Az EU és Kína zöldütközete
A kritikus ásványokért megy a geopolitikai huzavona Észak-Afrikában. Egy friss elemzés szerint Marokkó egy energiastratégiai háromszög csúcspontja lett.
2026. január 19., hétfő
A kritikus ásványokért megy a geopolitikai huzavona Észak-Afrikában. Egy friss elemzés szerint Marokkó egy energiastratégiai háromszög csúcspontja lett.
A hét ábrája
A Fintech Világa legújabb adásában Érczfalvi András műsorvezető és Suppan Márton, a Peak alapítója arról beszélgettek, miként változtatja meg a hazai kriptopiac működését az idén júliusban elfogadott új uniós szabályozás, és milyen hatással van ez a szolgáltatók mellett immár a felhasználókra is.
A brit kormány reményei a pán-euromediterrán kereskedelmi egyezményhez való csatlakozásról meghiúsultak – Brüsszel ugyanis megakadályozta London ez irányú próbálkozását, pedig ez csökkentette volna a brexit utáni ellátásilánc-nehézségeket.
Akár 5 milliárd eurós, EU által pörgetett zöldberuházással válhat Egyiptom a klímasemlegesség egyik mediterrán pillérévé.
A hét ábrája
Az Európai Unió zöldátállásának finanszírozási kihívásai egyre csak nőnek, egy friss anyag szerint a most az EU döntéshozói elé kerülő következő hétéves költségvetés kritikus lesz. Az unió lesüllyedése vagy felemelkedése múlik ezen.
Az Európai Unió összesen 700 millió eurós bírságot szabott ki az Apple-re és a Metára, amiért azok megsértették a versenyjogi és adatvédelmi előírásokat. A döntés nemcsak a két amerikai óriáscégnek szól, hanem világos üzenet a teljes techszektornak: Európában új korszak kezdődött a digitális piacok szabályozásában. De a két cég vajon tényleg megérdemelte?
A JP Morgan után a napokban a Bloomberg NEF szakértői kongatták meg a vészharangot. E szerint már a fősodorbeli elemzők sem hisznek a zöldátállás optimista számainak?
Afrika lehet a világ következő nagy zöldenergia-központja, de ennek irányításáért hatalmas verseny zajlik. Az EU Global Gateway programja 300 GW új megújuló kapacitást céloz meg 2030-ig, miközben Kína technológiai fölényét igyekszik ellensúlyozni.
Az újrahasznosított alumínium előállítása jóval fenntarthatóbb, de nem fedezi az európai keresletet, így az import továbbra is meghatározó. Közben a magas energiaárak és a védővámok miatt egyre nagyobb a nyomás az uniós gyártókon. Képes lesz az EU csökkenteni a függőségét, vagy tovább mélyül az iparági válság?
Az EU bekapcsolódna a mesterségesintelligencia-versenybe, azonban a nagy amerikai techcégek szerint a szinte teljesíthetetlen szabályozással inkább elfojtja az innovációt.
Az Európai Unió fenntarthatósági szabályainak egyszerűsítése már eddig is komoly vitákat generált, de a kilátásba helyezett amerikai védővámok miatt egy jelentős befektetői lobbicsoport új követeléssel állt elő. Szerintük az EU-nak nem kellene olyannyira kihátrálnia az ESG-ből, mint azt tervezik.
Az Egyesült Államok magyarázatot követel Brüsszeltől az EU közösségimédia-törvényének alkalmazásáról, a republikánusok szerint a szabályozás a szólásszabadságot is érintheti.
Románia vezetői szerint az ambiciózus zöldcélok súlyosan korlátozzák az ország energiapiacát és gazdaságát, ezért Smart Deal néven egy fokozatosabb, rugalmasabb megközelítést javasolnak az EU egészében a nehezebben átállni képes gazdaságoknak.
Míg Nagy-Britannia igyekszik a saját MI-ambícióit megvalósítani, Észak-Írországban februártól fokozatosan bevezetik az EU új MI-törvényét. A helyzet különösen érzékenyen érintheti az északír technológiai szektort, amely dinamikusan fejlődő szoftver-, fintech- és digitális szolgáltatási iparágakkal büszkélkedhet.
A kibertér lett a 21. századi hadviselés egyik legveszélyesebb frontvonala, ahol – mindenekelőtt – Kína állami támogatású hackercsoportjai egyre kifinomultabb támadásokat hajtanak végre világszerte. Az amerikai távközlési hálózatoktól Tajvan kormányzati rendszerein át Európa kritikus infrastruktúrájáig számos célpontot érintettek az elmúlt évben végrehajtott akciók.
