A világot ma két meghatározó trend formálja: az új technológiák gyors fejlődése és a geopolitikai instabilitás fokozódása. Ezek egyre inkább összekapcsolódnak, a vállalatok pedig kénytelenek alkalmazkodni az egyre kiszámíthatatlanabb környezethez.
A csökkenő munkaképes réteg miatt Kína rákényszerül a robotok alkalmazására, hogy gyártói továbbra is versenyképesek maradjanak, ez azonban választás elé állítja a munkavállalókat.
A Baidu mesterségesintelligencia-alapú okosszemüvege új korszakot nyithat a kínai techcégek versenyében. Az Ernie modellre épülő eszköz jövőre kerül piacra, ami tükrözi a cég elkötelezettségét az MI-innovációk és -alkalmazások fejlesztése terén.
A Meta főnöke egy atomerőmű üzemeltetőjével akart leszerződni, hogy mesterségesintelligencia-adatközpontjához sok és tiszta energiához jusson. A természet azonban éppen csípős kedvében volt, így a dealből nem lett semmi.
Mivel az eddigi tárgyalások nem hoztak eredményt Brüsszel és Peking között, a Kereskedelmi Világszervezet előtt folytatódik a kínai elektromos autókra kivetett büntetővámok ügye.
Mi lenne, ha már nemcsak a tárgyaknak és a növényeknek, de nekünk is lehetne digitális másunk? Így ahelyett, hogy mi kísérleteznénk a különböző gyógyszerekkel, megnézhetjük, hogy a digitális ikrünk hogyan reagál rá.
Zuckerberg évek óta beszél kiterjesztett valóság (AR) szemüvegekről, vajon eljött az idő, hogy beváltsa az ígéretét?
A drónok elterjedése új kihívások elé állítja a modern hadviselést. A sci-fikből jól ismert lézerfegyverek már a harckocsihangárok ajtaján kopogtatnak, miközben költséghatékony megoldást kínálnak a drónok elleni védekezésben, a technológia fejlődése révén pedig egyre közelebb kerülnek a széles körű alkalmazáshoz.
A felújított telefonok piaca virágzik, miközben az új modellek iránti lelkesedés lankad. Vajon ez hatással lehet az Apple eladásaira?
Két férfi 2,5 millió dolláros kárt okozott az Apple-nek úgy, hogy több ezer hamis iPhone-t küldtek vissza a vállalatnak javításra.
A mesterséges intelligencia egyszerre áldás és átok a Google számára.
A „modern problémák modern megoldásokat igényelnek” mondás új értelmet nyert a horvát közlekedési és technológiai vállalat, a KONČAR Csoport esetében. A cég áttörő újítást mutatott be a városi közlekedés fejlesztésének és a zöldátállás előmozdításának összehangolásában, ami meghatározhatja az európai közlekedés villamosítását.
Egy kutatás szerint a magyar újságírók és szövegírók többsége nem tart attól, hogy a mesterséges intelligencia (MI) teljesen leválthatja őket a közeljövőben. Bár az MI hatékonyságnövelő eszközként segíti a munkájukat, a szakma helyettesíthetetlenségét hangsúlyozzák. A megkérdezettek magabiztosak, és úgy vélik, hogy az alkalmazkodóképességük kiemeli őket más szakterületek képviselői közül.
Az európai ipar az utolsókat rúgja, miközben tulajdonképpen nem létezik uniós iparpolitika. A nagy cégek, amelyek a felzárkózás hajtóerői lettek volna, sorra küldik el a dolgozóikat és függesztik fel a projektjeiket. Amennyiben nem alakul ki egy közös, átgondolt és határozott iparstratégia, úgy Európa megmaradhat a múzeumok kontinensének. Talán még nem késő…
Az Európai Unió Tanácsának soros magyar elnöksége keretében, a Nemzetgazdasági Minisztérium koordinációja mellett rendezték meg a TechWeek Fórumot, amelynek középpontjában azok a fejlett és feltörekvő technológiák álltak, amelyek hatással vannak a mindennapi életünkre a virtuális és nem virtuális térben is.
Az egészségügyi szolgáltatók és finanszírozók egyre gyakrabban kísérleteznek a fejlett technológiákkal, hogy javítsák a működést és csökkentsék a költségeket.
A mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet játszik a videójáték-fejlesztésben is, átalakítva ezzel a munkafolyamatokat. Bár megkönnyíti a fejlesztők életét, el is idegeníti őket a saját projektjeiktől.
Dr. Sulyok Tamás köztársasági elnök Orbán Viktor miniszterelnök javaslatára szeptember 15-i hatállyal államtitkárrá nevezte ki Szabados Richárdot, aki a nemzetgazdasági miniszter irányításával a hazai kis- és középvállalkozások (kkv) fejlesztése mellett a technológiáért fog felelni.
