A becslések szerint 280 milliárd dollárnyi orosz szuverén vagyont fagyasztottak be az Egyesült Államok és szövetségesei a bankrendszerükben a háború kezdete óta. Azóta is dúl a vita, hogy mit is kezdjenek az alapokkal. A kérdés napról napra sürgetőbbé válik, hiszen Ukrajna híján van emberanyagnak, lőszereknek és főleg a pénznek, miközben az amerikai republikánus képviselők 60 milliárd dollárnyi, Kijevnek szánt segélyt blokkolnak.
A második helyre jött fel Franciaország a világ legnagyobb fegyverexportőreinek listáján – derül ki a Stockholm International Peace Research Institute jelentéséből. Az Egyesült Államok maradt az éllovas: a nemzetközi fegyvereladások 41,7 százalékáért volt felelős 2019 és 2023 között. Ez az arány a 2017–2021-es 38,6 százalékról növekedett a mostani értékére, az elmúlt időszakban pedig több mint 100 országba küldtek fegyvereket.
Az Egyesült Államok az első helyen maradt a világ legnagyobb fegyverexportőreinek listáján, a dobogó második fokára azonban Franciaország férkőzött fel, megelőzve Oroszországot. Az orosz export visszaesésével más államok, így Kína, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság jelentősége is megnövekedett.
Putyin, miután megnyerte az elnökválasztást, újabb hat éven keresztül vezetheti Oroszországot. Nem is igazán az eredmény az érdekes, hanem a kontextus. Az újraválasztása folytonosságot jelent az ország vezetésében és a Nyugattal való konfrontációban. Mindez a nyugati szankciókkal és a vélt ruszofóbiával együttesen elvezet az orosz nacionalista érzelmek nemzetközi porondon is érezhető fellángolásához.
A kínai vásárlók az utóbbi hetekben óriási mennyiségű határidős gabonavásárlási ügyletet mondtak le, ezzel tovább szorítva lefelé a világpiaci gabonaárakat. Az oroszok igyekeznek kihasználni ezt a helyzetet, és kiszorítani az amerikai, valamint az európai konkurenseket az eddigi megszokott piacaikról. Felvetették a BRICS-gabonatőzsde ötletét is, amit a világ még nem igazán vett komolyan.
Európa lázasan keresi a kiutat az energiaválságból. Az MCF Energy az európai földgázigény kielégítésére koncentrálva az osztrák Alpok közelében és Bajorországban tervez fúrásokat, amelyekkel jelentős gáz- és olajkészleteket szeretne kitermelni. Az MCF-nek így kulcsszerepe lehet Európa energiabiztonságának növelésében, miközben az öreg kontinens a zöldátállás felé halad.
Az orosz gázszállítás megszűnése nemcsak a lakossági fűtés terén okozna nehézségeket, hanem az egészségügyi intézmények működését is érintené. Kényszerűen csökkenteni kellene a fertőtlenítési eljárásokat, és az orvosoknak a nem sürgős beavatkozásokat is el kellene halasztaniuk a gázfogyasztás csökkentése érdekében. Mindez súlyosan befolyásolná Európa gazdaságát.
Németül Zugzwangnak hívják a sakkban a kevés figurás végjátékok egyik nyerő lehetőségét, amikor az ellenfelet lépéskényszer elé állítják. Amíg sok a bábu, addig olyan nagyszámú lépés lehetséges, hogy azokból majdnem mindig lehet legalább egy olyat találni, amellyel folytatható a küzdelem. A lépéskényszer a geopolitikában azt jelenti, hogy egy országnak döntenie kell a stratégiai visszavonulás és a teljes elköteleződés között.
Az orosz pénzügyminisztérium felfedte annak a programnak a részleteit, amely segíti az orosz magánbefektetőket, hogy visszakapják a 2022 előtt külföldi részvényekbe és egyéb eszközökbe invesztált, de azóta befagyasztott pénzeszközeiket. Összességében 3,5 millió magánszemély érintett ilyen ügyletekben, akik 1500 milliárd rubelt fektettek be külföldi eszközökbe. A tervek szerint ezeket a 2022-ben lefoglalt összegeket a külföldi partnerek Oroszországban zárolt pénzeszközeire cserélnék.
