Az amerikai külügyminiszter pekingi látogatására akkor kerül sor, amikor a törvényhozásban a demokraták és a republikánusok versengenek azért, hogy keményebbnek tűnjenek Kínával szemben. Antony Blinken is számos problémával érkezett meg a kínai fővárosba, ám a megbeszélésein legalább megpróbálják tisztázni a nézetkülönbségeket.
A holland félvezetőipari titán, az ASML jelentős bővülésre készül, megerősítve Európa technológiai pozícióit a globális versenyben.
Kína sajátos eszközökkel igyekszik javítani egyetemeinek népszerűségét. Nemrég az egyik tudományos rangsorban a kínai felsőoktatási intézmények az első 10 hely közül nyolcat szereztek meg – anélkül, hogy bármin változtattak volna. Az egyes adatbázisokban szereplő tudományos cikkek mennyisége jelentősen befolyásolja az egyetemek pozícióját, ezért az ázsiai ország egyre nagyobb hangsúlyt fektet a publikációk okos elhelyezésére.
Miközben a Közel-Kelet és Európa konfliktusoktól forrong, az indo-csendes-óceáni térségben is zajlanak az események. Az amerikai Typhon rakétaindító rendszer telepítése a Fülöp-szigetekre a Kínával szembeni feszültségek fokozódásához vezethet, valamint az ASEAN-on belüli széthúzás veszélyét is magában hordozza, mivel eltolódhatnak a térségbeli erőviszonyok.
Sokak szerint a kínai elektromosautó-gyártók Mexikón keresztül szeretnének betörni az amerikai piacra, megkerülve ezzel a magas importvámokat. A járműgyártók korábban szövetségi szinten számos kedvezményt élvezhettek a beruházásaikhoz a latin-amerikai államban, ám az amerikai nyomás megtörte Mexikóvárost.
Nem egy óriási humanitárius segélyszállítmány, nem a Temu európai hadjárata, sem a párizsi olimpia: a világ legnagyobb logisztikai művelete az indiai parlamenti választás lebonyolítása. Az esemény április 19-től június 1-jéig tart. 960 millió szavazásra jogosult van a világ legnépesebb országában, ez is jelzi a szervezési feladat nagyságát.
Újabb háború a láthatáron, amihez Kínának is lesz pár szava. A vörös-tengeri kereskedelmi anomáliákat okozó húszik azzal fenyegetőznek, hogy megtámadják Szaúd-Arábiát, ha engedélyezi, hogy a területét az USA az ellenük irányuló csapásokhoz használja. Orosz részről viszont nem venné ki rosszul magát, ha egy Rijád elleni támadás következtében megugranának az olajárak, plusz bevételi forrást remélve.
Németország Kínától való függősége néhány termék esetében még növekedett is, így egyáltalán nem mondható el, hogy jó úton halad a kockázatmentesítés. Olaf Scholz kínai látogatására fontos tisztviselőket is magával visz, ami jelzi, hogy Peking továbbra is fontos maradhat Berlin számára.
A Fitch Ratings hitelminősítő cég a közelmúltban stabilról negatívra változtatta a kínai államadósság kilátásait. Peking növekvő költségvetési hiánya komoly aggodalomra ad okot, az úgynevezett rejtett adósságok, köztük a helyi önkormányzatok finanszírozási eszközei a kilátásokat csak tovább homályosítják. Kína viszont ezt kikérte magának, szerintük ők mindent kézben tartanak.
A kínai napelemek kínálata egyre csak nő, az elektromos autókat pedig úgy veszik, mint a cukrot. Az ázsiai ország dominanciája így egyre erősödik a globális zöldpiacokon. A szélturbinákkal is hasonló tervei vannak, az EU azonban igyekszik nem beleesni kétszer ugyanabba a hibába, ezért vizsgálatot indított a szélenergiát termelő kínai rendszerek ellen.
