Klímaváltozás, népességnövekedés, protekcionista intézkedések – a Financial Times szerint tavaly nyár óta minden jel pirosan világít a rizspiacon. A brit lap szerint a következő élelmiszerválság a 2008-as krízissel lesz egyenrangú, amely világszerte politikai felforduláshoz vezetett.
A tavalyi különleges év volt: a valaha mért legmelegebb esztendő, de a megújuló energiaforrásokba való befektetések terén is rekordot döntöttünk, amelyek értéke meghaladta az 1,8 ezer milliárd dollárt. Néhány héttel ezelőtt, a COP28-on pedig több mint 120 ország állapodott meg, hogy 2030-ig megháromszorozzák a megújulóenergia-kapacitásukat, 11 ezer gigawattra növelve azt. De hogyan lehet az átállást gyorsan és felelősen véghez vinni? Erről szólt a davosi Világgazdasági Fórum (WEF) egyik szerdai beszélgetése.
A Világgazdasági Fórum a davosi ülése előtt az idén is, immár 19. alkalommal kiadta az éves globális kockázati jelentését, amely felsorolja a legsürgetőbb kihívásokat. Már tavaly egy olyan világra figyelmeztettek, amelyben a növekedés nem fog egykönnyen visszatérni a korábban megszokott mederbe. Az idei jelentésben a gyorsuló technológiai változásokra és a gazdasági bizonytalanságra mutatnak rá, amit tovább bonyolít két válság: az éghajlati és a konfliktusok.
A Világgazdasági Fórum a davosi ülése előtt az idén is, immár 19. alkalommal kiadta az éves globális kockázati jelentését, amely felsorolja a legsürgetőbb kihívásokat. Már tavaly egy olyan világra figyelmeztettek, amelyben a növekedés nem fog egykönnyen visszatérni a korábban megszokott mederbe. Az idei jelentésben a gyorsuló technológiai változásokra és a gazdasági bizonytalanságra mutatnak rá, amit tovább bonyolít két válság: az éghajlati és a konfliktusok.
A globális felmelegedés és az általa okozott aszály arra kényszerítette a panamaiakat, hogy drasztikusan csökkentsék a forgalmat az Atlanti- és a Csendes-óceán közötti átjárón. A csatorna óriási zsilipekkel működik, az ezeket tápláló édesvízből azonban drámaian nagy a hiány.
Január 15. és 19. között minden szem a Világgazdasági Fórum (WEF) éves találkozójára szegeződik. A világ legbefolyásosabb elméi gyűlnek össze, hogy közösen nézzenek szembe olyan sürgető globális kihívásokkal, mint a béke biztosítása, a klímaváltozás kezelése és a technológiai forradalom kontrollja egy jobb jövő érdekében. Lássuk, mi várható az idei WEF-től!
E körül is folyik a vita, hogy mennyiben nyúlhat bele az ember a bolygónk folyamataiba, legyen szó a szén-dioxid eltávolításáról vagy a földre érkező napsugárzás kezeléséről.
Miközben sorakoznak a baljós jelek arról, hogy a föld egyre több régiója élhetetlenné válik, az emberiség elsősorban a technológiai megoldásokban bízik. Meg kellene teremteni az egyensúlyt az energiabiztonság és a kibocsátáscsökkentés között, és ebben nagy szerepet kaphat geomérnökösködés. Persze e körül is vita folyik, hogy mennyiben nyúlhat bele az ember a bolygónk folyamataiba, legyen szó a szén-dioxid eltávolításáról vagy a földre érkező napsugárzás kezeléséről.
Az aszály a mezőgazdasági termelésre gyakorolt negatív hatása révén kedvezőtlenül befolyásolta a 2022-es magyar gazdasági teljesítményt. Sokan úgy gondolják, hogy a hazánk által a közeljövőben betöltendő EU-elnökség alatt az egyik kiemelt témának az európai vízgazdálkodás klímaváltozáshoz való alkalmazkodásának elősegítése kellene legyen.
Több mint egy évtizede ígérgetik, most végre teljesítették 2009-es vállalásukat a világ leggazdagabb országai, miszerint évi 100 milliárd dollárt mozgósítanak, hogy segítsenek a fejlődő államoknak szembenézni az éghajlati válsággal. De az igazság az, hogy a fejlődő országoknak vissza kell fizetniük ennek a pénznek a nagy részét – méghozzá kamatokkal együtt.
A világ népességének növekedésével arányosan a hulladék mennyisége is egyre nagyobb lesz. A fenntartható fejlődés jegyében az Európai Unió 2018-ban megfogalmazta a Körforgásos Gazdasági Csomagot a települési szilárdhulladékokra vonatkozóan. Jelen elemzésünkben az európai élvonalba tartozó bécsi hulladékgazdálkodást vetjük össze a budapesti gyakorlattal.
A BDI elnöke irreálisnak nevezte a német szén-dioxid-csökkentési terveket, és egyetért azzal, hogy a szénerőműveket nem szabad leállítani, amíg nincs megoldva az energiaátmenet biztosítása.
Csak Kínában 1950 óta 4500 százalékkal nőtt a szén-dioxid-kibocsátás. Van miért kapkodni a világnak.
