Ahogy a dollár árfolyama egyre emelkedik, a világ különböző részein a gazdaságok próbálnak alkalmazkodni és védekezni az ebből adódó kihívásokkal szemben. Vajon a múlt tanulságai segítenek megelőzni egy újabb gazdasági válságot, vagy az erősödő dollár újabb próbatételeket gördít a nyersanyagimportól és a külső eladósodottságtól függő országok elé?
A dollár hosszú árnyékot vet a világra, amely az amerikai gazdaság rugalmasságának és a magasabb kamatlábaknak köszönhetően felértékelődött a világpiacon. Ennek a növekvő egyensúlytalanságnak a negatív hatásaitól a legtöbb országnak többé-kevésbé sikerült elszigetelnie magát a körültekintő költségvetési gazdálkodással és a megszokottól kisebb devizaadóssággal.
Ha azonban a zöldhasú tovább emelkedik, a nyersanyagimportőröknek és a feltörekvő piacoknak lesz miért aggódniuk.
A dollár lendületben van. Az ICE U.S. Dollar Index szerint – amely az USA főbb kereskedelmi partnereinek valutáival súlyozott kosárral szembeni értékét követi – 2021 óta mintegy 17 százalékkal emelkedett. Csak ebben az évben az amerikai fizetőeszköz 10 százalékot erősödött a jennel szemben, közel 8-at a svéd koronához képest, és majdnem 2-t a jüannak szemben, a szigorú pekingi deviza-ellenőrzés ellenére.
1. ábra: A dollár erősödött a többi fő valutával szemben, grafika: Reuters
Az emelkedés nagyrészt az Egyesült Államok rendkívüli gazdasági teljesítményének köszönhető: az amerikai GDP 2021 óta átlagosan évi 3,4 százalékkal nőtt, ami több mint kétszerese a 2006 és 2015 közötti utazósebességének, és 70 százalékkal gyorsabb, mint amit a fejlett gazdaságok csoportja képest volt felmutatni a világjárványt megelőző 13 évben – mutatják a Nemzetközi Valutaalap adatai.
Az IMF előrejelzése szerint a világ GDP-je idén és jövőre is 3,2 százalékkal bővül – ugyanolyan ütemben, mint 2023-ban. Mindazonáltal ez elmarad attól a 3,8 százalékos éves átlagtól, amelyet a világgazdaság 2000 és 2019 között elért.
Az Egyesült Államok nélkül az eredmények még rosszabbak is lehetnének. A világ legnagyobb gazdasága a tavalyi 2,5 százalékos növekedés után – amelyet a fejlett országok közül csak Spanyolország tudott elérni – 2024-ben 2,7 százalékkal bővül az IMF előrejelzése szerint. Ez több mint háromszor gyorsabb, mint az euróövezeté.
Az inflációs nyomás arra késztette az amerikai jegybankot, hogy emelje a kamatlábakat és magas szinten tartsa őket, ami növelte a dollárban denominált eszközök vonzerejét a befektetők számára.
Korábban nem lett jó vége, de most talán más a helyzet
A korábbi ciklusokban a dollár ilyen éles felfelé irányuló mozgása kárt okozott azoknak az országoknak, amelyek az Egyesült Államokra támaszkodtak gazdaságuk fogaskerekeinek a megkenésében. A legpusztítóbb példa erre az 1997-ben kezdődött ázsiai pénzügyi válság volt. Az olyan országok, mint Thaiföld, Malajzia és Indonézia nem tudták megvédeni a rögzített árfolyamokat, ami a tőke elmeneküléséhez és hosszú recesszióhoz vezetett.
Két fő oka van annak, hogy más országok ezúttal elkerülték a végzetes hurkot.
Először is, a világjárvány és az ukrajnai orosz invázió okozta kettős inflációs sokk világszerte éreztette a hatását, ami arra késztette a központi bankokat, hogy nagyjából egy időben emeljék a kamatlábakat, csökkentve ezzel a tőkemenekülés kockázatát. Sőt, néhány nemzeti bank már a Fed előtt elkezdte a monetáris politika szigorítását. A brazil döntéshozók 2021 márciusában elindították a kamatemelést – egy évvel amerikai kollégáik előtt. A hivatalos hitelfelvételi költség az országban jelenleg 10,5 százalék, ami közel kétszerese az Egyesült Államokban mért szintnek.
Másodszor, számos feltörekvő piac rendet tett a költségvetési háza táján is. A legnagyobb különbség a korábbiakhoz képest a helyi valutában kibocsátott adósságok arányának erőteljes növekedése volt. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) szerint a feltörekvő piacok kormányai által tavaly felvett 3,9 ezermilliárd dollárnyi új hitel 95 százalékát a belföldi devizában denominált adósság tette ki.
