Az oroszok keseregnek, ugyanis a kínaiak nem igazán igyekeznek a Power of Siberia 2 gázvezeték megépítésének elindításával, annak ellenére, hogy az egyes számú vonalon az idén már rekordmennyiségű gáz áramlik hozzájuk, és ezen a vezetéken érhetnék el a legjobb árakat.
Oroszország és Ukrajna háborúja túlmutat az európai területi konfliktuson. Egyszerre zajlik az európai status quo és a globális hatalmi hierarchia átrajzolására tett kísérlet. Bármi is legyen a vége a konfliktusnak, Európa már veszített: valódi alternatíva nélkül levágta magát az energiában és nyersanyagokban gazdag Oroszországról, miközben nem alakított ki az USA-tól független geopolitikai álláspontot.
Az orosz pénzintézetek rekordnyereséget könyveltek el, a nyugati szankciók ellenére. A központi bank jelentése szerint a háztartások támogatott jelzáloghiteleket vettek fel, és nőtt az országot elhagyó cégcsoportokkal, főleg nyugati vállalatokkal kötött ügyletek száma is.
A Kínától való elszakadás a világtól való elszakadást jelenti, állítja Li Simo, a Fudan Egyetem Kínai Intézete tanácsadó bizottságának igazgatója, mert a következő 20 évben az ázsiai ország tovább növeli iparágainak hozzáadott értékét, és magas színvonalú iparágak fejlesztésén keresztül a világgazdaság új növekedését is elősegíti. A kérdés: a velük szemben alkalmazott „kicsi udvar, magas kerítés” elnevezésű stratégia miatt ki kerül majd a kerítés naposabb oldalára?
Bár az oroszországi szankciókat minden érintett fél megérzi, annak „bumeránghatása” vegyesen hat az eurózóna tagállamaira: Németországot, Franciaországot és Olaszországot érinti a legsúlyosabban. Az energia- és nyersanyagellátásban bekövetkező változások okozta „fájdalom” jelentős hatással van a gazdaságukra, és akár recesszióba is taszíthatja őket. Eközben az Oroszországtól kevésbé függő országok, például Spanyolország és Portugália már a fellendülés jeleit mutatják – derül ki az ING friss jelentéséből.
A Világgazdasági Fórum a davosi ülése előtt az idén is, immár 19. alkalommal kiadta az éves globális kockázati jelentését, amely felsorolja a legsürgetőbb kihívásokat. Már tavaly egy olyan világra figyelmeztettek, amelyben a növekedés nem fog egykönnyen visszatérni a korábban megszokott mederbe. Az idei jelentésben a gyorsuló technológiai változásokra és a gazdasági bizonytalanságra mutatnak rá, amit tovább bonyolít két válság: az éghajlati és a konfliktusok.
Egy amerikai–ukrán kutatócsoport jelentése szerint a büntetőintézkedések nem vallottak kudarcot, csak jobban kell érvényesíteni őket, többek között azáltal, hogy a nyugati vállalatoknak nyomon kell követniük a saját termékeiket.
Az orosz olajra vonatkozó uniós és a G7-ek által bevezetett büntetőintézkedések Oroszországnak 34 milliárd eurós olajbevétel-kiesést okoztak, ez a szankciók első évében 14 százalékkal csökkentette az orosz exportbevételeket. Az árkorlátozásnak volt hatása, de nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Az orosz olaj és a globális referenciaolaj ára közötti különbség 2023 eleje óta folyamatosan csökken, így a retorziók hatékonysága is csökkent. Következésképpen a korlátozások 2023 első felében voltak hatékonyak, amikor hatásuk elérte a napi 180 millió eurós csúcsot.
Oroszország elkobozza és erőszakosan eladja az európai energiacégekhez tartozó vagyontárgyakat új, államilag jóváhagyott tulajdonosoknak – írta a Politico. Dmitrij Peszkov elnöki sajtótitkár szerint országa nem foglalja le a barátságtalan államok vállalatainak a vagyonát, az orosz piac elhagyására vonatkozó döntésük után az eszközöket eladhatják vagy átruházhatják.
A Kimberley-folyamat keretében november elején Zimbabwéban a gyémántiparban érdekelt államok közül 57-en nem egyeztek bele az Egyesült Államok és az Európai Unió javaslatába, amellyel kizárták volna Oroszországot a gyémántpiacról. Hogy a nézeteltérést leplezzék, inkább nem adtak ki közleményt az ülésről.
Bulgária elállt az orosz földgázt célzó energia-hozzájárulás bevezetésétől, vagyis az onnan átvezető Török Áramlaton keresztül érkező földgázt Szerbia és Magyarország irányába nem terheli külön összeg, erősítette meg a helyi közszolgálati televíziónak Szerbia bányászati és energiaügyi minisztériuma is.
Az orosz gazdaság megroppantása céljából kivetett nyugati szankciók nem bizonyultak elég hatásosnak. Igaz, hogy Putyin több gazdasági problémával néz szembe a közelgő választások előtt, de ezek egyelőre leküzdhetőnek tűnnek. Ráadásul a jelenlegi, viszonylag magas olajárak tökéletesek az orosz gazdaság számára.
Az oroszok nem hagyták megjegyzés nélkül, hogy a Politico az Orosz Központi Bank vezetőjét, Elvira Nabiullinát az év pusztítójának választotta, mert tönkretette a Nyugatnak az orosz gazdaság megfojtásával kapcsolatos álmait.
