A kormány célja, hogy erősítse a magyar gazdaság kulcsterületeit és célzott fejlesztésekkel tovább növelje hazánk versenyképességét – jelentette ki Varga Mihály a Baross Gábor – Győr Gazdaságáért Díj átadó ünnepségén. A pénzügyminiszter hangsúlyozta: a magyar gazdaság sikerének egyik kulcsa a több lábon állás, amelyhez a korszerű ipar, a kutatás-fejlesztés és a zöld gazdasági átállás egyaránt hozzájárul.
A KSH ma közzétett, részletes adatai szerint idén februárban a vártnál kedvezőbb teljesítményt nyújtott a magyar ipar. A javulás hátterében elsősorban az export alakulása áll. Az adatok az mutatják, hogy a számunkra fontos német ipari teljesítmény is már a kilábalás jeleit mutatja év elején: a januári 1,3 százalékos havi alapú növekedést februárban 2,1 százalékos követte.
Nem is csodálkozhatunk ezen a világrekordon, hiszen tavaly a föld szénfüggősége is növekedett, dacára a számos „történelmi” klímamegállapodásnak. Ennek magyarázata az aszályok miatti alacsony vízenergia-termelés és a kínai növekedés, amely nagyrészt ugyancsak szénfüggő. A Nemzetközi Energiaügynökség éves jelentésében azonban találunk örömöt is az ürömök mellett: a világon a „tiszta energiák” egyre jobban terjednek.
A német gazdaság nehézségei 2023 végén begyűrűztek a magyar gazdaságba az exportra termelő ágazatokon keresztül, amit nem enyhítettek a januári németországi gazda- és vasutassztrájkok sem. Jó hír viszont, hogy a termék-külkereskedelem januárban ismét többlettel zárt. Az év további részében oldódhat a lakossági és vállalati óvatossági motívum, amit széles körű kormányzati támogató intézkedések is segítenek.
A Mesterséges Intelligencia Rendelet (AI Act) közel három évig tartó uniós vitája és előkészítése február elején zárult le. Az egyeztetések során Magyarország következetesen azt az álláspontot képviselte, miszerint az európai vállalkozásokat és fejlesztéseket támogató szabályozásra van szükség, amely nem növeli feleslegesen a bürokráciát, továbbá kellő mozgásteret biztosít a tagállamok számára.
Amikor feltűnt a pénzügyi kilábalás reménye, az amerikai Boeinget újból a csőd közelébe juttatta a január eleji vészkijárat-elhagyási eset. Az Egyesült Államokban a legvadabb forgatókönyvek terjednek az óriásvállalatról, ám valószínűleg David Calhoun vezérigazgatónak van még egy esélye, hogy rendbe szedje repülőgépgyártót.
Nem járnak jó idők a globalizáció fejlődését jelző szabadpiaci egyezményekre. A gazdatüntetések hatására maga Macron interveniált az EU és a Mercosur államok közötti egyezmény elhalasztásáért, most pedig az USA hátrálna ki az indo-csendes-óceáni gazdasági megállapodásából, hasonlóan belpolitikai okokból. A kormányzó Demokrata Párt úgy érzi, több szavazót elriasztana az egyezmény megkötése a novemberi amerikai választásokon.
A Magyarországon megvalósuló ipari beruházásokkal kapcsolatban több olyan vélemény is megjelent az utóbbi időben, amely hazánkat mint „összeszerelő üzemet” aposztrofálja. A kiragadott beruházások helyett valójában a teljes képet, vagyis az ipari ökoszisztémákat érdemes vizsgálni, ugyanis számos nemzetközi kutatás, de még a hazai példák is azt támasztják alá, hogy gyártás nélkül nincs innováció. Ha megteremtjük az alapfeltételeket és a megfelelő támogatói környezetet, a K+F „utat tör magának”.
A negyedik negyedév egészét nézve a kiskereskedelmi forgalom egy százalékkal bővült az előző negyedévhez képest, ami alapján a fogyasztás a tavalyi év végén már érdemben pozitívan járulhatott hozzá a GDP növekedéséhez – derül ki a KSH friss adataiból. Az ipari termelési mutatók viszont kevésbé ígéretesek, főként a német gazdaság gyengélkedése miatt.
