2026. szeptember 16., szerda
A német hatóságok engedélyezték, hogy a francia Framatome leányvállalata orosz licencek és műszaki megoldások felhasználásával gyártson fűtőelemeket a közép- és kelet-európai atomerőművek számára.
Az Egyesült Államok nukleáris megállapodása Szaúd-Arábiával egyrészt erősítheti Washington közel-keleti befolyását, másrészt háttérbe szoríthatja Kínát és Oroszországot. A 30 évre szóló egyezmény ugyanakkor az urándúsítás lehetősége miatt biztonsági aggályokat is felvet.
Donald Trump második ciklusa alatt mélypontra zuhant az amerikai külföldi segélyezés. A legnagyobb összegek még mindig Ukrajna, Izrael és Jordánia felé irányulnak, a jelentős forráscsökkentés azt jelzi, hogy a Fehér Ház a saját érdekei mentén szelektíven alakítja át a nemzetközi szerepvállalását.
Hiába tartja egy ideig felszínen a migráció Európa népességét, a fordulat már látszik: az EU lakossága három éven belül elérheti a csúcspontját, majd tartós csökkenésbe fordulhat. A demográfiai hanyatlás pedig átírhatja a kontinens gazdasági, munkaerőpiaci és versenyképességi kilátásait.
Az amerikai techszektor közel ezermilliárdos MI-lufija önmagát felemésztő adósságcsapdává vált, ráadásul az exportkorlátozásokat meghaladó Kína és a piacok blokkosodása is bedöntheti azt.
Csaknem 9 millió tonnával rontotta az európai gabona várható mennyiségét a júniusi hőhullám. Magyarországon 2,4 millió tonnával vágták vissza az előrejelzést, ami Franciaország után a második legnagyobb termésdeficit, míg az alacsony árak a gazdák bevételét is csökkentik.
Az Airbus és a Kawasaki egy japán tengeralattjáró-elhárító, az Eurodrone létrehozását vizsgálja, amely szonárbójákkal és torpedókkal egészíthetné ki a japán P–1 járőrrepülőgépeket, ezáltal Tokió és Európa csökkentené az amerikai haditechnikától való függését.
A Dél-kínai-tenger mára a területi vitán kívül annak legfontosabb próbája, hogy a nemzetközi jog képes-e még korlátozni a nagyhatalmak geopolitikai törekvéseit úgy, hogy közben Kína szürkezónás nyomásgyakorlással alakítja át a status quót.
Kína egy országos programmal vonná be az online platformokon működő kisvállalkozásokat a digitális gazdaságba, ezzel alacsonyabb díjakat, egyszerűbb belépést, nagyobb láthatóságot és olcsó MI-eszközöket vár a technológiai cégektől, ami idővel az egész világon olcsóbbá teheti a modellek árát.
Az európai hőhullám akkor emeli rekordközelbe az villamosenergiafogyasztást, amikor a felmelegedő folyók visszafogják az erőműveket, az alacsony vízállás pedig drágítja a víz szállítást. Ráadásul egyre több a hőhullám miatti halálesetet, főként az idősek körében.
Oroszország ellenséges lépésnek minősítette, hogy japán vállalatok ukrán dróngyártókkal működnek együtt. A vita mögött a szigetország gyors drónfegyverkezése és Ukrajna haditechnikai tudásexportja áll, amely az indo-csendes-óceáni államok számára is értékes.
Az európai autóipar egyszerre veszítette el a legfontosabb exportpiacát és a hazai piacának jelentős részét. A kínai gyártók rekordsebességgel terjeszkednek, az árháború felemészti a profitot, a gyárbezárások és tömeges leépítések Európa autóiparának alapjait rengetik meg. Van kiút?
Az európai gazdaság nehéz helyzetben van a Közel-Keletről begyűrűző geopolitikai feszültségek és energiaársokkok, az agresszív amerikai kereskedelempolitika, valamint a hagyományos bankrendszeren kívülre terelt árnyékbankrendszerben rejlő új, rendszerszintű kockázatok miatt.
Az amerikai részvénypiac mára a nyugdíj-megtakarítások és a fogyasztás egyik tartóoszlopává vált. Egy elhúzódó medvepiac akár gazdasági válságot robbanthatna ki, a technológiai koncentráció és a kötvénypiac feszültsége pedig szűk mozgásteret hagy Washingtonnak.
A kínai autógyártó tavaly még kevesebb mint feleannyi gépkocsit adott el, mint a Toyota, ennek ellenére öt éven belüli trónfosztást tervez. A matek első pillantásra merész, a stratégia viszont egyre kevésbé tűnik kiszámíthatatlannak.
A világ olajpiacán a kitermelés helyett inkább a feldolgozás szab határt a kínálatnak. Az orosz finomítók elleni támadások és a közel-keleti zavarok mellett a dízel ára gyorsabban emelkedik a nyersolajénál, így az energiainfláció a hordók bősége mellett is fennmaradhat.
