Az Eurostat európai statisztikai hivatal becslései szerint az Európai Unióban minden ember átlagosan 131 kilogramm élelmiszer-hulladékot termelt 2021-ben. Ez bár elég sok, de Magyarország ebben jobban teljesít.
Az ukrán sajtó komolyan bírálta a német ARD tévécsatornát. Egyrészt szerintük tendenciózus tudósítást adtak az oroszok által elbitorolt területen való ténykedésükről, és egyben felfedték, hogy német cégek is segítik az orosz megszálló rezsimet Mariupol városában.
A nyers tej témája átvándorolt a bioliberálisoktól a konzervatívokig. Fogyasztása egy óriási feltartott középső ujj a szakértőkkel szemben. Egy banális téma kapcsán igyekszik a Politico amerikai kiadása megmutatni, milyen alulképzettek Trump republikánus szavazói, akik nem hisznek a szakértői véleményekben, és egy ilyen elavult terméket – mint a nyers tej –támogatnak ahelyett, hogy hallgatnának a modern élelmiszeripar érveire. Lehet, máshol van az igazság…
A Royal United Services Institute (RUSI), a világ legrégebbi és az Egyesült Királyság vezető védelmi és biztonsági agytrösztje tett közzé egy jelentést az urándúsítás területén várható változásokról. A világ egyre jobban ráfanyalodik az atomenergiára, miközben az ehhez szükséges fűtőanyag előállításában az oroszok a világelsők. A jelentés több lehetséges forgatókönyvet mutat be, amely újabb eszköz lehet az Egyesült Államok és Európa évtizedekig tartó túszul ejtéséhez.
Az oroszok az utóbbi hetekben meglepő intenzitással támadják Ukrajna energetikai rendszerét. Az elhúzódó áramkimaradások még inkább felgyorsíthatják a polgári lakosság távozását. Ha van is áram, a rendszerben olyan kilengések vannak a feszültségben, ami tönkreteszi az égőket, az elektromos fogyasztókat – állítja egy Moszkvában élő amerikai tudósító.
Kambodzsa kínai tőkéből egy elképesztő megaprojektbe vágna. A Mekong folyótól csatornát építene a mélytengeri kikötőjéhez, amivel összekötné az ország középső részét és a fővárost a Dél-kínai-tengerrel. A Funan Techo csatorna lehetővé tenné majd Kambodzsának, hogy a nemzetközi kereskedelmében kikerülje Vietnámot, ezzel viszont még szorosabban kötődne Peking befolyási övezetébe.
Állítólag több száz olyan cég tért haza Oroszországba, amely nem is olyan régen még Nyugaton volt bejegyezve. Az elmúlt hónapokban ez a folyamat felgyorsult, ugyanis új törvények léptek hatályba, amelyek segítik az orosz tőke hazatelepedését.
A kormány döntött arról, hogy a Széchenyi Kártya Program keretében adható támogatások nyújtására vállalható kötelezettségek felső korlátját további 300 milliárd forinttal, összességében 1700 milliárd forintra növeli – tájékoztatott közleményében a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A Nature magazinban két brit epidemiológus arról értekezik, hogy az egyenlőség elengedhetetlen a fenntarthatósághoz. Úgy vélik, az egyenlőbb társadalmakban az emberek jobban bíznak egymásban, és nagyobb valószínűséggel védik a környezetet, mint az egyenlőtlen, fogyasztóközpontúakban élők.
Kevés elemzés készül arról, miképp hat egy-egy háborús konfliktus a szomszédos országokra, már ha egyáltalán vizsgálja ezt valaki. A most megjelent tanulmány következtetései talán nem is annyira meglepők, de hasznos, ha valaki alátámasztja az elképzeléseinket.
Az Európai Központi Bank 19 európai ország adatai alapján vizsgálta, hogy a bankok önkéntes klímavédelmi szerepvállalása milyen hatást gyakorolt a hitelezési tevékenységükre. A fenntarthatóságra való törekvés utolérte a bankokat is, a klímavédelmi vállalások javítják a pénzintézetek ESG-besorolását, és elvileg át kellene csoportosítaniuk a hitelezésüket az alacsonyabb károsanyag-kibocsátású ágazatokba. Úgy tűnik, a nyereség képzésének kényszere felülírja mindezt.