Már magában a felvetésben két állítás van elrejtve: az egyik, hogy az orosz aranybányászat megtalálta a megoldást a nyugati szankciókra, a másik pedig, hogy valamiért Kína növeli az aranytartalékait, de ezzel nem szeretné borzolni a kedélyeket.
Inkább gesztusjellegű, semmint mérhető hatásai lesznek a tizenkettedik szankciós csomagnak. A pakkban semmi olyan nincs, ami komolyan árthatna az orosz gazdaságnak. Európa kifogyott az ötletekből és az akaratból, ideje hát a nyílt látványpolitizálásnak.
Az Oroszországgal szembeni szankciók a nyersanyagimport-tilalomtól indulva a banki szolgáltatásokon keresztül az áruvásárlásokig számtalan területre kiterjednek. Többek között mosodaországokkal, szellemflottával és szürkezónás cégekkel igyekszik Oroszország kikerülni a nyugati szankciókat, egyelőre többnyire sikeresen, de nagy ráfordítások árán.
Az Európai Bizottság engedélyezte Bulgáriának, hogy 10 euró/MWh adót vessen ki az ország területén áthaladó orosz gázra, amely ellen – az energiaárak esetleges növekedése miatt – Szerbia és Magyarország is tiltakozott. A bizottság döntése ellenére a bolgár kormány végül kivette a tervezett adóból származó bevételt a 2024-es költségvetésből. A szakértők szerint a vezetékben áramló gáz eredetének megállapítása nehéz feladat, és az is kérdéses, hogy a Gazprom hajlandó-e befizetni az adót.
A történelem során számos ország élt gazdasági szankciókkal, amelyek a geopolitika gyakori, de kevésbé hatékony eszköztárához tartoznak. Ezt bizonyítja, hogy most az USA feloldotta fél évre a Venezuelára kivetett büntetőintézkedéseket. A hivatalos indok politikai, de a háttérben meghúzódik, hogy Joe Biden szeretné a stratégiai üzemanyag-tartalékokat feltölteni, pótolva a benzin árának alacsonyan tartására már felhasznált készleteket.
Janet Yellen megalapozta a pár nap múlva esedékes USA–Kína elnöki csúcstalálkozót, és megfenyegette Pekinget: az Oroszországnak küldött háborús eszközök további áramlása súlyos következményekkel fog járni.
Bulgária régi és új kormánya kissé túlméretezte az ország energiabiztonsága szempontjából nélkülözhetetlen orosz olajvásárlásokat, a „felesleget” így – kihasználva egy szankciós kiskaput – a helyi orosz olajfinomító szépen eladta külföldre. A történet a brüsszeli szankciós politika teljes csődjének iskolapéldája.
Kanada kiberbiztonsági kockázatokra hivatkozva betiltja a kínai WeChat-applikációt a kormányzati mobileszközökön, de lépéseket fontolgatnak az orosz Kasperskyvel szemben is. A kínai hátterű TikTok jelentette biztonsági kockázatok is felmerültek az észak-amerikai országban.
Az egyik tavaly államosított német energiacégnek többe kerülne kilépni az oroszokkal kötött üzletből, mint folytatni azt tizenöt évig. Így aztán a német kormány évente 2 milliárd euróért vásárolja még hosszú ideig az orosz földgázt.
Számos kínai kutatóintézet elkezdte tanulmányozni az orosz–ukrán háborúra adott nyugati válaszokat. Különböző forgatókönyveket vázoltak fel, hogy mi történne, ha Kína esetében is hasonló szankciókat helyeznének kilátásba. Mindeközben könnyen lehet, hogy az amerikai chipkorlátozások lehetőséget adnak a Huaweinek, hogy betöltse az Nvidia után maradt űrt Kínában.
Az olajárak a duplájára emelkedhetnek, 1000 milliárd dollár tűnhet el a globális gazdaságból. Lássuk a legpesszimistább verziót.
Az Egyesült Államok nyomatékosítani akarja a figyelmeztetést Irán felé: ne avatkozzon be az izraeli háborúba.
Nem várt helyről érkezett a javaslat, de logika mindenképp van abban, amit a Bloomberg szerzője javasol. Főszerepben ismét az árnyékflotta.
Már a Reuters is arról cikkezik, hogy Németország, az Európai Unió legnagyobb gazdasága és hagyományos növekedési motorja idén a zsugorodás felé tart. A visszaesésnek közvetlen okai vannak, amelyek az EU többi részét is érintik, ugyanakkor rávilágítanak a több évtizedes hazai alulfinanszírozottságra is, mind az állami, mind a magánberuházások terén.
A vállalati és a politikai érdekek élesen eltérnek egymástól Kína kapcsán, ami arra utal, hogy a kockázatmentesítés az üzleti világban nem örvend töretlen népszerűségnek. A politikai nyomásgyakorlás miatt az európai vállalatok egyre inkább arra kényszerülnek, hogy Kínán kívüli alternatívákat keressenek.
Görögország mint a világ legnagyobb hajótulajdonos nemzete meggazdagodik az elöregedő hajók oroszoknak történő eladásából. Ezzel lényegében Moszkva kijátssza a szankciókat.
Moszkva a kezdeti lassulás után felpörgette a hadiiparát. Becslések szerint a jelenlegi lőszertermelése hétszerese a Nyugaténak. A szankciók csupán ideiglenesen lassították le a fegyvergyártást, az észak-koreai üzlet pedig már csak óriási hab a tortán.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
