2026. január 14., szerda
Az erdők rengeteg szén-dioxidot kötnek meg, viszont amikor azokat kivágják, ez újra a légkörbe szabadulhat. Viszont, ha a biomasszát átalakítják bioszénné, az sokkal tovább marad lekötve, mint azt eddig gondoltuk.
A vízhiány okozta kihívások együttműködéssel, innovációval, stratégiai tervezéssel, valamint a magyar vízügyi szakértelem hozzájárulásával megoldhatók – jelentette ki a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA) vezérigazgatója.
A világ lakosságának kétharmadát érintő problémákról és lehetséges válaszokról egyeztetnek a HEPA Magyar Exportfejlesztési Ügynökség által működtetett Aszálymegelőző Intézet március 5-i brüsszeli rendezvényén.
Egy kutatócsoport a világ 16 városában megvizsgálta, miképp változott a patkányok száma, illetve mik azok a tényezők, amik hozzájárulnak a szaporodásukhoz. Elemzésük szerint e rágcsálók számának növekedése az éghajlat felmelegedésével, az urbanizációval és az emberi populációval függ össze.
Egyes országok és a techóriások valamiben egyetértenek: az atomenergia az egyetlen fenntartható megoldás.
Javier Milei lehet a második elnök, aki Trump után kilépteti országát a párizsi klímamegállapodásból. Az argentin vezető ezzel az egész EU–Mercosur-megállapodást romba döntheti, nem mintha a jelenlegi formájában sokra tartaná a dél-amerikai gazdasági csoportot.
A Microsoft megállapodást kötött a brazil Re.green startuppal az amazonasi erdők helyreállítására, amely során 25 év alatt 3,5 millió szén-dioxid-kreditet vásárol. A technológiai óriás ezzel próbálja ellensúlyozni az energiaéhségét.
Az amerikai elnök egyik legelső rendeletével kilépett a globális klímaegyezményt aláírók klubjából. Ezzel elhárítja az akadályt a Biden-féle zöldpolitika drasztikus megváltoztatása előtt, a döntésnek ugyanakkor globális következményei lesznek.
A Dél-Kaliforniát sújtó futótűz nemcsak a klímaváltozásra hívja fel a figyelmet és arra, hogy egyre szaporodnak a katasztrófák, hanem arra is, hogy mindezt egyre nehezebben tudják lekövetni a biztosítótársaságok, ezért emelik a kötvények árait, az ügyfelek pedig egyre nehezebben juthatnak hozzá a kárigényükhöz.
Friss, új megközelítésű kutatások szerint máris elérhette a 1,5 fokot az átlaghőmérséklet emelkedése – derül ki a Reuters anyagából.
A szigetország felülvizsgálja energiastratégiáját, miután kimatekozta, hogy az atomenergia még a napenergia előállításánál is olcsóbb lehet.
Az év végéhez közeledve összegyűjtöttük a legolvasottabb cikkeinket. A Klímaváltozás rovat „nyertese” arról szól, hogy a közel-keleti konfliktusok mekkora környezeti lábnyomot hagynak maguk után.
Az Európai Unió zöldátállása bár létfontosságú, jóval költségesebb lehet a korábbi várakozásoknál – állítja a Bruegel Intézet legújabb jelentése. Az új számítások szerint az energia- és közlekedési rendszerek átalakításához szükséges beruházások nagyságrendje olyan szintet ér el, amely jelentős mértékben meghaladja az eddigi becsléseket.
A geotermikus energia a fenntarthatóság és az energiafüggetlenség ígéretét hordozza, de vajon képes megoldani a kontinens energiakrízisét?
Egy torz képet alkotva a 2022-es dániai választási kampányban a szarvasmarha és a sertés a mezőgazdaság éghajlati lábnyomának szimbólumává vált, és ez nem kímélte sem a hagyományos, sem az ökológiai gazdaságokat. Most Dánia lenne az első ország, amely megadóztatná az állatok metánkibocsátását.
A bakui COP29 klímacsúcs – rekordhosszúságú tárgyalások után – végre új klímafinanszírozási célt tűzött ki, amely évi 300 milliárd dollárt ígér a fejlődő országoknak. Bár ez a korábbi vállalások háromszorosa, a delegáltak többsége elégtelennek tartja, és a globális dél képviselői szerint ennyiből nem lehet hatékonyan szembenézni az éghajlatváltozás kihívásaival. Az eredmény felemás: fontos ...
Az Egyesült Államok nyugati részén a gazdák gyakran drónokkal ijesztik el területeikről a ragadozókat, így senkinek sem esik bántódása. Ez azonban csak az egyik felhasználási módja a kis eszközöknek, hiszen számtalan feladatban támogatják mind az embereket, mind a környezetet.
