2022 októberében Ukrajna energetikai infrastruktúrát ért orosz légicsapásai komoly zavart és károkat okoztak az ország energiellátásában. Az ukrán kormányzat jelentése szerint az ország energiatermelő kapacitásainak közel 30 százaléka sérült meg.
Hazánk 2021-es adatok alapján a vásárlóerő-paritáson mért GDP-je felülmúlta Portugáliát, ezzel pedig egy újabb országot előzött meg az Európai Uniós országok GDP ranglistáján.
Cikkünkben felidézzük 2022 július utolsó hetét, amikor a Naftogáz Ukrajna legnagyobb olaj- és gázszolgáltató vállalata bejelentette, hogy nem fogja kifizetni az eurókötvények tulajdonosai számára az esedékes törlesztőrészleteket és kamatokat, amivel technikai csődbe került (2022-ben 1,4 milliárd USD a kibocsátott kötvények értéke). De nem csak a vállalatot, hanem egész Ukrajnát is magával ránthatja ezzel a döntéssel.
A 2010 óta folyatott magyar gazdaságpolitika sikerességét kiválóan mutatja az a tény, hogy a bérnövekedés üteme alapján 2022-ben ismét dobogós helyen szerepeltünk Európában. Illetve az elmúlt 20 évben a magyarok elvárásai jelentős ingadozásokon mentek keresztül, ami az állampolgárok jólétének és a jövőbe vetett bizalomnak az alapvető mérőszámaként szolgál a gazdaságpolitika helyességének értékelésében.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a parlament előtti meghallgatásán kiemelte az önellátás jelentőségét. Az adatok megerősítik a korábbi jegybanki alelnök állításait. Cikkünkben bemutatjuk a függetlenség előnyeit és az ebből származó hatékonyságát.
2022-ben arról írtunk, hogy a történelem során először zajlik le egy gazdasági világháború pontosan a szemünk láttára. A konfliktusban érintett országok számát tekintve ez a legátfogóbb konfliktus eddig.
2022 májusában azt vizsgáltuk, hogy valóban kolbászból fonják a kerítést a határon túl? Magyarországon széles körben elterjedt a vélekedés, hogy külföldön minden jobb, vagy legalábbis minden olcsóbb. Ezt a nézetet vizsgáltuk meg alaposabban, hogy kiderítsük, mennyi igazság van benne.
Idézzük fel 2022-ben írt cikkünket, ahol arról számoltunk be, hogy egy nemzet gazdasági sikeressége szorosan összefügg a tudás értékelésével. Az utóbbi időszakban jelentős előrelépéseket értünk el e területen.
Magyarországon a 2010-es évek után változások következtek be a hosszú távú demográfiai mintákban. Az ország családpolitikájának eredményei Európában is figyelemre méltóak.
A líra egy meghatározott mutatóban még a bitcoin fölé is tudott nőni 2022 első felében. Ebből a szövegből megtudhatjuk, miért kulcsfontosságú, hogy a virtuális WC-papírokat korlátozott mennyiségben bocsássák ki, mikor érte el a bitcoin az 100 ezer dolláros értéket, és milyen módszerekkel csapják be a török kriptovaluta-befektetőket.
2022-ben az infláció elszabadulása világjelenség volt. Csak kevés országnak sikerült megfékeznie az áremelkedések hirtelen növekedését. Magyarország is azon szerencsés államok közé tartozik, akinek viszonylag sikerült.
Idézzük fel mi is történt, amikor a szomszédos országunkban háború tört ki, milyen prognózist jeleztek a gazdaságát illetően.
A háború hatására szakértők szerint az ukrán gazdaság mérete megfeleződött, ami jelentősen csökkentette az ország költségvetési bevételeit. Ezenfelül az ukrán kormánynak számolnia kell a hadi kiadások drasztikus növekedésével is. Ukrajna elnöki hivatalának tanácsadója szerint az év végére a költségvetési hiány elérheti az 50 milliárd dollárt, ami a GDP-nek 30-35 százalékát teszi ki.
2022-ben, az orosz-ukrán háború kitörését követően a régióban Magyarországon nőtt a leglassabban az infláció. Ez nem meglepő, tekintettel arra, hogy kevés olyan ország van, amely ilyen intenzíven és elkötelezetten lépett fel a drágulás mérséklése érdekében. A magyar inflációs ráta sem történelmi, sem nemzetközi összehasonlításban nem számít magasnak; objektív mutatók szerint a magyar monetáris politika a jelenlegi kihívások közepette is hatékonyan működik.
Arisztotelész szerint az emberek meggyőzésének legegyszerűbb módja, ha ízletes ételt kínálunk nekik. 2022-ben a Fidesz-KDNP párt sikeresen alkalmazta ezt a stratégiát, és olyan politikai "menüt" állítottak össze, amely elnyerte a választók tetszését és a választáson is győzelmet aratott....
Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk óta Magyarország egyik kiemelt célkitűzése, hogy felvegye a lépést a fejlett nyugati országokkal. Ez a cikk azt elemzi, hogy mikor sikerült közelebb kerülnünk ehhez a célhoz, és mikor távolodtunk el tőle még inkább.
A tőzsdék reakciói előrevetítették már 2022-ben, hogy az orosz-ukrán konfliktus hosszabb időn át tartó fennmaradása esetén magasabb inflációval, növekvő katonai kiadásokkal, nagyobb költségvetési hiánnyal és államadóssággal kell számolni.
Az elmúlt tizenkét év során Európában is figyelemre méltó foglalkoztatásnövekedés és adóterhek csökkenése, valamint a bérek dinamikus növekedése kombinációja rendkívüli módon emelte a magyar családok jövedelmének vásárlóerejét.
