Az amerikai külügyminiszter szerdán érkezett Kínába, hogy megpróbálja megőrizni az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok közelmúltbeli és kényes stabilizálását. Ám a kereskedelem, a területi viták és a nemzetbiztonság körüli feszültségek azzal fenyegetnek, hogy ismét kisiklik a kétoldalú viszony – írta The New York Times az út előzményeit összegezve. 

Támogatás Tajvannak 

Még mielőtt Blinken gépe megközelítette volna Sanghajt, néhány órával korábban az amerikai szenátus elfogadta azt a törvényjavaslatot, amely 8 milliárd dollárt biztosít Tajvannak és az indiai-csendes-óceáni térségnek. Ezt tetézték azzal, hogy a kongresszusban a kínai tulajdonú TikTok alkalmazás betiltását követelik.  

Eközben az amerikai elnökválasztás közeledtével a demokraták és a republikánusok azért versengenek, hogy  

keményebbnek tűnjenek Kínával szemben.  

Ha Donald Trump korábbi elnököt újraválasztják, akár teljesen ellentétes politikát valósíthat meg Peking és Washington kapcsolatában – szögezte le az amerikai lap.  

Blinken háromnapos útja során, amely magában foglal egy pekingi látogatást is, azt tervezi, hogy számos kérdésben nyomást gyakorol a kínai tisztviselőkre. Ilyennek számít Oroszország kínai támogatása, emellett felveti majd az USA-ba irányuló olcsó távol-keleti exportot, amely a szakértők szerint veszélyezteti az amerikai munkahelyeket. 

Milyen témák szerepelnek a tanácskozáson? 

Az amerikai diplomácia vezetője minden körülmények közt szóba hozza  

a kínai hajók agresszív manővereit a Dél-kínai-tengeren  

– árulta el egy magas rangú külügyminisztériumi tisztviselő a New York-i lapnak. Kína sem fog elmenni szó nélkül Tajvan amerikai támogatása mellett, és valószínűleg felveti a Peking által diszkriminatívnak nevezett tengerentúli kereskedelmi korlátozásokat. 

Blinken várhatóan találkozik Vang Ji kínai külügyminiszterrel. Nem világos, hogy beszélni fog-e személyesen az ország vezetőjével, Hszi Csin-pinggel, ahogy azt legutóbbi, júniusi látogatása során tette. 

Feszültséggel terheltek az amerikai–kínai kapcsolatok 

Kínai exporthullám: egy massachusettsi napenergia-vállalat döntése, hogy felhagy egy 1,4 milliárd dolláros amerikai gyár építésének terveivel, rávilágít a kínai tisztaenergia-export áradatának a kockázataira. 

Biden ipari menetrendje: az amerikai elnök ezer milliárd dolláros erőfeszítése a hazai gyártás fellendítésére és a tisztább energiaforrásokra való áttérés felgyorsítására ütközik a Kínából érkező olcsó importtal. Ez azzal fenyeget, hogy eltörli a gazdaság menetrendjének központi részét képező beruházásokat és csökkenti a munkahelyeket. 

Technológiai feszültségek: az Apple azt mondta, hogy kormányzati utasításra kivonta a Meta tulajdonában lévő WhatsApp és Threads alkalmazást a kínai applikációs boltjából, potenciálisan eszkalálva az Egyesült Államok és Kína közötti technológiai háborút. 

A biotechnológiai ipar megrázkódtatása: egy nagy kínai céget, amely hatékony gyógyszereket gyárt az amerikai piac számára, nemzetbiztonsági aggályok miatt a kongresszus vizsgált. 

Kína gazdasága lassul, ezért Peking lágyabb diplomáciai hangot ütött meg, hogy több külföldi befektetést vonzzon. Washington, bár továbbra is figyelmeztet arra, hogy Kína globális biztonsági fenyegetést jelent, mégis folytatni kívánja a párbeszédet. 