A Northvolt svéd energiatárolókat gyártó nagyvállalat bajba került, pedig a svéd gigagyár az EU válasza lenne a kínai és amerikai gyártás dominanciájára. A cég az elektromos autók iránti csökkenő kereslet és (az üzemben résztulajdonos) VW problémái miatt nemrég bejelentette 1600 munkahely megszüntetését. Sőt, az épülő kanadai gyáruk indulása tovább csúszhat, és kérdésessé vált egy tervezett északnémet óriásüzem sorsa is.
A legfrissebb adatok szerint a britek már megbánták a brexitet. A közvélemény szerint bár az új munkáspárti kormánynak nincs felhatalmazása arra, hogy visszavezesse Nagy-Britanniát az EU-ba, a legtöbben mégis támogatnák azt. Ezzel csak az a probléma, hogy nem lehet ki- és belépkedni egy szervezetbe a pillanatnyi hangulat függvényében.
A Politico nagyon szépen bemutatta az EU-ban folyó kupeckedést, a quid pro quo (valamit valamiért) alkalmazását, amikor beszámolt arról, hogy a friss szlovák medvetörvény EU-s békén hagyása fejében a szlovák környezetvédelmi miniszter üzletet kötött, és elfogadta Brüsszel természet-helyreállítási törvényét.
Az EU és az USA is igyekszik szabályozni a mesterséges intelligenciát. A techvállalatok persze nem örülnek annak, hogy meg akarják kötni a kezüket, azonban még profitálhatnak is belőle.
A Gallup, az USA vezető közvélemény-kutató intézetének friss felmérése 133 országban vizsgálta reprezentatív módon az Egyesült Államok, Németország, Oroszország és Kína vezetésének megítélését és elfogadottságát 2023-ban.
Kijózanításként hatott idehaza, amikor az EU-s csatlakozásunkat követően kiderült, hogy a nyugati integráció részeseként nem jár a nyugati jólét automatikusan. Igaz, 2004. május 1-je örömünnepként vonult be a történelemkönyvekbe, hiszen hazánk oly sok év után elérte a kitűzött célt, és csatlakozott az Európai Unióhoz. Az elmúlt két évtized ugyanakkor jelentős tanulsággal szolgált. Molnár Dániel vezető elemzőnk a Világgazdaságnak nyilatkozott.
A Microsoft által támogatott startup megbízható forrásokból származó adatokat keres a legújabb mesterségesintelligencia-modelljei betanításához, ehhez pedig mélyen a zsebébe is nyúl.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) jelentése szerint egyre növekszik a kereslet az elektromos járművek iránt, de sokat lehetne még tenni annak érdekében, hogy Kína és pár EU-s ország mellett népszerűbbek legyenek másutt is. Lássuk a számokat!
A hazai ESG-törvény kapcsán kiemelt cél a fokozatos bevezetés, hogy a kkv-knak legyen idejük felkészülni az új adatszolgáltatási kötelezettségre – mondta Túri Anikó, a Nemzetgazdasági Minisztérium közigazgatási államtitkára az MBH Makronóm Makroverzum konferencián. A szimpóziumon – amely a fenntarthatóságot és az ESG-t állította fókuszba – György László kormánybiztos hivatalosan is bemutatta a jelenlegi, kizárólag GDP-alapú gazdaságifejlettség-mérés pontosabb alternatíváját, a Harmonikus Növekedési Indexet. Puskás András, az MBH Bank vezérigazgató-helyettese kifejtette, hogy az ESG-törvény keretet ad a közös fenntarthatósági célok eléréséhez és elősegíti a zöldfinanszírozás térnyerését.
A kínai napelemek kínálata egyre csak nő, az elektromos autókat pedig úgy veszik, mint a cukrot. Az ázsiai ország dominanciája így egyre erősödik a globális zöldpiacokon. A szélturbinákkal is hasonló tervei vannak, az EU azonban igyekszik nem beleesni kétszer ugyanabba a hibába, ezért vizsgálatot indított a szélenergiát termelő kínai rendszerek ellen.
Európában a nagygazdaságoké a piac oroszlánrésze. Az elmúlt tíz évben Európában sok kisbirtok eltűnt, helyüket a 100 hektár feletti gazdaságok vették át. Az európai támogatások zömét is ők teszik zsebre.
Már nemcsak EU-ban igyekeznek elősegíteni a szabad versenyt a techpiacokon, de Amerikában is hasonló a helyzet, azonban ők úgy csaptak le az Apple-re, mint a keselyűk. Most kiderülhet, hogy aki a sokadik Apple-termékét vásárolja, az kényszerből teszi-e, vagy valóban márkahű.
Az EU azt vizsgálja, hogy betartják-e a nagy techvállalatok azon új szabályokat, amelyek szerint a saját alkalmazásaikat nem részesíthetik előnyben.