Az orosz-ukrán konfliktus kitörése következtében a tőzsdék reakciói azt mutatták, a háború elhúzódása esetén a nem alapvető fogyasztási cikkek iránt visszaeshet a kereslet, bizonyos bankok és autóipari cégek pedig veszteségeket könyvelhetnek el. Sebestyén Géza írása a Makronómon. Az eredeti...
Minden gazdasági válság kihívások elé állítja a gazdasági szereplőket, különösen azokat, akik hosszabb távon kénytelenek szembenézni a munkanélküliséggel. Milton Friedman, a neves közgazdász szerint a munkanélküliség mértéke jól tükrözi a kormányzati teljesítményt. Ebben a cikkben a 2008-09-es pénzügyi válság és a 2020-21-es koronavírus válság válaszintézkedéseit hasonlítjuk össze a munkanélküliség szempontjából. Az elemzés során kiderül, hogy a munkanélküliség drasztikus növekedését a 2010-es kormányváltás állította meg, a jelenlegi rendszerben arányosan többen jutnak álláskeresési támogatáshoz, mint a korábbi, balliberális kormányzat idején, és hogy a jelenlegi álláskeresési támogatás rövid távon jelentősebb segítséget nyújt, mint a 2010 előtti rendszer.
Kevesen nem vettük észre 2022 márciusában, hogy az árszínvonal emelkedik, de talán kevesebben értjük, hogy mi volt ennek oka. Ebben a rövid írásban az áremelkedés négy fő indokát mutatja be Sebestyén Géza közgazdász.
Ez a cikk a konfliktus óta legnagyobb csökkenést mutató gazdasági szektorokat követő tőzsdei alapokat elemzi, különös tekintettel a nem alapvető fogyasztási cikkek, pénzügyi szektor, és autógyártás ágazataira. Az elemzés kiemeli, hogy ezek a szektorok jelentős visszaesést szenvedtek a fokozódó gazdasági bizonytalanságok és a fogyasztói magatartás változása miatt.
Az árak emelkednek, amit egyáltalán nem nehéz észrevenni, azonban bizonyára kevesen értjük, hogy mik az e mögött meghúzódó okok. Sebestyén Géza közgazdász bemutatja a 2022-es árelmelkedések négy fő okát és munkanélküliségi mutatók segítségével azt, hogy hogyan kezeltük a 21. század két világválságos időszakait, mindezt ábrákkal kiegészítve.
2022-ben arról írtunk, hogy a német gazdaság legkorábban az idei évben, azaz 2024-ben térhet magához, mert a háborús gázválság és az infláció derékba törték az élénkülést. A cikkben neves német Ifo gazdaságkutató intézet előrejelzését olvashatjuk. Vajon mit mondtak 2022-ben?
A 2022-ben arról írtunk, hogy az USA által bevezetett szankciók alááshatják a dollár globális szerepét, mivel a piaci szereplők attól tartanak, hogy a jövőben ők vagy üzleti partnereik szintén korlátozások hatálya alá eshetnek.
A 2022 februárjában keletkezett cikkünkben arról írtunk, hogy Közép- és Kelet-Európában az euró bevezetése és annak potenciális gazdasági hatásai már régóta komoly vita tárgyává alakultak. Míg sokan érvekkel állnak elő az euró mellett vagy ellen, de Eoin Drea, a Wilfried Mertens kutatóintézet közgazdásza úgy látja, hogy a régió hozzájárulhatna egy olyan decentralizált eurózóna létrehozásához, ahol a gazdaságpolitikai döntések jelentős része a nemzeti kormányok hatáskörébe tartozna.
2022 februárjában arról írtunk, hogy Thomas Fazi és Paolo Cornetti olasz közgazdászok úgy vélik az Európai Unióba való mély integráció és az euró bevezetése a demokrácia hanyatlásához vezetett Olaszországban.
2022 februárjában íródott cikkünk arról szól, hogy becslések szerint az évtized végére India hazai bruttó terméke eléri a 8 billió dollárt és a világ harmadik legnagyobb gazdaságává válhat. C. Raja Mohan indiai közgazdász úgy gondolja: „Ahhoz viszont, hogy ez megtörténjen, az országnak alkalmazkodnia kellene a jelenlegi geopolitikai és gazdasági viszonyokhoz, egy okos és patrióta gazdaságpolitikát követve”
2022 februárjában arról írunk, hogy a Nyugat által február 16-ára jósolt Ukrajna ellen irányuló orosz támadás következtében jelentős negatív hatás érte a légiközlekedést. A két ország közötti már amúgy is feszült kapcsolatok rohamos romlása miatt egy esetleges konfliktus további kiéleződése növeli azt a veszélyt, hogy az Ukrajna felett átrepülő gépek is támadások célpontjává válhatnak.
2022 elején a görög Analyst kutatóközpont teljes mértékben veszélyesnek találta az Európai Unió „zöld” energiapolitikáját. Az intézet kritikája szerint az EU nem csak érthetetlen szabályokat ír elő tagállamai számára, de a nemzetközi geopolitikai helyzetet sem értelmezi megfelelően. Az intézet álláspontja szerint ez a politika kiszámíthatatlan következményekkel járhat az európai lakosok számára.
A koronavírus válság új életet lehelt abba az elméletbe, amely szerint egy ország soha nem kerülhet fizetésképtelenségbe a saját valutájával kapcsolatban, mivel az rendelkezik a pénzteremtés jogával. Ez azt jelenti, hogy elméletileg egy ország képes finanszírozni kiadásait bármilyen szinten, anélkül, hogy kamatot kellene fizetnie az államadósságért. Bár ez elsőre megoldásnak tűnhet, fontos megjegyezni, hogy ennek az eljárásnak is vannak határai és lehetséges negatív következményei.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
