2025. június 24., kedd
Felháborítja a japánokat, hogy a rizs ára egy év alatt 90 százalékkal emelkedett. Erre tett rá egy lapáttal a május végén lemondott Eto Taku mezőgazdasági miniszter, aki azt nyilatkozta, hogy nem ismeri az árakat, soha nem vesz rizst, mert a támogatóitól ingyen kapja.
A Nobel-díjas közgazdász szerint az Egyesült Államok már nem viselkedik „komoly országhoz” méltón: a kamatok emelkednek, a dollár gyengül, a gazdaságpolitika kapkod, a befektetők pedig elbizonytalanodnak.
A 21. század technológiai forradalmának motorjai gyakran láthatatlanok, mégis nélkülözhetetlenek. Ezen rejtett hajtóerők közé tartoznak a ritkaföldfémekből (REE – Rare Earth Elements) készült mágnesek, amelyek a modern gazdaság szinte minden szegletében kulcsfontosságú szerepet töltenek be. Ezen a folyton változó, stratégiai jelentőségű globális sakktáblán – ahol a gazdasági és geopolitikai ...
Dél-Koreában véget ért a féléves belpolitikai válság: I Dzsemjong, a Demokrata Párt jelöltje nyerte az elnökválasztást, aki várhatóan stabilitásra, jóléti intézkedésekre és kiegyensúlyozott külpolitikára törekszik majd, különös figyelemmel az USA-ra és Kínára.
Donald Trump mától 50 százalékos vámokat vetett ki az acélra és az alumíniumra. A döntés tovább eszkalálhatja a kereskedelmi háborút, miközben Washington és Peking között folynak a tárgyalások a végső rendezésről. A két ország vezetője még a héten megbeszéléseket tartana.
A hongkongi székhelyű CK Hutchison Holdings, nagy meglepetést keltve, márciusban bejelentette, hogy értékesíti az összes tengerentúli kikötőjét vagy az azokban lévő részesedését – köztük kettőt a Panama-csatornánál – a BlackRock vezette konzorciumnak egy 23 milliárd dolláros üzlet keretében.
Ketyeg az óra az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború 90 napos fegyverszünetében. A kérdés nemcsak az, hogy mi fog történni augusztus közepén, ha lejár az idő, hanem az is, hogy a vámháború mekkora kárt fog okozni a gazdaságnak és a kereskedelmi bizalomnak.
Németország beleegyezett a nukleáris energia megújulóként való elfogadásába. Ez kinyitja a kapukat a rózsaszínhidrogén előtt, amelyhez Európa nagy reményeket fűz mint a zöldátállás egyik alapja. Nem biztos azonban, hogy a gyakorlatban is olyan szépen működik majd a hidrogénátállás, mint ahogyan azt egyesek gondolják.
A kínai gigavállalatok, mint a CATL, akkor is saját kezükben tartják a nyersanyagbányászatot, ha a szegmens egyébként veszteséges. A lítiumkitermelést a haszonkulcs érdekében az egész világon csökkentik, kivéve Kínában. A cél az önellátás és a globális hegemónia megőrzése.
Az OPEC+ a kitermelés fokozásával tudatosan leszorítaná a kőolajárakat, hogy a drágán termelő amerikai palaipart a megtérülési küszöb alá nyomja és visszaszerezze elveszített piacait. Az árháborúnak azonban annak felszítói is áldozatul eshetnek.
Immár a Merz vezette új német kormány nem fogja gátolni, hogy az atomenergiát az uniós jogszabályokban a megújuló energiával egyenrangúan kezeljék. Ezzel közeledtek az álláspontok Berlin és Párizs a nukleáris energia kérdésében.
A 90 napos „vámtűzszünet” örvényként szívja fel a fuvarkapacitást. A lecsökkent tarifák miatt az amerikai cégek versenyt futnak, hogy a megrendeléseik még augusztus előtt partot érjenek. A kereskedelmi infrastruktúrát váratlanul érte a helyzet, így a magasabb fuvardíjak és a késések tovább fokozzák a bizonytalanságot.
A CPAC Hungary nyitónapján Orbán Viktor és több közép-európai vezető a patrióta politika szükségességét hangsúlyozta, bírálva az EU-t, a Green Dealt és a migrációs politikát – új korszakot hirdetve Európa jövőjéért.
Az Európai Parlament megszavazta vámok kivetését az Oroszországból és Fehéroroszországból importált műtrágyákra és bizonyos mezőgazdasági termékekre. Az oroszok különösebben nem aggódnak, az európai gazdák annál inkább.
Az amerikai vámok hatására Kanada kikötői – Windsor, Sarnia, Port Colborne – új lehetőségekhez jutnak az európai konténerforgalomban. A Szent Lőrinc-csatorna révén alternatív útvonal nyílhat az európai vállalatok számára Kanada irányába, új exportpiacokat és logisztikai útvonalakat megnyitva.