A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (MKIK GVI) negyedéves konjunktúravizsgálatának eredménye alapján a hazai cégek 12 százaléka már alkalmazza, további 22 százaléka pedig tervezi bevezetni a mesterséges intelligencián (MI) alapuló eszközöket a munkafolyamataiba.
Most, hogy szeptemberre sem enyhült a forróság, talán érdemes megvizsgálni, miképp élték át az ókoriak a hőhullámokat elektromos áram és a légkondicionálás nélkül. Manapság a nagyvárosokban üveghomlokzatok mögött, nem nyitható ablakok mellett élünk, attól rettegve, csak ki ne maradjon az áram, nehogy a lakás elviselhetetlenné váljon.
Kína államtanácsa öt új nukleáris erőműprojektet hagyott jóvá. Ezzel rekordszintre pörög fel az effajta beruházások volumene az óriási ázsiai országban, mivel az egyre inkább a nukleáris energiára támaszkodik a zöld és alacsony szén-dioxid-kibocsátású energiaforrásokra való átállás részeként – értékelték a megkérdezett szakértők.
Azt hihetnénk, hogy az Európai Unió által a Kínából érkezett elektromos autókra kivettet extravámok mértékét a háttérben meghúzódó állami támogatások nagysága határozta meg. De nem. Az döntött, hogy ki állt szóba Brüsszellel.
Megtartották a World Robot Conference elnevezésű rendezvényt Pekingben, amelyen rekordszámú vállalat és robotmodell képviseltette magát. Az esemény középpontjában a humanoid robotok terjedése és a kínai robotipar fejlődése állt. Még a kínai miniszterelnök is felszólalt, hangsúlyozva az ágazat fontosságát.
Az utóbbi időben több mint 80 kis moduláris reaktor (SMR) tervét jelentették be világszerte, ám ezek többsége még tervezési fázisban van. Valóban működő SMR jelenleg csak Oroszországban és Kínában található, ahol az állam erősen támogatja a technológiai fejlesztéseket. Az európai és amerikai induló SMR-vállalkozások viszont mintha inkább a befektetések bevonzására törekednének, mint az időbeni megvalósításra.
Kína öt új nukleáriserőmű-projektet indít, amelyek – évente 11,5 milliárd kilowattóra villamos energiát termelve – jelentős előrelépést hoznak a zöldenergia terén. A 33,3 milliárd dolláros összértékű projektek első fázisa jövőre indul.
Kína tudományos és technológiai fejlődése az elmúlt évtizedekben példátlan ütemben zajlott, köszönhetően a célzott állami programoknak és a jelentős K+F-befektetéseknek. Mára az ázsiai nagyhatalom a világ élvonalába került a mesterséges intelligencia, a zöldenergia és a kvantumtechnológia terén, megelőzve vagy utolérve ezeken a területeken az USA-t is. Az ország vezetése azonban mostantól a minőségre is nagyobb hangsúlyt fektet, hogy biztosítsa a tudományos élet hosszú távú fenntarthatóságát.
Néha jogosan érezhetjük úgy, hogy a mesterséges intelligencia folyik már a csapból is. A változó világgal és trenddel lépést kell tartania a turizmusnak is, pedig az idegenforgalom lelke az élő munkaerő. A szolgáltatások, az utazások virtuálisan aligha valósulhatnak meg. Akkor mi lesz a turizmussal? Hogyan változtatja meg vagy befolyásolja az ágazatot az MI? – erről kérdeztük Rasztovits Dávidot, a Digitális Turizmus Zrt., valamint a Digital Tourism Agency alapítóját és vezérigazgatóját.
Lassan érkeznek a nagyobb hatótávú, új energiatároló technológiákkal felvértezett luxus-e-autók. A kínai Nio már kínál odahaza ezer kilométer feletti hatótávú csúcsmodellt, az úgynevezett félszilárdtest-technológiára alapozva. Ha a valódi szilárd elektródák is elterjednek, akkor valóság lehet a 800 vagy akár 1000 kilométer feletti hatótáv akár 10-20 perces gyorstöltéssel és 20 év élettartammal.
Az építőipar globálisan az egyik legnagyobb iparág, de a termelékenysége már évtizedek óta stagnál. A fenntartható jövő megteremtése érdekében azonban elengedhetetlen, hogy az ipar kilábaljon ebből a gödörből. A szektor előtt álló kihívások már nemcsak gazdasági és társadalmi szempontból jelentősek, de kritikus fontosságúak a környezeti célok eléréséhez is.
Washington egy hidegháborús szabályozás módosításához nyúl a kínai chipgyártás fejlődésének és megerősödésének feltartóztatása érdekében. A terv célja, hogy a távol-keleti gyártók minél nehezebben jussanak hozzá a szükséges technológiákhoz, szoftverekhez és alapanyagokhoz.