Négy tulajdonság szükséges: demográfia, édesvíz, ipar és stabilitás, amelyek képesek válságállóvá alakítani egy régiót vagy térséget a klímaváltozás kellős közepén. Az USA-ban található Michigan állam márpedig hordozza magában ezt a négy tényezőt, így válhat az Egyesült Államok meghatározó régiójává 2050-re, véli Parag Khanna geopolitikai és globalizációs szakértő.
A szervezet megújulásának célja, hogy az időjárás-előrejelzések fejlesztése mellett segítse a zöldátállást, az energiahatékonyságot, az energiaszektort, az agráriumot, a közlekedésbiztonságot és a levegőtisztaságot.
Hazánk rendkívül hatékonyan cselekszik az energiaátállás és a klímasemlegesség megvalósítása érdekében. A 2030-as klímacélokat már korábban elérhetjük, és ezt a kormány által a zöldenergia támogatására bevezetett intézkedések is elősegítik. Erről beszélt Lantos Csaba energiaügyi miniszter a dubaji klímacsúcson.
A nukleáris termelőkapacitás 2050-ig történő megháromszorozásáról írtak alá egyezményt december 2-án a dubaji ENSZ klímakonferencián. Az aláírók között az Egyesült Államok, Kanada, Japán, Franciaország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Arab Emírségek, sőt Magyarország is szerepel.
Az idén Dubajban megrendezett ENSZ Éghajlatváltozási Konferencián Novák Katalin köztársasági elnök és egyedüli magyar kiállítóként a kecskeméti Neumann János Egyetem tett látogatást.
Egy amerikai portál felháborodva azzal riogatta az olvasóit, hogy nemsokára mindenki számára megszabják, mennyit fogyaszthat, mennyit utazhat. Annyira csökkentenék egy-egy ember szén-dioxid-kibocsátását, hogy az az amerikaiak akár 85 százalékos életszínvonal-eséséhez is vezethet.
A héten közel 200 országból több mint 70 ezer ember érkezett Dubajba, a COP28 klímacsúcsra, hogy a bolygó sorsáról tanácskozzanak. Az esemény a különböző állami klímaprogramok versenyterévé is válik majd.
A klímasemlegességhez vezető út ambiciózusnak és járhatónak tűnt 2015-ben, a Párizsi Egyezmény aláírásakor. Nyolc évvel később szembe kell nézni a valósággal és azzal, hogy több volt a locsogás, mint a tett. A kereskedelmi háborúk árnyékában egy kulcsmondat maradt: egyedül egyetlen ország sem képes kezelni a klímaváltozást.
Az őshonos közösségek ősi életmódja és az a föld, ahol ezt megvalósítják, gyakran szenved a klímaváltozást előidéző globális gazdasági tevékenységek következményeitől. Közeledve a november 30-án kezdődő COP28-hoz, idézzük fel, mi történt a tavalyi egyiptomi COP27 klímaváltozási konferencián, amelynek a fő kérdése, hogy a modern társadalom miként tudja elkerülni a saját pusztulását. Az őslakosok ismeretei, amelyek tudományosan is hasznosíthatók, válaszokat kínáltak erre a kérdésre.
Az amerikai elnök rendkívül kimerült az izraeli háború okozta feszültségben, így el sem megy az ENSZ-klímacsúcsra. A Fehér Ház szerint tavaly már úgyis volt.
November 15-én 124 teherhajó torlódott fel a Panama-csatornánál, ugyanis a zsiliprendszer üzemeltetőinek takarékoskodniuk kell az édesvízzel. A világkereskedelem egyik legfontosabb útvonalán a forgalom lényegében leállt. A hajók aukción vesznek részt, ahol fizethetnek az előrekerülésért . Volt nap, amikor 4 millió dollárt szedtek be úgynevezett „sorkikerülő díjként”.
Hogyan térítette el az éghajlati politikát az elit közgazdászok egy klikkje, amely főképp a magasabb matematikára épít? Számításaik szó szerint több milliárd ember életét befolyásolhatják.
A tiltakozás alapvető jog, amit a vállalat tiszteletben tart. Ha azonban ezt a Greenpeace törvénytelenül teszi, akkor kegyetlenül perel.
Nagy meglepetést okozott egy klimatológiai tanulmány, amely során arra a furcsa következtetésre juthatunk, hogy a fosszilis tüzelőanyagok kivonása több évtizedes felmelegedéshez vezethet.
Egy befolyásos ökológus előrejelzése szerint az emberi populáció összeomlik ebben a században. William E. Rees ökológusként tisztában van azzal, hogy a fajok gyakran esnek át fellendülési és bukási ciklusokon.
Még 2019-ben az Európai Parlament klímavészhelyzetet hirdetett ki, és egy határozatban rögzítette, hogy a szén-dioxid-kibocsátást 55%-kal kell csökkenteni 2030-ig, valamint 2050-ig el kell érni a klímasemlegességet, azaz a nettó szén-dioxid-kibocsátást nullára kell redukálni.
A németek nagyot akartak durrantani a szélturbinák piacán, helyette mínuszba vitték az egész vállalat mérlegét. A Siemens Energy vezetői az államtól kérnek pénzt, a hírre a részvények még nagyobb mélyrepülésbe kezdtek, mire beindult a válságkommunikáció. Szeles idők járnak Münchenben.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