Trump elnök kereskedelempolitikai káoszában szinte lehetetlen eligazodni. Az Európai Unió egyre bizonytalanabb a transzatlanti szövetség jövőjében, aminek az eredménye várhatóan egy keleti nyitás lesz. Washington azonban bevallottan egy Kína-ellenes tömböt próbál összekovácsolni. Elfajulhatnak-e a dolgok odáig, hogy a geopolitikai viharban Európának választania kell Kína és az Egyesült ...
Amikor a hatalmas nemzetek elkezdik félni és tagadni a jövőt – ahogy ezt manapság Amerika teszi –, a történelmi példák azt mutatják, hogy ekkor már stagnálnak, és közeledik a bukás – állítja Noah Smith.
Hét év után újra nőtt a kínai tőkebefektetés Európában: a Merics és a Rhodium Group frissen publikált tanulmánya szerint tavaly 47 százalékkal ugrott meg az Európába irányuló kínai FDI, főként az EV-projektek révén. Magyarország a fő célpont, de a lendület törékeny.
Két napja az elnök még arról beszélt, hogy egyáltalán nem keresi a megegyezési lehetőséget az Európai Bizottsággal, és 50 százalékos vámot vet ki június 1-jétől minden európai termékre. Egy nappal később öt héttel meghosszabbította a határidőt. Nehéz követni.
Néhány hétig úgy tűnt, rendeződnek az európai–amerikai kereskedelmi viszonyok. Aztán Donald Trumpnak elfogyott a türelme, és 50 százalékos vámokkal fenyegette meg az Európai Uniót. Brüsszel tehetetlen, Washington dühös, a részvények zuhanórepülésben.
Az USA és Kína kereskedelmi párbaja már az egész ázsiai ellátási lánc idegszálait feszegeti. A régió ma úgy lavíroz a két nagyhatalom között, mint kötéltáncos a szélben: minden lépés egyre kockázatosabb.
Az európai földgáztárolók töltöttsége 2022 óta nem volt ilyen alacsony, mint most. A tárolókapacitásokhoz kötődő előírások és a növekvő ázsiai kereslet okozta piaci torzulások, valamint áremelkedés miatt idén sokba kerülhet majd, hogy ne fázzunk télen és az energiaellátás is megfizethető maradjon.
Jin Cse-kuang, a Fudan Egyetem professzora írásában felvázolja azt az új felosztást, amely leváltaná az eddigi globális nyugat és dél narratívát. Ezek szerint Kína Oroszországgal együtt egy új pólust alkot, amelyet globális keletnek nevezhetünk.
Az Európai Unió és az Egyesült Államok között továbbra is zajlanak a szakértői tárgyalások, hogy a felek a jövő hónapban politikai szinten is asztalhoz üljenek egy vámmegállapodás érdekében. Az EU engedhet a Kína-politikájában, ám vannak olyan pontok, amelyek az egyeztetések során tabu tárgyát képezik.
Az Európai Bíróság elmarasztalta Ursula von der Leyent a Pfizer-ügyben. A vizsgálat eredetileg a transzparencia hiányosságait hivatott feltárni, de inkább elterelte a figyelmet egy másik problémáról: a BioNTech szerepéről.
A túlzottan pedáns előírások és a helyi igények félreértése miatt Európa lemarad a kritikus nyersanyagokért folytatott küzdelemben. Ez különösen igaz az afrikai országok esetében, amelyeket a globális versenytársak, Kína és az Öböl menti államok jobban megértenek.
Az amerikai gazdaságot a fenntarthatatlan államadósság, a dollár elértéktelenedése közepette emelkedő kötvényhozamok és a kereskedelmi feszültségek egyaránt szorongatják. Eközben a külföldi tőke jelentős mértékben áramlik Kínába, ami egy újabb jele annak, hogy Peking továbbra is állja a kereskedelmi háború küzdelmeit, sőt akár profitálhat is belőle.
Az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) friss jelentése szerint Afrika tavaly soha nem látott sebességgel melegedett. Ennek a következményei messze túlmutatnak a kontinens határain, szélsőséges esetben akár a régiónkat érintő migrációs nyomást is hozhatnak.
Amerika lenyűgöző ütemben pörgött vissza a járvány előtti növekedési pályára, miközben a világ más fejlett gazdaságai még mindig lefelé kullognak a lejtőn. De mi hajtotta ezt a kiugró teljesítményt? A kulisszák mögött az iparágakon belüli termelékenységi robbanás és a mesterséges intelligencia villámgyors térnyerése sejlik fel.
Az USA és Kína Európát megelőzve döbbent rá a Grönland alatt lapuló értékes nyersanyagforrások jelentőségére, és már meg is kezdheti a ritkaföldfémek kitermelését.