Kijelenthetjük, hogy globális játékossá tette Kínát a globalizáció. Szépen szállt fel a „globális ellátási lánc-expresszre”, ami nagymértékben segített az ország gazdasági fejlődésében, véli Yi Xiaozhun, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) korábbi igazgató helyettese.
Négy tulajdonság szükséges: demográfia, édesvíz, ipar és stabilitás, amelyek képesek válságállóvá alakítani egy régiót vagy térséget a klímaváltozás kellős közepén. Az USA-ban található Michigan állam márpedig hordozza magában ezt a négy tényezőt, így válhat az Egyesült Államok meghatározó régiójává 2050-re, véli Parag Khanna geopolitikai és globalizációs szakértő.
A címben feltett kérdésre kerestek válaszokat a Pénzügyminisztérium épületének elegáns nagytermében november 6-án a KKVHÁZ nevű szervezet konferenciáján.
Nem elég a digitális eszközöket és megoldásokat beszerezni, azokat használni kell. Mi több, jól kell választani és hatékonyan kell használni azokat a gazdaságban.
Nagy Márton Alibek Kuantyrovval, Kazahsztán nemzetgazdasági miniszterével tárgyalt – tájékoztatott a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
A KSH friss adatai szerint szeptemberben az ipari termelői árak havi alapon 1,7 százalékkal növekedtek, míg éves alapon 2,5 százalékkal csökkentek.
Nagy Márton gazdaságfejlesztési, továbbá Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter vezetésével október 5-én megtartotta alakuló ülését a Tudományos és Innovációs, Technológiai, Ipari és Logisztikai Park Tanács.
Csak fokozatosan indulhat meg az ipari teljesítmény javulása, ehhez a belső kereslet helyreállása szükséges. A KSH friss adatai szerint augusztusban az ipar teljesítménye a vártnál gyengébben alakult.
Feje tetejére állítja az autóipart a robotok új generációja. A vevők ezentúl kényelmesebb, okosabb és zöldebb járművekbe ülhetnek. Ugyanakkor teljesen újraformálódik a világ autógyártása. Az ipari robotok száma immár meghaladja az egymilliót!
Újabb mérföldkövet ért el a magyar vállalkozásokat segítő Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram. A szerződött kölcsönök összege alig 6 hónap alatt elérte a program 1000 milliárd forintos keretének a 75 százalékát.
Az ipari termelés volumene júniusban 3,8 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, viszont májushoz viszonyítva 0,9 százalékkal mérséklődött.
Az orosz–ukrán háború és a hozzá kapcsolódó szankciók jelentősen befolyásolták az Európai Unió ipari teljesítményét, mely az EU egészében csupán 0,4%-kal csökkent 2021 és 2022 között. Bár számos országban visszaesést tapasztaltak, Magyarország és Lengyelország azon kevés államok közé tartozott, ahol az ipari teljesítmény 5% feletti növekedést ért el.
Kína válaszlépésre kényszeríti a Nyugatot. A Makronóm Intézet friss összehasonlító elemzéséből kiderül: az elmúlt években a nyugati világ gazdaságpolitikai fogalomkészletébe visszatért az aktív iparpolitika. Az Egyesült Államok korán lépett, és elkezdte jelentős ösztönzőkkel támogatni a belföldi gyártást számos csúcstechnológiában. Az EU különböző keretösszegű programjainak felhasználási területei között ezzel szemben átfedések vannak, a végrehajtásukat pedig nagyon bonyolult bürokratikus procedúrák jellemzik.
A legfrissebb adatok szerint tavaly májushoz képest átlagosan 11,2 százalékkal emelkedtek az ipari termelői árak, miközben az előző hónaphoz viszonyítva 1,6 százalékkal mérséklődtek.
Vajon az ipar gyengélkedése országspecifikus tényezőkre vezethető vissza, vagy a globális folyamatok tükröződnek a hazai adatokban?
Bár Európa energiaellátása a korábbi félelmekkel ellentétben a 2022/2023-as enyhe télnek és a 11 százalékos keresletcsökkenésnek köszönhetően nem omlott össze, a gázpiacon továbbra is fenn fog maradni egy tartós, másfél-kétszeres árkülönbség a korábbi évekhez képest. A tavaly keletkezett 1100 milliárd eurós energia-többletkiadásnak a földgázra eső részét főként Norvégia, Oroszország, az Egyesült Államok és Algéria zsebelhette be.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