A G20-ak vezetői két napra Brazíliában gyűltek össze, ahol változatlanul a gázai és ukrajnai háborúk voltak a középpontban. Közös nyilatkozatban sürgették emellett az éghajlatváltozás és a fejlesztés terén való együttműködést, kiegészítve a szegénység elleni globális küzdelemmel. A riói csúcstalálkozó Lula da Silva brazil elnök előzetes terveivel ellentétben különös hangsúlyt fektetett a ...
Alig teszünk valamit a kibocsátás mérséklése érdekében, sőt a valós folyamatok épp ellentétesek a klímakonferenciákon vállalt csökkentési célokkal. Az ígéretek látványosak, ám a számok kijózanítók. A vita pedig azon megy, hogy a fejlett országok miből fizessenek tízszer-hússzor annyit a fejlődőknek, mint eddig. Ideje lenne végre a várható hatásokra is felkészülni: például az aszályok, a ...
A holland fellebbviteli bíróság szerint egyáltalán nem tisztázott, hogy egy ekkora vállalatnál mit jelent pontosan a környezetszennyezés elleni intézkedések mértéke, így megsemmisítette az előző bíróság ítéletét.
Zajlik a pusztító háború, viszont az ukrán tudósok már az ökológiai fellendülés jeleit látják. Azon dilemmáznak, hogy vajon mennyire érdemes újraépíteni a szovjet infrastruktúrát, vagy inkább hagyják, hogy azokon a területeken a természet újraéledjen. Az utóbbi mellett azzal érvelnek, hogy Ukrajna rövid távú háborús környezeti katasztrófái hosszú távú ökológiai haszonra fordíthatók.
A gyémántpor légkörbe juttatásával hűsíthetjük a bolygót, ám ez a módszer jelentős anyagi és technikai kihívásokkal jár. Léteznek azonban más alternatív megoldások is.
A Santa Cruz-i Kaliforniai Egyetem friss kutatása szerint a globális hőmérséklet emelkedése – a közhiedelemmel ellentétben – nem gyorsult az elmúlt évtizedekben. Bár a szélsőséges időjárási események egyre gyakoribbak, ezek nem feltétlenül jelzik bolygónk fokozódó felmelegedését.
Dani Rodrik sztárközgazdász szerint lehetetlen egyszerre küzdeni az éghajlatváltozás ellen, erősíteni a fejlett gazdaságokban a középosztályt és csökkenteni a globális szegénységet. Bármely két elem kombinációja ugyanis kivégzi a harmadikat.
Szeptember végén Gavin Newsom kaliforniai kormányzó két törvényt is jóváhagyott. Egyrészt az intelligens hálózatról szólót, másrészt azt, amelyik a jövőben kétirányú töltést írhat elő az elektromos járművekre. Mivel e jogszabályokhoz nincs kötve szigorú határidő, azok megvalósulása eltarthat egy ideig.
A történet arról szól, hogy miképp adta el Schleswig-Holstein megbízható dízelkompját bagóért, hogy aztán 3,3 millió eurót költhessen egy új, károsanyag-kibocsátástól mentes napelemes kompra, ami persze nem működik. Summa summarum, végeredményben ezzel csak a szén-dioxid-kibocsátás növekedett.
Globálisan elfogadott az a szén-dioxid-narratíva, miszerint csak a kibocsátások folyamatos emelkedése az oka a klímaváltozásnak. Erre ráépült már egy komoly iparág, kereskedelmi elszámolási rendszer, többen komoly üzletet csinálnak belőle, miközben ez az elmélet feloldozást nyújt a túlzott fogyasztásra is. Augusztusban Ned Nikolov és Karl Zeller publikálták tanulmányukat, amely szerint a ...
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) vezető közgazdásza szerint Európa valamiféle válságba került, míg a Közel-Keleten és Afrikában az Izrael körüli konfliktus és az aszályok fenyegetik a gazdaságokat. Oroszországnak eközben – továbbra is úgy tűnik – meg sem kottyannak a szankciók.
Az ember sokszor úgy akarja megoldani a problémáit, hogy próbálja átalakítani, mondhatni, megerőszakolni a természetet. Most újra elővennék azt a technológiát, amellyel algavirágzást idéznének elő az óceánban, hogy ezzel vonják ki a szén-dioxidot a levegőből.
A BBC tudósított egy érdekes kezdeményezésről, amely során a bányászat melléktermékét, a bazaltport használják a gazdák, hogy megkössék a talajban a szén-dioxidot, és még állítólag a földjeik is termékenyebbek lesznek tőle.