Egyiptom elkerülte a gazdasági összeomlást – állítja a Bloomberg. Szerintük az ország márciusban néhány hét alatt kilábalt az elmúlt évtizedek legsúlyosabb valutaválságából. A gyors fordulat az Egyesült Arab Emírségekkel kötött 35 milliárd dolláros turizmusfejlesztési megállapodással kezdődött, ami további dollárinfúziót hozott. Komoly kamatemelést jelentettek be, és megnyílt az út a Nemzetközi Valutaalap kibővített hitele és az EU támogatása előtt.
Úgy tűnik, Európa már a saját fegyverkezését és fegyverexportját helyezi előtérbe – állítja Murat Aslan, a Hasan Kalyoncu Egyetem tudományos főmunkatársa.
Számtalanszor hallhatunk a közepes jövedelmek csapdájáról, annak veszélyéről, hogy a fejlődő országok egy ponton megrekednek, üvegplafonba ütköznek, amit nem képesek átugrani. Viszont már a fejlett államoknál is felfedezhető hasonló jelenség, nem csoda, hogy a nyugati világnak növekedési problémája van.
Ivan Korčok volt külügyminiszter megnyerte a szlovákiai államfőválasztás első fordulóját, és a vártnál talán nagyobb arányban utasította maga mögé Peter Pellegrinit, a parlament jelenlegi elnökét. Harmadikként a megosztó személynek tartott volt bíró, Štefan Harabin, míg a negyedik helyen a magyar jelölt, Forró Krisztián végzett. Az átlagos részvételi arány alig érte el az 52 százalékot.
Kína két legnagyobb energiatároló-gyártója akár 50 százalékkal is csökkentheti az árakat, miközben fokozódik a globális verseny az új tárolórendszerek kifejlesztéséért.
Bár az európai gazdák elsősorban az ukrán gabona (és egyéb termékek) behozatalát állítanák meg, az Európai Bizottság úgy vélte, a piaci helyzetet azzal konszolidálhatja, és a sztrájkoló gazdálkodókat azzal nyugtathatja meg, ha tiltó vámokat vet ki az orosz gabonára. A terménykereskedők szerint az ukrán szállítmányokhoz képest az orosz és fehérorosz mennyiség alacsony volt, ezért a vámok kivetése jórészt szimbolikus.
A becslések szerint 280 milliárd dollárnyi orosz szuverén vagyont fagyasztottak be az Egyesült Államok és szövetségesei a bankrendszerükben a háború kezdete óta. Azóta is dúl a vita, hogy mit is kezdjenek az alapokkal. A kérdés napról napra sürgetőbbé válik, hiszen Ukrajna híján van emberanyagnak, lőszereknek és főleg a pénznek, miközben az amerikai republikánus képviselők 60 milliárd dollárnyi, Kijevnek szánt segélyt blokkolnak.
Andrew Korybko elemző szerint Ukrajna Medvegyev-féle szétosztásánál a békére reálisabb a koreai forgatókönyv, ahol a nyugatiak szépen feldarabolják az országot „gazdasági befolyási övezetekre”. Persze Lengyelország sem marad hoppon, ám arra, hogy hivatalosan visszafoglalja az elvesztett területét, egy kicsit várnia kell. Végeredményben Odessza amúgy is egy francia város!
A kínai vásárlók az utóbbi hetekben óriási mennyiségű határidős gabonavásárlási ügyletet mondtak le, ezzel tovább szorítva lefelé a világpiaci gabonaárakat. Az oroszok igyekeznek kihasználni ezt a helyzetet, és kiszorítani az amerikai, valamint az európai konkurenseket az eddigi megszokott piacaikról. Felvetették a BRICS-gabonatőzsde ötletét is, amit a világ még nem igazán vett komolyan.
Vajon a késő bronzkori emberek tudatosították-e egyáltalán, hogy a civilizációjuk összeomlóban van? Ez a kérdés nem véletlen. Ha mi magunk – főképp a fejlett Nyugatot értve – az összeomlás kezdeti szakaszában lennénk, vajon képesek volnánk-e tudatosítani? És tennénk-e valamit ellene?
