2026. március 8., vasárnap
Olcsóbbá kell tenni a nukleáris energia, a fenntartható légi üzemanyagok, a zöldacél és az alacsony emissziójú cement zöldfinanszírozását. Ezzel együtt sem érhetjük el a párizsi klímacélokat, továbbá a felkészülésre sem alkalmasak a hatástalan klímakonferenciák – véli a brit exminiszterelnök.
Egy a Financial Times által közzétett friss felmérés szerint a nagyobb nemzetközi cégek vezetőinek 52 százaléka öt éven belül áthelyezné működését a megújuló energiaforrásokhoz való jobb hozzáférés érdekében, miközben szinte mindenki támogatja a fosszilis tüzelőanyagoktól való hosszú távú elmozdulást.
A nemzetközi óriás fúziós reaktor, az ITER új alkatrészeket kapott, ám az indulása csúszik, így az ipari hasznosítása csak 20 éves távlatban várható. Eközben különböző startupok és ázsiai programok alternatív utakon közelítenek a fúziós áttöréshez.
Kína először a világon töltött újra működés közben egy tóriumalapú olvadéksós reaktort, ezzel technikai és stratégiai előnyre tett szert a jövő atomenergiájáért folyó versenyben. A fejlesztés tisztább energiatermelést ígér, és újraszabhatja a nukleáris ipar geopolitikai erőviszonyait is.
Az izraeli Heven Drones és az amerikai Mach Industries együttműködése a hidrogén-üzemanyagcellás drónok terén új korszakot nyithat a katonai dróntechnológia világában. A jövő drónjainak három-ötször hosszabb a repülési idejük, és a tervek szerint rövidesen akár napi 1000 darabot is gyárthatnak belőlük.
A FAW Jiefang sikeresen tesztelte első folyékony hidrogénnel működő, több mint 1000 kilométeres hatótávolságú nyergesvontatóját. A kamion 300 kW-os üzemanyagcellájával és 10 százalékos hidrogéntárolási sűrűséggel támad, konkurenciát jelentve az európai nagy gyártók fejlesztéseinek.
A JPMorgan Chase, a Bank of America és még négy nagy amerikai bank kilépett a Net Zero Banking Alliance-ból, amelyet az ENSZ indított a globális klímafinanszírozás erősítésére. Ez várhatóan lassíthatja a zöldfinanszírozás növekedését és fokozhatja az EU bankjainak szerepét a zöldátmenetben.
A JP Morgan friss elemzése szerint a zöldátállás drámaian lassan halad. Az ipari szektorok többsége továbbra is a fosszilis energiahordozóktól függ, így a 2030-as vagy a 2050-es célok is inkább ábrándok, vagyis a neves bankház elemzése összecseng Trump klímamegközelítésével.
A lézeracéltól a sziklákból készült üzemanyagig – tekintsünk be az ARPA-E idei energiatechnológiai konferenciájába. A Washington közelében megrendezett ARPA-E energiaipari csúcstalálkozón bemutatott újítások az iparági kutatások sokszínűségét bizonyították. A megoldások között szerepelt lézeracél, föld alatti hidrogén és ritkaföldfémek nélküli mágnesek is. Az energiaátmenet ...
Az erőművek hulladékaként keletkező szénhamu jelentős mennyiségű ritkaföldfémet tartalmazhat, így értékes erőforrássá válhat. Az USA-ban akár 11 millió tonna is rejtőzhet a hamuban, Magyarországon pedig a mecseki szén kiemelkedő ritkaföldfém-tartalma kínál stratégiai lehetőségeket.
Amerikai kutatók új módszert találtak arra, hogy az elhagyott olajkutak geotermikus hőjét felhasználva növeljék a sűrített levegős energiatárolás (CAES) hatékonyságát.
Japán tovább folytatja innovációs törekvéseit a fenntartható energia területén, olyan technológiákat vezetve be, amelyek az emberi lépésekből és az autók mozgásából nyernek elektromos áramot.
Jövőre az EU-s zöldátállás közvetetten növelheti a régiós nagykereskedelmi áramárakat, mivel a Nyugat-Balkánról érkező szénalapú villamosenergia-import drágulhat – igaz, ennek a hatása nálunk mérsékelt a diverzifikált ellátás miatt. A projekt egyik fő kihívása a 1200 km-es, 2 km mélyen fekvő fekete-tengeri nagyfeszültségű kábel megépítése.
A Nyugat-Afrikában 2027-re bevezetni tervezett eco valuta csökkentheti a régió dollárfüggőségét és elősegítheti a dedollarizációt. A WEF szerint az eco évente 5 milliárd dollárt takaríthat meg a devizaváltási költségek csökkentésével. Bár ez nem része a BRICS+ terveinek, sikere inspirálhatja a dollárhegemónia elleni globális törekvéseket is.
Afrika lehet a világ következő nagy zöldenergia-központja, de ennek irányításáért hatalmas verseny zajlik. Az EU Global Gateway programja 300 GW új megújuló kapacitást céloz meg 2030-ig, miközben Kína technológiai fölényét igyekszik ellensúlyozni.
