2026. május 21., csütörtök
A mai fiatalok elszegényedéséről szóló vitákban a jogos elégedetlenséget valódi adatokkal lehet cáfolni, azonban a nominális bérszint nem minden: a tényleges és a várt életpálya közötti eltérés erősebb érv, mint egy-egy diagram.
Kína a piaci értesülések szerint korlátozhatja a kénsav exportját, hogy védje a saját műtrágyaellátását. A döntés túlmutat a vegyiparon: a kénsavhiány a réz-, a nikkel- és az akkumulátorláncokon keresztül az élelmiszer-biztonságot és a zöldátállás költségeit is érintheti.
Miközben Washington vámokkal és szoftverbiztonsági szabályokkal védi a piacát, a kínai autók már megjelentek az amerikai határ túloldalán, Mexikóban. Ez a jelenség Európának és Magyarországnak üzenetértékű: a kínai autóipari terjeszkedés egyszerre lehetőség és kitettség.
Szlovákiában nincs súlyos tőkekivonási válság, a beruházások száma azonban csökken. A meglévő gyárak működnek, de az új projektek, a kapacitásbővítések és a munkahelyteremtő döntések más közép-európai országok felé fordulnak.
Az EU új szankciós csomagja már az orosz olajexport tengeri infrastruktúráját célozza, miközben India és Kína számára a legfontosabb az ellátásbiztonság. A hormuzi olajválság idején a világpiacra a politikai deklarációknál erősebben hatnak a hordók és a biztosítási kapacitások.
Kína számára az Egyesült Államok gyengülése nem egy összeomlás. A kulcskérdés az, hol válik Washington alkuképessé, és miként lehet a hegemón rendszer repedéseiből stratégiai előnyt kovácsolni.
A globális hitelpiac legnagyobb kockázata ma már a geopolitikai sokkok összekapcsolódása. A Közel-Kelet, a vámok, a NATO jövőjének akockázata és az MI mozgatja a hitelpiaci rendszert, a piac azonban egyelőre túl nyugodt.
Hat évtized után az Egyesült Arab Emírségek kilép az OPEC-ből. A döntés hátterében ott húzódik az iráni háború, a Hormuzi-szoros részleges bénulása, a szaúdi–emírségi rivalizálás elmérgesedése és Washington egyre nyíltabb nyomása az olajkartellre. Az OPEC most először néz szembe azzal a veszéllyel, hogy elveszítheti azt az erőt, amely évtizedeken át meghatározta a globális energiapiacot.
Tokió történelmi fordulattal elindította a hadihajók, a rakéták és más fegyverrendszerek exportját, ami enyhítheti az amerikai hadiipar túlterheltségét, erősítheti Japán védelmi iparát, csakhogy újabb feszültséggel terheli a Kínával való viszonyát.
Ami tegnap még elnyűhetetlen mechanikai mestermű volt, az a mai kínai vásárló szemében már csak lemaradó ipari hulladék. Az ázsiai ország főbb fogyasztói rétegei ugyanis már kerekeken guruló okoseszközként tekintenek a járművekre.
Az iráni konfliktus a benzinárakon túl a térség energiatérképét is átrajzolja. A Hormuzi-szoros körüli válság miatt hirtelen felértékelődtek a kerülő vezetékek, egy szomnszédos középhatalom szerepe tovább nő, Európa pedig az árakon és az LNG-szállítmányokon keresztül érzi meg a következményeket.
Bár a dollár ma is a globális tartalékok mintegy 60 százalékát uralja, és válságok idején továbbra is menedékvalutaként működik, a hegemóniája alapjai gyengülnek. A nemzetközi pénzrendszert mindig a gazdasági erő, az erős intézmények és a megbízható szövetségek tartották egyben, ezek terén pedig az Egyesült Államokban egyre több repedés látszik.
Jü Jung-ting szerint a dollárrendszer jövőjéről szóló vita féloldalas. A nemzetközi közbeszéd többnyire külön kezeli az amerikai költségvetési hiányt és a dedollarizációt, pedig ezek ugyanannak a monetáris szerkezetnek az összefüggő elemei. A vita súlypontja így a dollár presztízséről a mögötte álló amerikai teljesítőképességre és a rendszerbizalomra kerül át.
A közel-keleti háború miatt történelmi magasságokba szökött a kőolaj és a földgáz ára, így a fosszilisenergia-ágazat legnagyobb vállalatai lakomát ülhetnek az elképesztő mértékű extraprofitból.
Az alumíniumpiac jelenlegi zavara messze túlmutat egy szokásos árupiaci kilengésen. A közel-keleti háború, az alacsony készletszint és a kínálati koncentráció együtt olyan nyomást hozott létre, amely az ipari költségektől a versenyképességig több szinten is új kockázatokat jelent. Az alumíniumpiac mostani megrázkódtatása azért fontos, mert ez már több, mint a megszokott nyersanyagpiaci ...