2. ábra: A feltörekvő piacok hitelfelvétele új rekordot döntött, grafika: Reuters
Továbbra sem árt az óvatosság
A különbség a múlthoz képest azonban nem is lehetne szembetűnőbb. 1996-ban Thaiföld hosszú lejáratú adósságállományának közel egyharmada dollárban volt, állapította meg az ausztrál jegybank kutatása. Ma ez az arány kevesebb mint 1százalék – állapítja meg a Reuters Breakingviews csapatának elemzése, amely a Nemzetközi Pénzügyi Intézet adataira támaszkodik. Brazília dolláradóssága ugyanebben az időszakban a fennálló hitelállomány 69 százalékáról 4százalékra zsugorodott. Összességében a dollárban denominált államadósság az ázsiai feltörekvő gazdaságokban a GDP mindössze 2százalékának felel meg, míg a latin-amerikai feltörekvő piacokon – Argentína kivételével – a GDP 10,5 százalékának, derül ki az IIF adataiból.
Ez azonban nem védi meg örökké a többi országot az erős dollártól. Ha a zöldhasú tovább emelkedik – mert a Fed magasan tartja a kamatlábakat, vagy akár tovább emeli azokat, vagy mert más váratlan esemény rázza meg a világot –, repedések keletkezhetnek a világgazdaságban. A legaggasztóbb következmény a feltörekvő piacok adósságválsága lenne.
Bár sok ország ma már saját valutájában vesz fel hitelt, az adósság nagy része még mindig külföldi kézben van.
A Nemzetközi Fizetések Bankjának 25 feltörekvő piacot vizsgáló tanulmánya szerint 2021-ben a külföldiek kezében volt a fennálló hazai államadósság több mint 12 százaléka. Ez az arány 25 fölé emelkedik, ha a devizaadósságot is beleszámítjuk. Ezek a befektetők pedig egy esetleges válság esetén egy szempillantás alatt elmenekülhetnek.
Ez történt a világjárvány kezdetén, 2020 márciusában, amikor az alapkezelők az amerikai államkötvények biztonságába menekültek. Ahogy a dollár árfolyama megugrott, a hazai államkötvényekben jelentős állományt birtokló amerikai befektetők a hosszabb lejáratú kötvények esetében 10, a rövidebb lejáratúaknál pedig közel 6 százalékkal csökkentették azokat – derül ki a BIS egy másik tanulmányából, amely 16 feltörekvő piacot vizsgált.
A 10 éves brazil államkötvények hozama kevesebb mint egy hónap alatt 6,6 százalékról 9,8-ra ugrott. „Képesek voltunk a külső adósságunkat helyi adósságra cserélni, és mindenki azt mondta: Oké, most már nem vagyunk dollártörékenyek, de ez nem teljesen igaz” – mondta Roberto Campos Neto, a brazil központi bank kormányzója a múlt hónapban Washingtonban tartott IMF-találkozón. „Találjátok ki, ki vásárolja a belső adósságot? A külföldi befektető.”
A behozott árukra, különösen az importnyersanyagokra támaszkodó országok számára az erős dollár negatív hatásai még súlyosabbak lehetnek. Szokatlan, hogy a kettő együtt emelkedik – a két öbölháború idején, 1990-ben és 2002-ben például az olajárak emelkedtek, a dollár viszont esett. Az elmúlt három évben azonban az S&P Global által összeállított nyersanyagárindex közel 3,5 százalékkal nőtt.
Ha ez a tendencia folytatódik, az olyan gazdaságok, mint az euróövezet és Japán, kettős csapást szenvednek el: a devizák leértékelődését és a dollárban denominált nyersanyagok magasabb költségeit.
A szegényebb országok, például a Szaharától délre fekvő afrikai államok is sokat veszíthetnek az erősödő és hosszabb távon erősödő zöldhasúval. Ez azért van így, mert nem nagyon férnek hozzá a nemzetközi tőkepiacokhoz, és a gyakran dollárban denominált hitelektől függnek. Néhányan, mint például Ghána, amely 2022-ben nem fizette ki külső adósságának nagy részét, már most is nehézségekkel küzdenek. „Ha a főbb központi bankok monetáris politikája egy ideig restriktív marad, az természetesen hatással lesz a relatív valutaerősségre” – mondja Carmine Di Noia, az OECD pénzügyi és vállalati ügyekért felelős igazgatója, aki szerint „a devizaadósság-helyzet kockázatát gondosan figyelemmel kell kísérni”.
Természetesen ha a Fed a gyengébb inflációra vagy a lassabb gazdasági növekedésre válaszul kamatcsökkentésbe kezd, a dollár csökkenhet. De a feltörekvő piacok már mérsékelték a hitelfelvételi költségeiket, és akár az eurózóna is elkezdheti ezt júniusban, így a zöldhasú egy ideig valószínűleg vonzóbb hozamot fog kínál, mint más valuták. Amíg a dollár nem tér vissza a földre, addig a bolygó többi részének továbbra is nagyfokú készültségben kell lennie.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: Pexels
