Az elnök káoszhatalmi stratégiája ezúttal is fordulatot hozott: bevezetése előtt néhány órával Trump egy hónappal eltolta a vámok életbelépését két szövetségese ellen. A Kínára kirótt tarifa még él, de egy telefonhívás azt is megváltoztathatja.
Donald Trump nemrég bejelentette, hogy vámokat vetne ki az importált félvezetőkre, a gyógyszerekre és az acélra annak érdekében, hogy ezek gyártását áthozzák az Egyesült Államokba. A tajvaniak szinte rögtön reagáltak, hiszen számukra a chipek előállítása létkérdés.
Első körben Mexikónak és Kanadának ment Washingtonból a 25 százalékos vámról szóló levél, majd Kína következett 10 százalékkal. Az első kettő megtorló vámokkal felel, így beleáll a kereskedelmi háborúba – Kína azonban feltűnően óvatos, és csak a „szokásos” feljelentést tette meg a Kereskedelmi Világszövetségnél. Azt sem gondolta komolyan.
A hatalmi versengés új és egyre felértékelődő területeken dőlhet el. Ebben a küzdelemben a nyitottságnak, a bőséges tőkeforrásoknak és az ellenálló képes, diverzifikált gazdaságoknak döntő szerepük lesz. Talán az egyik legfontosabb terület a mesterséges intelligencia, amely technológiában az USA egyre inkább veszít az előnyéből. Ezt igazolja a DeepSeek is.
Miközben a klímavédelmi célok és az ellátásbiztonság egyre égetőbb kérdésekké válnak, a világ energiaéhsége soha nem látott szintre emelkedik. Az atomenergia visszatérhet a globális energiamixbe: a kis moduláris reaktorok forradalmasíthatják az iparágat, és beköszönthet a nukleáris reneszánsz.
A TrendFM-en hallható Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető Siklós Bencét, a Peak tanácsadóját látta vendégül, akivel Donald Trump beiktatásának kriptopiacra gyakorolt hatásáról beszélgettek.
Az EU évente 7 millió tonna hidrogént termel, amelynek csupán a 0,3 százaléka „zöld”, miközben 2030-ra 10 millió tonnára növelnék ezt a mennyiséget, és nagyszabású infrastruktúra-fejlesztéseket terveznek. Ám a zöldhidrogén előállítása rendkívül energiaigényes: kérdés, hogy megéri-e.
Az idén az olajárakat továbbra is a geopolitikai feszültségek és az OPEC-en kívüli országok kitermelése alakítja, a brent hordónkénti ára várhatóan 70–85 dollár között mozog majd. Az iráni olajexport visszaesése drágulást, míg a vámok kiterjesztése az olajárak csökkenését eredményezheti.
Az eurózóna gazdasága a tavalyi év végén váratlanul stagnált, miközben Németország és Franciaország recesszióba csúszott, a munkanélküliség pedig emelkedni kezdett. Az Európai Központi Bankra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy agresszívebb kamatcsökkentésekkel próbálja élénkíteni a lassuló gazdaságot – de vajon ez elég lesz?
Több mint egy éve, hogy az argentin közgazdász, Javier Milei megnyerte az elnökválasztást. Az újdonsült kormányfő megosztó kijelentéseivel és radikális gazdasági intézkedéseivel egy átfogó sokkterápiát ígért országa immár öt éve elhúzódó pénzügyi válságának kezelésére. A választások óta eltelt egy év alatt jelentős változások zajlottak le Dél-Amerika második legnagyobb gazdaságában.
Az olajkartell teljesítheti az amerikai elnök kívánságát úgy is, hogy közben megőrzi saját tekintélyét.
A közvetlen külföldi befektetések tavaly becslések szerint 8 százalékkal csökkentek, ami megnehezíti a fenntartható fejlődési célok megvalósítása terén elért előrehaladást, amely nagymértékben támaszkodik a nemzetközi projektfinanszírozásra.
Giorgia Meloni olasz miniszterelnök vasárnap nem csupán üzleti szerződéseket írt alá, hanem egy geopolitikai és gazdasági korszak kapuját is kitárta: a megállapodások értéke meghaladja a 10 milliárd dollárt, de a stratégiai partnerség nem csupán Olaszországot, hanem egész Európát is jótékonyan érintheti.
Tavaly az e-autók (EV-k) piaca 17,1 milliós eladással zárt, ami 25 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Kína 11 millió járművel vezet, globálisan pedig már az újonnan eladott autók 20 százaléka elektromos. Magyarországon az EV-állomány 70 ezer fölé nőtt, az új kocsik 7 százaléka villanyautó.
Az Európai Bizottság szokatlan lépésre készül az elektromos járművek vásárlásának ösztönzésére, hallgatva Magyarország szavára. Bár elviekben továbbra is tiltja a túlzott állami támogatást, az EU egészére nézve éppen egy minden elemében protekcionista program kidolgozásán munkálkodik.