Az újrahasznosított alumínium előállítása jóval fenntarthatóbb, de nem fedezi az európai keresletet, így az import továbbra is meghatározó. Közben a magas energiaárak és a védővámok miatt egyre nagyobb a nyomás az uniós gyártókon. Képes lesz az EU csökkenteni a függőségét, vagy tovább mélyül az iparági válság?
Bár Kína a világ egyik legnagyobb megújulóenergia-fejlesztője, továbbra is mintegy 60 százalékban támaszkodik a szénre. Az ottani új szénerőművek versenyhátrányt okozhatnak az európai iparnak.
Egy új, tóriumalapú üzemanyag áttörést hozhat az atomenergiában, mivel számos meglévő reaktorban is használható és már jövőre piacra kerülhet! Bár a paksi erőmű új blokkjai sem lesznek alkalmasak a tórium használatára, mégis a fűtőanyagpiac átalakulása a hazai energiatermelésre is hatással lehet.
Bár az adatközpontok energiaéhsége egyre nagyobb figyelmet kap, a villamosenergia-kereslet növekedését elsősorban a fejlődő gazdaságok, az ipar átalakulása és az elektromos járművek terjedése hajtja – a valódi kérdés tehát az lesz, hogy a hálózatok és a tiszta energiaforrások képesek lesznek-e lépést tartani ezzel a tempóval.
Az elektromos járművek és a megújuló energiatermelés a kritikus nyersanyagok nélkül elképzelhetetlen. A Világgazdasági Fórum friss elemzése szerint az újrahasznosítás még legalább 10-15 évig nem tudja biztosítani a szükséges ritkaföldfém-mennyiséget, így Európa igen súlyos ellátási kockázatokkal néz szembe.
A világ országai jelentős összegeket fektetnek be a zöldenergiába, ám politikai, technológiai és pénzügyi helyzetüktől függően egészen eltérő stratégiákat követnek – állapítja meg a Világgazdasági Fórum (WEF) friss elemzése.
Hogyan takaríthatnak meg pénzt az elektromosteherautó-flották okosabb töltéssel, napelemekkel és akkumulátorokkal? Erre a kérdésre kiváló, számunkra is sok tanulsággal szolgáló választ ad az a kaliforniai modell, amelyet egy szakértői elemzés mutat be részletesen.
Az Európai Unió fenntarthatósági szabályainak egyszerűsítése már eddig is komoly vitákat generált, de a kilátásba helyezett amerikai védővámok miatt egy jelentős befektetői lobbicsoport új követeléssel állt elő. Szerintük az EU-nak nem kellene olyannyira kihátrálnia az ESG-ből, mint azt tervezik.
A zöldenergiára történő átállás globális beruházásai lassuló, 11 százalékos bővüléssel új csúcsot értek el tavaly. A BloombergNEF friss anyaga szerint a növekedés mértéke elmarad az előző három év 24–29 százalékos ütemétől.
Az új vámintézkedések megdrágíthatják a zöldenergia-iparág termékeit, miután az USA rövidesen sarcot vetne ki a kanadai és a mexikói árukra, valamint újabb 10 százalékos vám érvényes a kínai importra. Ez az e-autók, a napenergiatermelés és az akkumulátorok piacát sújtotta, mivel a világ lítiumion-akkumulátorainak a 75 és a napelemek több mint 80 százalékát Kínában gyártják.
A Közel-Kelet és Észak-Afrika régió stabilitását veszélyezteti a súlyos vízhiány, a mezőgazdasági terméshozam érdemi csökkenése, a part menti városok klímakockázatai, és miközben a napenergia-kapacitás 25 százalékos növekedéssel, 19,2 GW-ról 24 GW-ra nőtt, miközben a térség alig kap klímafinanszírozást.
A megújuló energia térnyerése önmagában nem oldhatja meg az egyenlőtlenségeket, de Afrika sok országába hatalmas lehetőséget hoz, hiszen ott mintegy 600 millió embernek még ma sincs áramellátása.
Románia vezetői szerint az ambiciózus zöldcélok súlyosan korlátozzák az ország energiapiacát és gazdaságát, ezért Smart Deal néven egy fokozatosabb, rugalmasabb megközelítést javasolnak az EU egészében a nehezebben átállni képes gazdaságoknak.
A BlackRock, a világ legnagyobb eszközkezelője januárban új alapot indított, amely az acélipar, a cementgyártás és más, kifejezetten nehezen „zöldíthető” alapanyagokat gyártó cégekbe, megoldásokba fektet.
Szaúd-Arábia gigantikus hidrogénprojektje új mérföldkőhöz érkezett: a NEOM Green Hydrogen Company (NGHC) a világ legnagyobb zöldhidrogénüzemét építi a Neom nevű futurisztikus óriásvárosban. Vajon ez a gigaberuházás képes lesz-e forradalmasítani az energiaipart?