A Royal United Services Institute (RUSI), a világ legrégebbi és az Egyesült Királyság vezető védelmi és biztonsági agytrösztje tett közzé egy jelentést az urándúsítás területén várható változásokról. A világ egyre jobban ráfanyalodik az atomenergiára, miközben az ehhez szükséges fűtőanyag előállításában az oroszok a világelsők. A jelentés több lehetséges forgatókönyvet mutat be, amely újabb eszköz lehet az Egyesült Államok és Európa évtizedekig tartó túszul ejtéséhez.
Csöbörből vödörbe kerülhet a Nyugat! Legalábbis ami a nyersanyaglelőhelyekért való versenyfutást illeti. Ahogy a megújuló energiaforrások felé fordulunk, még inkább függővé válunk Kínától mint a megújuló energiaforrások ágazatában meghatározó hatalomtól. Közép-Ázsia szerepe így a hatalmas, de kiaknázatlan kritikus nyersanyaglelőhelyei miatt felértékelődik, és ez a régiót a verseny megkerülhetetlen szereplőjévé teszi.
Ne lepődjünk meg, ha Európában járva napelemekből álló kerítéseket látunk. Külföldön új, „alternatív” helyszínt találtak az olcsó zöldtechnológiának, mivel a napelemek tetőtéri telepítési költségei magasak.
Kambodzsa kínai tőkéből egy elképesztő megaprojektbe vágna. A Mekong folyótól csatornát építene a mélytengeri kikötőjéhez, amivel összekötné az ország középső részét és a fővárost a Dél-kínai-tengerrel. A Funan Techo csatorna lehetővé tenné majd Kambodzsának, hogy a nemzetközi kereskedelmében kikerülje Vietnámot, ezzel viszont még szorosabban kötődne Peking befolyási övezetébe.
Egyre több európai országban napelemeket telepítenek már a kerítésekre is, olyan olcsók lettek a panelek. A kínai napelemdömping és az ázsiai nagyhatalom termelésének fellendülése telíti a világpiacot. A Nemzetközi Energiaügynökség becslése szerint a napelemek kínálata eléri az 1100 gigawattot év végére, ami a jelenlegi kereslet triplája.
Az Egyesült Államok egyre agresszívabb kereskedelmi és külpolitikája Kínával szemben a legfeketébb hidegháborús hangulatot kezdi idézni. Mindent átszőnek a nemzetbiztonságra való hivatkozás kibogozhatatlan szálai, Kína hibáztatása pedig jótékonyan eltakarja a problémák fő forrását: az amerikai gazdaságpolitika elhibázott lépéseit. A következmények katasztrofálisak lesznek.
Miközben a globális színtér lélegzetvisszafojtva figyeli a kínai gazdaság relatív „lassulását”, az ázsiai nagyhatalom kulcsfontosságú átalakuláson megy keresztül, és a hagyományos növekedési pillérekről az innováció és a technológiai fölény által vezérelt jövő felé fordul.
A világkereskedelem teljes átrendeződését tapasztalhatjuk az elmúlt években. A geopolitikai távolság egyre inkább meghatározza az országok kereskedelmi kapcsolatait, ennek köszönhetően az egymástól távoli államok egyre kevésbé kereskednek egymással. A többnyire a fejlődő országok közé tartozó közvetítő államok lehetnek a folyamat fő nyertesei, amelyek ennek köszönhetően a beáramló külföldi tőkebefektetésekből a korábbinál jóval nagyobb szeletet hasíthatnak ki.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság azzal vádolja a kínai kormányzati kémügynökség által támogatott hackereket, hogy évek óta tartó kibertámadási kampányt folytatnak politikusok, újságírók és vállalkozások ellen. Kína persze mindent tagad.