A kínai DeepSeek R1-es modelljének megjelenése megmozgatta a technológiai részvények piacát. Az elmúlt időszakban a mesterséges intelligencia fejlesztését zászlajukra tűző óriások piaci értéke folyamatosan emelkedett, ez a tendencia szakadt meg már pénteken, hogy aztán hétfőn az árak tovább zuhanjanak.
Donald Trump átfogó vámokat jelentett be Kolumbiával szemben, miután utóbbi nem engedte leszállni az USA által kitoloncolt állampolgárait szállító repülőgépeket. Habár végül megegyezés született és az intézkedéseket felfüggesztették, fontos figyelmeztetést jelentenek: Trump nem fél gazdasági szankciókhoz nyúlni, ha valaki nem működik együtt vele.
Az Egyesült Államok megpróbálta monopolizálni a mesterséges intelligenciát (MI), de úgy tűnik, ezt a szándékot legyőzi a kínai innováció. Fiatal kínai kutatók ugyanis olyan MI modellel-léptek a piacra, amivel többéves lemaradásukat az amerikai társaik technológiai előnyétől pár hétre csökkentették.
Az IMF szerint Spanyolország gazdasága tavaly felülmúlta az Egyesült Államokét. A növekedés egyik motorja a turizmus volt, de más tényezőkből is nagyot profitálhatott az európai sztárgazdaság. Lássuk, mik voltak ezek!
Az EU-ra egyre nagyobb nyomás nehezedik az ipar részéről, hogy csökkentse a bürokratikus akadályokat. Ennek állnának most az élére a franciák.
Javier Milei lehet a második elnök, aki Trump után kilépteti országát a párizsi klímamegállapodásból. Az argentin vezető ezzel az egész EU–Mercosur-megállapodást romba döntheti, nem mintha a jelenlegi formájában sokra tartaná a dél-amerikai gazdasági csoportot.
A világgazdaság következő nagy nyertesei azok az iparágak lehetnek, amelyek a leggyorsabban alkalmazkodnak az új technológiai trendekhez. A „versenyarénák” 2040-re akár évi 6 ezer milliárd dolláros nyereséget is hozhatnak. Magyarország számára hat kulcsfontosságú terület kínál kitörési lehetőséget, többek között a mesterséges intelligencia és az önvezető járművek.
A fast fashionnek, amit nevezhetünk gyors- vagy idénydivatnak, jelentős környezeti hatása van. Nem csak a karbonlábnyoma számottevő: mikroműanyagok oldódnak ki a termékeiből, és az előállítás során a vegyszerterhelés is komoly mértékű, hogy a szállítás hatásairól ne is beszéljünk.
Szombaton az ukrán elnök Vologyimir Zelenszkij kijelentette, hogy Ukrajna készen áll a földgáz tranzitjára Azerbajdzsánból Európába. Úgy tűnik, hatott, hogy a gázszállítással kapcsolatban Orbán Viktor miniszterelnök kilátásba helyezte akár az orosz szankciók visszavonását.
Guido Alfani, a Bocconi Egyetem gazdaságtörténész-professzora egészen 700 évet ment vissza az időben, hogy megvizsgálja, miképp alakult az egyenlőtlenség Európában. A vagyonkoncentráció lényegében folyamatosan nőtt, kivéve a pestises időket és a világháborúkat.
Az energiaszektor átalakulása idén felgyorsul: a megújulók térnyerése, a geopolitikai feszültségek és a technológiai innovációk új kihívásokat és lehetőségeket teremtenek. A piaci szereplőknek alkalmazkodniuk kell, hogy lépést tartsanak a változásokkal. Lássuk, mit jósol az Energy Intelligence jelentése!
Egy új, ambiciózus tervvel áll elő az Európai Bizottság, amely radikális egyszerűsítéseket és szorosabb gazdasági együttműködést ígér, hogy megmentse Európa gazdasági helyzetét. Az Európai Versenyképességi Iránytű a következő öt évre vonatkozóan alapvető változtatásokat javasol a szabályozási terhek csökkentésében és a stratégiai szektorok erősítésében.
Donald Trump szerint a hatalmas kereskedelmi hiány azt jelzi, hogy az Európai Unió nem a megfelelő módon áll az Egyesült Államokhoz. Ennek pedig következményei lesznek, hacsak Európa nem változtat a magatartásán.
Donald Trump csütörtökön jelentkezett be a Világgazdasági Fórumon. Beszédében főként a globális vállalatokat csábítgatta az USA-ba és a bankok vezetőihez is szólt. Javier Milei argentin elnök megszólalt arról, hogy valóban kiléptetné-e országát a Mercosurból, Zelenszkij pedig arról beszélt, csak az USA garantálhatja Ukrajna biztonságát.
Európában Szlovákia vezető pozíciót ért el az autógyártásban, de továbbra is kihívásokkal néz szembe az innováció vagy a startupokba való befektetés terén. Az autóiparuk eredményei rámutatnak a globális szereplők kihívásai és a helyi vállalkozások sikere közötti különbségre.