Nem a pénzed mennyiségével lehet megnyerni egy háborút, hanem azzal, hogy hány bombát és tankot tudsz gyártani, és milyen gyorsan. A világ gyártási szerkezetében bekövetkezett változásokról szóló legújabb tanulmányok szerint Kína mára a világ legelső gyártási nagyhatalma lett, de még Oroszország termelési képessége is nagyobb, mint Németországé.
Oroszország győzelme az avdijivkai csatában és az ukrán hadsereg felőrlése megerősíti az oroszokba vetett bizalmat Közép-Ázsia biztonságának szolgáltatójaként – állítja egy volt indiai diplomata, aki szerint az ott élők azt látják, hogy Oroszország egymaga ellen tudott állni a NATO-nak. A térség államai örömmel fogadják az oroszok hatékony diplomáciai igyekezetét is Afganisztán új normalitásba való beterelésére.
Vlagyimir Putyin a minap úgy nyilatkozott: támogatja a BRICS keretein belüli gabonatőzsde létrehozására irányuló kezdeményezést. Az orosz elnök hozzátette: a tőzsdei spekuláció befolyásolja a globális élelmiszerárakat, ez pedig a fogyasztókat – adták hírül az orosz portálok
Fontos, hogy egy adott stratégia eredményeit és hatásait felmérjük majd kiértékeljük. Az európai szankciós politika mérőszámai szerint a bevezetett megszorítások nem igazán működnek.
Megnőtt a tenger alatti infrastruktúrát fenyegető támadások veszélye. A húszik február második felében bejelentették, hogy támadni fogják ezeket a hálózatokat is, és rá öt napra a Báb el-Mandeb-szorosban egy ilyen vezeték „el is vágódott”. Egy brit tengerésztiszt szerint egy ilyen típusú műveletre nem minden nemzetnek van meg a képessége.
A BRICS-országok vizsgálják a saját, blokkláncon alapuló külkereskedelmi elszámolási rendszer létrehozásának lehetőségét. Egy új, dollármentes struktúra nemcsak gazdasági szempontból lenne érdekes, hanem politikai szempontból is nagyobb biztonságot teremtene. Az Oroszország elleni szankciók és a SWIFT-ről való leválasztása sok országban bekapcsolta a vészcsengőt. Ráadásul idén az oroszok viszik a BRICS-elnökséget.
A G7-ek egyelőre nem tudtak megegyezni a befagyasztott orosz állami vagyon sorsáról. Az Egyesült Államok elkobozná az egészet, de Franciaország és Németország nem látja jogilag alátámasztottnak az ötletet.
Amikor a különböző országok befolyásáról van szó, a katonai képességek, a technológiai fejlettség vagy a gazdasági erő mellett gyakran megfeledkezünk a diplomácia fontosságáról. Manapság azonban a blokkosodás és az évtizedeken keresztül uralkodó világrend átalakulása közepette a soft powernek, a puha hatalomnak ez az eszköze egyre hangsúlyosabbá válik. A Global Diplomacy Index (GDI) elnevezésű projekt célja, hogy megmutassa, mely ország hány képviseletet működtet a világban és hogy ezek hol találhatók. Magyarország előkelő helyen szerepel a missziók számának tekintetében.
India korábban 13-szorosára növelte az orosz nyersolajvásárlásait, amit feldolgozva exportált nyugatra, lényegében megkerülve ezzel az oroszok elleni szankciókat. A húszik támadásai, az ázsiai finomítók nem tervezett karbantartási munkálatai, a magas fuvarköltségek arra ösztönzik Újdelhit, hogy az exportját átirányítsa Ázsiába. Így februárban az európai dízelüzemanyag-behozatal 90 százalékkal esett vissza januárhoz képest. A mezőgazdasági főszezon közeledtével Európában a gazdák újra bajba kerülhetnek.
Az elmúlt hetekben amerikai biztonságpolitikai és gazdasági elemzők is elismerték, hogy az átfogó exportkorlátozások ellenére Oroszország több mint kétszeresére, sőt egyes esetekben több mint tízszeresére növeli a fegyverek és hadianyagok hazai gyártását.
Transznisztria tegnap tartotta a Dnyesztermenti Minden Szintű Képviselők 7. kongresszusát, amelyen a moldovai kormány immár 18 éves gazdasági blokádja ellen kérték Moszkva segítségét. Putyin ma fog felszólalni ezzel kapcsolatban az orosz parlament felsőházában, ami az elnökválasztás előtti utolsó nagyobb beszéde lesz. Újabb területtel bővül az Orosz Föderáció?