Bár Oroszország lépésről lépésre halad előre Ukrajnában, a Nyugat még mindig bízik az ukrán győzelemben. Nem csoda: a politikusok, a vezetők és a befektetők már most szemlélgetik a második világháború óta legnagyobb újjáépítési szerződéses kínálatot. Olyan újjáépítési tevékenység van kilátásban, amely az Európai Beruházási Bank becslései szerint több mint ezer milliárd dollárnyi állami és magántőkét fog megmozgatni.
Németül Zugzwangnak hívják a sakkban a kevés figurás végjátékok egyik nyerő lehetőségét, amikor az ellenfelet lépéskényszer elé állítják. Amíg sok a bábu, addig olyan nagyszámú lépés lehetséges, hogy azokból majdnem mindig lehet legalább egy olyat találni, amellyel folytatható a küzdelem. A lépéskényszer a geopolitikában azt jelenti, hogy egy országnak döntenie kell a stratégiai visszavonulás és a teljes elköteleződés között.
Az orosz pénzügyminisztérium felfedte annak a programnak a részleteit, amely segíti az orosz magánbefektetőket, hogy visszakapják a 2022 előtt külföldi részvényekbe és egyéb eszközökbe invesztált, de azóta befagyasztott pénzeszközeiket. Összességében 3,5 millió magánszemély érintett ilyen ügyletekben, akik 1500 milliárd rubelt fektettek be külföldi eszközökbe. A tervek szerint ezeket a 2022-ben lefoglalt összegeket a külföldi partnerek Oroszországban zárolt pénzeszközeire cserélnék.
Természetesen a gazdasági narratívák terén is elindult az egymásnak feszülés az amerikai elnökválasztási kampányban. Tény, hogy a gazdasági helyzet sokféleképp magyarázható, így Bidennek nem lesz egyszerű dolga sikerként eladni mindazt, amit az infláció, a recesszió réme, a kormányzat és a háztartások eladósodottsága vagy a magas kamatkörnyezet mutat. Esetleg belekapaszkodhat a munkanélküliségi adatokba, amelyek kedvezőnek tűnnek, de a Bidenomics ellenzői ezt szintén támadják.
Nem a pénzed mennyiségével lehet megnyerni egy háborút, hanem azzal, hogy hány bombát és tankot tudsz gyártani, és milyen gyorsan. A világ gyártási szerkezetében bekövetkezett változásokról szóló legújabb tanulmányok szerint Kína mára a világ legelső gyártási nagyhatalma lett, de még Oroszország termelési képessége is nagyobb, mint Németországé.
Az Egyesült Államok elvesztette az esélyét, hogy rákényszerítse az akaratát Kínára, Peking pedig küzdeni fog, hogy visszaszorítsa Amerika globális erejét. Francesco Sisci Pekingben élő olasz sinológus, újságíró arra hívja fel a figyelmet, hogy az USA már 2001-ben arra készült, hogy megbirkózzon a távol-keleti ország növekvő erejével, de valami mindig elterelte a figyelmét. „Ez nagyon sokba került Amerikának, azt vesztette el, ami a legdrágább: az időt” – állítja.
Oroszország győzelme az avdijivkai csatában és az ukrán hadsereg felőrlése megerősíti az oroszokba vetett bizalmat Közép-Ázsia biztonságának szolgáltatójaként – állítja egy volt indiai diplomata, aki szerint az ott élők azt látják, hogy Oroszország egymaga ellen tudott állni a NATO-nak. A térség államai örömmel fogadják az oroszok hatékony diplomáciai igyekezetét is Afganisztán új normalitásba való beterelésére.
Vlagyimir Putyin a minap úgy nyilatkozott: támogatja a BRICS keretein belüli gabonatőzsde létrehozására irányuló kezdeményezést. Az orosz elnök hozzátette: a tőzsdei spekuláció befolyásolja a globális élelmiszerárakat, ez pedig a fogyasztókat – adták hírül az orosz portálok
Az amerikai arzenálban semmi sem képes megvédeni az Egyesült Államok katonai eszközeit a kínai rakéták tömeges zápora ellen egy tajvani háborúban – mondta Stephen Whiting tábornok, az USA Űrparancsnokságának vezetője a szenátus Fegyveres Szolgálati Bizottságának ülésén, hozzátéve, hogy Kína és Oroszország lélegzetelállítóan gyorsan fejlődik. Különösen az „ellenűrfegyverekre” figyelmeztetett, amelyek elpusztíthatják az amerikai műholdakat.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
