norvégok az Északi-tenger offshore szélenergia-, zöldhidrogén- és szén-dioxid-tárolási (CCS) beruházásait ösztönző kormányzati megállapodást kötöttek. A régió akár öt éven belül 120 GW tengeri szélenergia-kapacitást biztosíthat, ami 120 millió otthon energiaigényét fedezné.
A spanyol áramszünet rávilágít arra, hogy a megújulók terjedése mellett új megoldások kellenek az energiahálózat stabilitására.
Olcsóbbá kell tenni a nukleáris energia, a fenntartható légi üzemanyagok, a zöldacél és az alacsony emissziójú cement zöldfinanszírozását. Ezzel együtt sem érhetjük el a párizsi klímacélokat, továbbá a felkészülésre sem alkalmasak a hatástalan klímakonferenciák – véli a brit exminiszterelnök.
Egy a Financial Times által közzétett friss felmérés szerint a nagyobb nemzetközi cégek vezetőinek 52 százaléka öt éven belül áthelyezné működését a megújuló energiaforrásokhoz való jobb hozzáférés érdekében, miközben szinte mindenki támogatja a fosszilis tüzelőanyagoktól való hosszú távú elmozdulást.
A nemzetközi óriás fúziós reaktor, az ITER új alkatrészeket kapott, ám az indulása csúszik, így az ipari hasznosítása csak 20 éves távlatban várható. Eközben különböző startupok és ázsiai programok alternatív utakon közelítenek a fúziós áttöréshez.
Kína először a világon töltött újra működés közben egy tóriumalapú olvadéksós reaktort, ezzel technikai és stratégiai előnyre tett szert a jövő atomenergiájáért folyó versenyben. A fejlesztés tisztább energiatermelést ígér, és újraszabhatja a nukleáris ipar geopolitikai erőviszonyait is.
Az izraeli Heven Drones és az amerikai Mach Industries együttműködése a hidrogén-üzemanyagcellás drónok terén új korszakot nyithat a katonai dróntechnológia világában. A jövő drónjainak három-ötször hosszabb a repülési idejük, és a tervek szerint rövidesen akár napi 1000 darabot is gyárthatnak belőlük.
A FAW Jiefang sikeresen tesztelte első folyékony hidrogénnel működő, több mint 1000 kilométeres hatótávolságú nyergesvontatóját. A kamion 300 kW-os üzemanyagcellájával és 10 százalékos hidrogéntárolási sűrűséggel támad, konkurenciát jelentve az európai nagy gyártók fejlesztéseinek.
A JPMorgan Chase, a Bank of America és még négy nagy amerikai bank kilépett a Net Zero Banking Alliance-ból, amelyet az ENSZ indított a globális klímafinanszírozás erősítésére. Ez várhatóan lassíthatja a zöldfinanszírozás növekedését és fokozhatja az EU bankjainak szerepét a zöldátmenetben.
A JP Morgan friss elemzése szerint a zöldátállás drámaian lassan halad. Az ipari szektorok többsége továbbra is a fosszilis energiahordozóktól függ, így a 2030-as vagy a 2050-es célok is inkább ábrándok, vagyis a neves bankház elemzése összecseng Trump klímamegközelítésével.
A lézeracéltól a sziklákból készült üzemanyagig – tekintsünk be az ARPA-E idei energiatechnológiai konferenciájába. A Washington közelében megrendezett ARPA-E energiaipari csúcstalálkozón bemutatott újítások az iparági kutatások sokszínűségét bizonyították. A megoldások között szerepelt lézeracél, föld alatti hidrogén és ritkaföldfémek nélküli mágnesek is. Az energiaátmenet innovációinak ...
Az erőművek hulladékaként keletkező szénhamu jelentős mennyiségű ritkaföldfémet tartalmazhat, így értékes erőforrássá válhat. Az USA-ban akár 11 millió tonna is rejtőzhet a hamuban, Magyarországon pedig a mecseki szén kiemelkedő ritkaföldfém-tartalma kínál stratégiai lehetőségeket.
Amerikai kutatók új módszert találtak arra, hogy az elhagyott olajkutak geotermikus hőjét felhasználva növeljék a sűrített levegős energiatárolás (CAES) hatékonyságát.
Japán tovább folytatja innovációs törekvéseit a fenntartható energia területén, olyan technológiákat vezetve be, amelyek az emberi lépésekből és az autók mozgásából nyernek elektromos áramot.
Jövőre az EU-s zöldátállás közvetetten növelheti a régiós nagykereskedelmi áramárakat, mivel a Nyugat-Balkánról érkező szénalapú villamosenergia-import drágulhat – igaz, ennek a hatása nálunk mérsékelt a diverzifikált ellátás miatt. A projekt egyik fő kihívása a 1200 km-es, 2 km mélyen fekvő fekete-tengeri nagyfeszültségű kábel megépítése.
A Nyugat-Afrikában 2027-re bevezetni tervezett eco valuta csökkentheti a régió dollárfüggőségét és elősegítheti a dedollarizációt. A WEF szerint az eco évente 5 milliárd dollárt takaríthat meg a devizaváltási költségek csökkentésével. Bár ez nem része a BRICS+ terveinek, sikere inspirálhatja a dollárhegemónia elleni globális törekvéseket is.
Afrika lehet a világ következő nagy zöldenergia-központja, de ennek irányításáért hatalmas verseny zajlik. Az EU Global Gateway programja 300 GW új megújuló kapacitást céloz meg 2030-ig, miközben Kína technológiai fölényét igyekszik ellensúlyozni.
Az újrahasznosított alumínium előállítása jóval fenntarthatóbb, de nem fedezi az európai keresletet, így az import továbbra is meghatározó. Közben a magas energiaárak és a védővámok miatt egyre nagyobb a nyomás az uniós gyártókon. Képes lesz az EU csökkenteni a függőségét, vagy tovább mélyül az iparági válság?
Bár Kína a világ egyik legnagyobb megújulóenergia-fejlesztője, továbbra is mintegy 60 százalékban támaszkodik a szénre. Az ottani új szénerőművek versenyhátrányt okozhatnak az európai iparnak.
Egy új, tóriumalapú üzemanyag áttörést hozhat az atomenergiában, mivel számos meglévő reaktorban is használható és már jövőre piacra kerülhet! Bár a paksi erőmű új blokkjai sem lesznek alkalmasak a tórium használatára, mégis a fűtőanyagpiac átalakulása a hazai energiatermelésre is hatással lehet.