Négyórás eszmecsere 

San Francisco közelében novemberben Biden és Hszi között négyórás megbeszélés zajlott le. Ezt követően Kína beleegyezett abba, hogy folytatja az együttműködést az Egyesült Államokkal a fentanil globális termelése elleni küzdelemben, és mindkét fél megerősítette a kulturális cserék helyreállításának fontosságát. A két vezető ebben a hónapban telefonon is egyeztetett, majd a múlt héten a vezető védelmi tisztviselők videokonferenciát tartottak, amely 2022 vége óta az első érdemi megbeszélésük volt. 

Időközben azonban új feszültségforrások keletkeztek  

– mutatott rá a The New York Times. A nyugati tisztviselők egyre hangosabban fejezik ki aggodalmukat, hogy Kína támogatja Oroszországot az ukrajnai háborújában. Janet Yellen pénzügyminiszter a hónap elején az ázsiai országban tett látogatása során jelentős következményekre figyelmeztetett, ha Peking anyagi segítséget nyújt Moszkvának. Kína fenntartotta, hogy ez nem áll szándékában, de eközben elmélyíti a kapcsolatait Oroszországgal. Hszi Csin-ping ebben a hónapban fogadta az orosz külügyminisztert, Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig várhatóan hamarosan Kínába látogat. 

Amerikai tisztviselők azt is elmondták, hogy az ázsiai nagyhatalom olcsó elektromos járműveket és napelemeket dob a tengerentúli piacokra, ami árt az ottani vállalatoknak. Kína visszautasította a protekcionizmussal kapcsolatos vádakat. 

Tajvan továbbra is kényes kérdés 

A kínai hajók agresszív viselkedése a nemzetközileg vitatott vizeken a Fülöp-szigetekkel és Japánnal szintén aggodalmat keltett. Erre az lehet a washingtoni válasz, hogy e két az országgal szerződéses szövetséget fog kötni. 

Tajvan a legérzékenyebb kérdés az amerikai–kínai kapcsolatokban. A sziget a jövő hónapban iktatja be új elnökét, Laj Csing-tét, akit  

Peking Tajvan függetlenségének szószólójaként gyaláz. 

Vang Ven-pin, a kínai külügyminisztérium szóvivője szerdán a kongresszus Tajvannak nyújtott új segélyéről szóló sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az Egyesült Államok és Tajpej közötti erősebb katonai együttműködés nem hozna biztonságot a sziget számára, és csak fokozná a feszültséget a Tajvani-szorosban. 

Lehangoló kép 

A kínai védelmi miniszter, Tung Csün azt közölte Lloyd Austin amerikai kollégájával a telefonbeszélgetésük során, hogy Kína nem fog kompromisszumot kötni Tajvannal kapcsolatban. Vang szerdán nem válaszolt a TikTokkal kapcsolatos kérdésekre. Utalt az újságíróknak a kínai kereskedelmi minisztérium korábbi nyilatkozataira, ami szerint határozottan ellenzik az alkalmazás eladását. 

Az Egyesült Államokban a Kína-ellenes retorika valószínűleg erősödni fog. A múlt héten Pennsylvaniában, az acélművek egyik fellegvárában kampányolva Biden a távol-keleti országból származó acélimportra kivetett vámok emelésére szólított fel. 

„Előzőleg nagy reményt fűztünk a San Franciscó-i csúcstalálkozóhoz, de a közelmúlt fejleményei komoly nyomást gyakorolnak a kétoldalú viszonyra” – mondta Hszie Tao, a Pekingi Külföldi Tanulmányok Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Diplomácia Iskolájának dékánja. „Ha összeadjuk ezeket a negatív fejleményeket – vélte a New York-i újságnak nyilatkozva a professzor –, akkor elég lehangoló képet kapunk az amerikai–kínai kapcsolatokról.” 

Kapcsolódó:

Címlapkép: Shutterstock