A Hamász támadása óta eltelt ezer nap geopolitikai átrendeződést hozott a Közel-Keleten: Izrael katonailag erősebb, ugyanakkor diplomáciailag elszigeteltebb lett, Irán meggyengülve is sakkban tartja a világgazdaságot, az Öböl menti szövetségek pedig repedeznek. A konfliktus nyomán új erőegyensúly született, egy jóval veszélyesebb, drágább és kiszámíthatatlanabb, mint a régi.
Ukrajna uniós pénzből is vásárolhat kínai drónalkatrészeket, ugyanis az európai ipar ezekből nem tud elegendő mennyiséget szállítani. A döntés jól mutatja, miként vált Kína gyártóbázisa az orosz–ukrán drónháború egyik kulcsfontosságú hátországává, miközben a technológia ellenőrzése egyre bonyolultabb.
Az EU először szankcionálta volna az orosz halat, ám a német halrudacskagyártás nyersanyagfüggése gyorsan befagyasztotta a tervet. Ebből is látszik, milyen nehéz büntetni azt a beszállítót, amely könnyebben talál új piacot, mint Európa új halat.
Az ukrán mélységi csapások megmutatták, hogy Oroszország üzemanyag-ellátása néhány nagy finomító kiesésével országos zavart okozhat. Moszkvában ezért egy kisebb finomítókból álló hálózatot mérlegelnek, amely a magasabb költségért cserébe csökkentené a háborús veszteségeket.
Kína a vámok mellé jogi és ellátásilánc-eszközöket állít, amelyek a nyugati szankciókat követő vállalatokat kínai eljárásoknak tehetik ki. A rendszer Délkelet-Ázsiában válhat igazán jelentőssé, ahol a kínai tőke és technológia már az amerikai piacra termelő ipar alapjává vált.
Washington és Brüsszel vámokkal és iparpolitikai intézkedésekkel próbálja fékezni Peking technológiai előretörését, eredménytelenül. A kínai export új lendületet vett: júniusban 27 százalékkal nőtt, a mesterséges intelligencia világszintű térnyerése ugyanis növekvő keresletet teremt a chipek, szerverek és számítástechnikai berendezések iránt – éppen azon a területen, ahol Kína egyre ...
Oroszország évi 55 milliárd köbméteres gázvezetéket készít elő Iránnal, noha még orosz szakértők sem látnak ekkora piaci igényt. A terv tétje a gázcsere lehet, vagyis az orosz szállítások azeri exportot szabadíthatnak fel Európának, új vakfoltot nyitva az orosz gáz uniós tilalmában.
Mivel az iráni háború felhajtotta az olaj- és üzemanyagárakat, az amerikai olajóriások rekordközeli profitot könyvelhetnek el – Donald Trump azonban nem ünnepel velük, hiszen árdrágítással vádolja a cégeket, a dráguló benzin pedig súlyos terhet ró az amerikaiakra, ami politikai kockázattá válhat a választások előtt.
Az európai napelemparkok egyik legfontosabb alkatrésze eddig többnyire műszaki részletnek számított, most viszont geopolitikai viták középpontjába került.
A Nyugat évek óta a Kínától való gazdasági függőség csökkentését szorgalmazza. A napokban egy tanulmány összegesítette, mennyibe kerülne egy teljes leválás: az Egyesült Államoknak, az eurózónának és az Egyesült Királyságnak összesen 23,6 ezermilliárd dollárt kellene befektetnie 2050-ig ahhoz, hogy kiépítse azokat az ipari, technológiai és ellátási láncokat, amelyek ma Kínára épülnek. ...
Repedezni látszik az amerikai rendszer egyik legfontosabb tartópillére, történelmi mélypontra zuhant a kapitalizmusba, a demokráciába és az „amerikai álomba” vetett bizalom. Egy friss felmérés szerint az amerikaiak többsége már úgy érzi, hogy az ország hanyatlásnak indult – ami a belpolitikai mellett geopolitikai következményekkel is járhat.
Az októberre halasztott EU–Kína-tárgyalások az előzetes értékelések szerint túlmutatnak a vámvitákon. A kínai ipar előretörése valós kihívás, ám egyre több elemzés szerint Brüsszel alkupozícióját legalább ennyire meghatározzák a saját beruházási, technológiai és ipari gyengeségei.
Újabb globális élelmiszerválság körvonalazódhat, mivel az El Niño és a közel-keleti konfliktus kettős hatása 2027-ben világszerte megdrágíthatja az alapvető élelmiszereket. Az Economist Intelligence Unit úgy véli, hogy a legnagyobb veszély az importfüggő országokat fenyegeti, ahol az árrobbanás társadalmi és politikai instabilitást hozhat.
Japán az Egyesült Államok legnagyobb külföldi hitelezője, a jen mégis negyvenéves mélypontra gyengült. Tokió árfolyamvédelmi lépései ezért az amerikai állampapírpiacon is érezhetővé válhatnak, a hosszú távú megoldást jelentő kamatemelés pedig a japán költségvetést terhelné meg.