Az amerikai korlátozásokra válaszul és a teljes önellátás célját kitűző stratégia részeként Kína a teljes számítógép- és szerverparkjának azon elemeit lecserélné, amelyek külföldi technológiával készültek. Erről már rendelet is született. Bár a megvalósítás nem lesz zökkenőmentes, már meg is kezdődött, ez pedig súlyos csapás a nyugati chipgyártóknak, például az Intelnek és az AMD-nek.
A globális zöldátállás azon feltörekvő piacoknak kedvez, amelyeknek alapvető nyersanyagai vannak az energiaforradalomhoz, a diverzifikáció és a zöldtechnológia terén történő fejlesztések pedig sok új lehetőséget nyithatnak meg előttük. Velük ellentétben az olajtermelő országok növekedése lassulni fog, és számos kihívással nézhetnek szembe.
A kínai kormányzat kiemelt területként kezeli a robotikát, ennek köszönhetően mára az ország jelenti a legnagyobb robotipari piacot, továbbá a gyártás és az alkalmazás terén is érdemben erősödik. A támogatói környezet, a folyamatos K+F-tevékenységek, valamint a külföldi cégek bevonzása és felvásárlása eredményeként várhatóan Kína a robotika innovációjában is megelőzi az Egyesült Államokat a következő években.
A szemünk láttára erodálódik fokozatosan az USA hatalmi pozíciója. A mostani időszak sok tekintetben hasonlít az 1930-as évekre, ahonnan a jelenlegi stratégiai problémáink erednek. A nemzetközi politikát meghatározó államok közti erőviszonyok eltolódtak: a Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea közötti kötelékek erősödnek.
Kína két legnagyobb energiatároló-gyártója akár 50 százalékkal is csökkentheti az árakat, miközben fokozódik a globális verseny az új tárolórendszerek kifejlesztéséért.
A tavalyi szerény, háromszázalékos növekedés után az elektromos járművek globális piaca visszatért a növekedéshez, és az idén új rekordot ér el. Ebből a bővülésből a legnagyobb szeletet Kína ragadja magához, több mint 50 százalékkal részesedik a 623 milliárd dolláros tortából. A korábban már leírt európai autógyáraknak sem olyan rossz a helyzete, csak hozzá kell szokniuk az új szereposztáshoz.
Hatalmas globális verseny alakult ki a mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatókért és vállalatokért. Egyes országok nem csak beruházásokkal próbálnak fennmaradni: kifejezetten igyekeznek elorozni más államok erőforrásait.
Bár az európai gazdák elsősorban az ukrán gabona (és egyéb termékek) behozatalát állítanák meg, az Európai Bizottság úgy vélte, a piaci helyzetet azzal konszolidálhatja, és a sztrájkoló gazdálkodókat azzal nyugtathatja meg, ha tiltó vámokat vet ki az orosz gabonára. A terménykereskedők szerint az ukrán szállítmányokhoz képest az orosz és fehérorosz mennyiség alacsony volt, ezért a vámok kivetése jórészt szimbolikus.
Legalább 3–4 millió forintos, de sokszor még nagyobb kiadást jelent egy-egy használt elektromos autó energiatárolójának szakszerű felújítása. Ám Kínában a következő nyolc évben 20 millió ilyen beavatkozásra, illetve komplett e-autó újrahasznosítására lenne szükség. Hogyan lehet ezt a kihívást kezelni?
Kína versenyben áll a geopolitikai és gazdasági hatalomért, és egyre inkább megmutatkoznak sérülékenységének jelei, noha korábban stabil és befolyásos szerepet játszott.
A kínai vásárlók az utóbbi hetekben óriási mennyiségű határidős gabonavásárlási ügyletet mondtak le, ezzel tovább szorítva lefelé a világpiaci gabonaárakat. Az oroszok igyekeznek kihasználni ezt a helyzetet, és kiszorítani az amerikai, valamint az európai konkurenseket az eddigi megszokott piacaikról. Felvetették a BRICS-gabonatőzsde ötletét is, amit a világ még nem igazán vett komolyan.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