Az Ukrajna ellen két évvel ezelőtt indított orosz invázió óta sok víz (és nyugati pénz) folyt le a Dnyeperen, a békekötés azonban még mindig nincs a látóhatáron belül. Habár az orosz gazdaságon is meglátszanak a szankciók hatásai, az nem omlott össze, sőt az IMF szerint idén gyorsabban növekszik, mint a G7 országai. Mindezek fényében már a nyugati szakértők is elismerik, hogy Moszkva még évekig képes folytatni a harcot, ami megkérdőjelezi a jelenlegi szankciós és támogatási stratégia folytatását.
Egy brit tanulmány szerint igencsak ki vannak téve a szabotázsnak a tenger alatti kábelek, amelyeken a szinte teljes globális internetes és pénzügyi forgalom bonyolódik.
Becslések szerint 90 milliárd hordónyi olaj és mintegy 50 ezer milliárd köbméter gáz található az Északi-sarkkörön belül – nem beszélve az elektromos átálláshoz nélkülözhetetlen kritikus ásványokról. A klímaváltozás tesz róla, hogy ezek hozzáférhetők legyenek. A kérdés csak az, kié lesz a senkiföldje aranya.
Oroszország egyre szorosabb partnerséget épít ki Kínával, amit jól mutat, hogy a két ország közötti kereskedelem az elmúlt 20 évben a hússzorosára nőtt. Szergej Lavrov külügyminiszter szerint Oroszország és Kína kapcsolata 75 éves újkori történelmük során soha nem volt ilyen jó.
Soha nem látott összegű bevételekre tett szert 2023-ban az orosz kormány. Az egyik felhajtóerő az Indiával folytatott olajbiznisz volt, amelynek nagy része a szankciókat illegálisan megkerülve, az úgynevezett árnyékflotta közreműködésével zajlik. A dolog pikantériája, hogy az így Indiába került, majd ott finomított kőolajtermékek egyik legnagyobb felvásárlója éppen az az Egyesült Államok és szövetségesei, akik az orosz kőolajra a szankciókat kivetették.
Büszkélkednek az oroszok, hogy a mezőgazdaságuk az elmúlt 23 évben hihetetlen ugrást ért el. Az 1999-es teljes mélyponttól vizsgálták az ágazatot, amikor kénytelen voltak hitelre gabonát kérni az Egyesült Államoktól, mára viszont Oroszország a világ egyik legnagyobb exportőre lett. A belföldi piac immár túlzsúfolt. Egyes mezőgazdasági cégek számára az új piacok megtalálása a túlélés kérdése. A szankciók sem tűnnek sikeresnek, mert az ottani termelők inkább kihasználták a rájuk nehezedő nyomást, és válaszképp sikeresen fejlesztettek.
A Wagner-csoport – a volt orosz magánhadsereg, jelenlegi nevén Afrika Hadtest – feletti felügyeletet átvette a Kreml. A feladatot a védelmi minisztériumra és a katonai hírszerzésre bízták. De vajon miként épül be, milyen módszereket használ az orosz kémszervezet a különböző afrikai országokban a pozíciói kiépítésére?
Lezárult a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia első napja. Kamala Harris alelnök igyekezett megnyugtatni a kedélyeket Donald Trump nyilatkozatai után. Navalnij felesége is felszólalt a rendezvényen: férje haláláért Harisszel együtt Putyint okolják.
A világkereskedelmet a korábban vártnál is jobban átformálja a blokkosodás: az Egyesült Államok és Kína, illetve az EU és Oroszország közötti kereskedelmi szálak drasztikus meggyengülése várható a következő tíz évben. A világban zajló folyamatok és trendek mind a szétválás irányába mutatnak, az átrendeződés elsődleges nyertesei pedig a mosodaországok és az el nem köteleződő középhatalmak (ingaállamok) lehetnek.
A napokban számoltunk be az Ecuador és Oroszország közötti konfliktusról. A banánköztársaság január végén úgy döntött, hogy átadja orosz gyártmányú fegyvereit az USA-nak, ahonnan azok majd Ukrajnába kerülnek. Válaszképp az oroszok felfüggesztették a banán és a szegfű behozatalát Ecuadorból. Most mindez megoldódni látszik.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