Az idei év eddigi adatai alapján a jegybankok aranypolitikája kettévált: amíg egyes országok rekordtempóban halmoznak fel készleteket, addig mások kénytelenek eladni azokat. A háttérben mindkét esetben a geopolitikai bizonytalanság áll.
Az elmúlt hónapok fejleményei alapján a Barátság vezeték egyre inkább geopolitikai eszközként működik. A magyar–szlovák tranzitvita és a német ellátást érintő orosz döntés ugyan külön ügyként jelent meg, szerkezetükben és politikai következményeikben azonban feltűnő hasonlóságot mutatnak. Németország az ukrajnai háború kitörése után az orosz olajat részben kazah nyersolajjal váltotta ki a ...
Míg a nagytőke bevásárol az aranyból, Törökország épp kétségbeesetten éli fel a tartalékait. A globális tőkepiac kíméletlenül és gyorsan árazza be a politikai indíttatású jegybanki beavatkozásokat.
A világ egyik legfontosabb tengeri olajútvonala gyakorlatilag leállt, a tankerek új utakat keresnek, a fuvardíjak kilőnek, Kína pedig begyűjti a megrendeléseket. A hormuzi válság iparpolitikai aranybányává vált Peking számára.
Több nemzetközi pénzügyi intézmény jelezte, hogy az iráni konfliktus Ázsia és a csendes-óceáni térség gazdasági növekedését is hátráltatni fogja az idén – sőt, még Kína sincs biztonságban.
Brüsszel a vállalatok közös nyersanyagbeszerzésével csökkentené Európa Kína-függését, miután égető kérdéssé vált, hogy lesz-e elég alapanyag az akkumulátorokhoz, a hadiiparhoz és az európai gyárakhoz.
Németország a kamikazedrónok tömeges beszerzésével új szintre emeli a hadereje alkalmazkodását az ukrajnai háború tapasztalataihoz. Mindebbe a Rheinmetall bevonása azt jelzi, hogy a drón a nagy európai hadiipari vállalatok és az állami újrafegyverkezés közös ügye lett.
Magyar szempontból is fontos, hogy a Samsung SDI a Mercedes-Benz akkumulátorbeszállítója lesz, hiszen hazánk az egyetlen olyan ország Kínán kívül, ahol mindkét világmárka jelen van high-tech gyártókapacitással. A friss megállapodás értelmében a német autógyártó legmodernebb luxusmodelljeiben is Samsung-technológiát találunk majd.
Peking többfrontos offenzívát indított a dolláralapú hegemónia megtörésére. Ezt a stratégiát a geopolitikai ambíciók mellett egy súlyosbodó belső gazdasági kényszer is hajtja.
Peking újabb frontot nyithat a technológiai hidegháborúban: a félvezetők és a kritikus nyersanyagok után már a napenergia-ipar kulcsberendezéseit is stratégiai eszközként kezelheti. Ha Kína korlátozza a fejlett gyártóeszközök amerikai exportját, azzal a zöldátmenet egyik legérzékenyebb pontjára mér csapást.
A Perzsa-öböl pénzügyi stratégiája évek óta egyetlen elvre épült, az olajból származó vagyon globális diverzifikációjára. Amíg a térség országainak vagyonalapjai MI-startupokba és infrastrukturális beruházásokba költöztették a petrodollárokat, addig a háború visszakényszeríti őket a klasszikus szerepbe. Újra válságfinanszírozó állami pénztárként fognak működni.
Washingtonban egyre nyilvánvalóbb, hogy a fegyverkészletek újratöltése már nem oldható meg a hagyományos hadiipari körön belül. A Pentagon ezért a civil ipar felé nyit: autógyártókat és nagyipari szereplőket vonna be abba a stratégiai kapacitásépítésbe, amely a nagyhatalmi korszakváltás egyik kulcstényezőjévé válik.
Hiába sokkolta a globális környezetet és piacokat az iráni háború, Kína gazdasága az idei év első negyedében így is a várakozásokat meghaladó, az előző év azonos időszakához képest 5 százalékos növekedést produkált. Az eredmény stabilnak tűnik, az azt tartó szerkezet azonban továbbra is törékeny. Kína első negyedéves, az előző év azonos időszakához képest 5 százalékos […]
A régiós üzemanyagpiac megmentésének álcája alatt az amerikai szankciós gépezet egy mesterien irányított vagyonátruházást hajt végre, tálcán kínálva az amerikai tőkének a kiüresített orosz energetikai hálózatot.
A közel-keleti konfliktus európai hatása messze túlmutat az olajon és a gázon, a Hormuzi-szoros zavarai a műtrágyát, a műanyagokat és a vegyipart is elérték. Ez közvetlenül veszélyezteti az élelmiszerláncokat, a csomagolóipart és az autógyártást, vagyis a kontinens versenyképességének több kulcspontját.
