Zavar van az adásban: előbb a francia elnök háborús héjaként veri a harci dobot, majd váratlanul békegalambként ír le pár kört, és arról beszél, hogy a nyári olimpia ideje alatt a fegyvereknek hallgatniuk kell. Végül izzadt macsóként, bokszkesztyűvel a kezén méregeti a fekete öves cselgáncsozó Putyint. A világsajtó valahogy így látja a szerepeket állandóan összekeverő Macront.
Az idén a világ nemzetei számos küldetést hajtanak végre, amelyek célja a Hold felderítése, sőt a felkészülés a bolygónkat kísérő égitest kiaknázására. De óhatatlanul felmerül a kérdés: vajon kié is a holdunk? Mindenkié és senkié sem – válaszolhatnánk egyszerűen, de hasonló helyzetekből kerekedtek már ki pusztító háborúk.
Egyre több gepárdot adnak el háziállatként a közösségi oldalakon, a célállomás a Közel-Kelet, azon belül is az Arab-öböl mentén található olajmonarchiák – derült ki a vadvilág kereskedelmét figyelő Traffic nevű hálózat tanulmányából.
A tavalyi szerény, háromszázalékos növekedés után az elektromos járművek globális piaca visszatért a növekedéshez, és az idén új rekordot ér el. Ebből a bővülésből a legnagyobb szeletet Kína ragadja magához, több mint 50 százalékkal részesedik a 623 milliárd dolláros tortából. A korábban már leírt európai autógyáraknak sem olyan rossz a helyzete, csak hozzá kell szokniuk az új szereposztáshoz.
Az egész világon egyre gyakoribbá válnak a hirtelen aszályok, amelyek akár pár hét alatt is bekövetkezhetnek. A „hagyományos” szárazság viszont különösen súlyos helyzetet teremt a Földközi-tenger térségében, mindenekelőtt Spanyolországban és Portugáliában. A szakemberek jóslata szerint az Ibériai-félsziget déli része néhány évtizeden belül elsivatagosodik.
Az amerikai képviselőház szerdán elfogadott egy törvényjavaslatot, amely betiltaná a kínai közösségi hálózatot az Egyesült Államokban, ha nem szakítja meg a kapcsolatot anyavállalatával, a ByteDance-szel. A közelgő szenátusi szavazás kimenetele egyelőre ugyancsak bizonytalan.
Portugáliában vasárnap előre hozott parlamenti választásokat tartottak, amelyen – igaz, csekély mértékben, de – a jobboldali erők kerültek ki győztesen. Luzitánia tengerpartjai továbbra is vonzzák az üdülővendégeket, de jönnek ide külföldi befektetők is, Lisszabon pedig a jó államháztartási helyzetéből profitál. Sok portugál számára azonban túl drágává és élhetetlenné vált az ország.
Tavaly Dél-Koreában ismét csökkent a termékenységi ráta, egy nőre számolva rekordalacsony szintre, 0,72 gyermekre. A kormány 2006 és 2021 között összesen 200 milliárd eurót költött a születési kedv növelésére, ám nem tudták megfékezni ezt a romló folyamatot. Egyes demográfiai szakértők azt vetítik előre, hogy Dél-Korea mint ország egyszerűen kihal.
Az összetartás elősegítését hangoztatva egy szilícium-völgyi cég, a Verkada szokatlanul gáláns arcát mutatja: ha az alkalmazottai közül valaki a közeli bárban aperitifet kér, akkor az első kört a cég állja. A vállalat még azt is megengedi a dolgozóknak, hogy délután háromkor elhagyják a munkahelyüket, így van idejük a lazításra.
A koronavírus-járvány vége után az Atlanti-óceán mindkét partján megnőtt a külföldi munkaerő beáramlása, ami az infláció idején hozzájárult a bérnyomás csökkentéséhez. A migránsok minden eddiginél jobban hajtják a nyugati gazdaság gépezetét, és így egyre nagyobb a külföldről érkező munkaerő jelentősége.
Nem is csodálkozhatunk ezen a világrekordon, hiszen tavaly a föld szénfüggősége is növekedett, dacára a számos „történelmi” klímamegállapodásnak. Ennek magyarázata az aszályok miatti alacsony vízenergia-termelés és a kínai növekedés, amely nagyrészt ugyancsak szénfüggő. A Nemzetközi Energiaügynökség éves jelentésében azonban találunk örömöt is az ürömök mellett: a világon a „tiszta energiák” egyre jobban terjednek.
Annak ellenére, hogy 15 év alatt világszerte hatezermilliárd dollárt fektettek a megújuló energiákba, 2023-ban rekordot döntött a szénfogyasztás. Nagy ívű környezetvédelmi megállapodások ide, hangzatos földmentő célok oda, valójában az ezredforduló óta alig csökkent a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának az aránya.
Nem sokkal az után, hogy a minap Macron francia elnök felvetette: „hivatalosan” is kellene nyugati csapatokat küldeni Ukrajnába, Olaf Scholz német kancellár félszegen megerősítette a brit és francia erők jelenlétét ukrán területen. De hát ez eddig is nyílt titok volt, csak hiányzott róla a díszes pecsét.
A Comac C919-es egy egyfolyosós utasszállító repülőgép, amelyet tavaly tavasszal mutattak be Kínában, most pedig nemzetközi porondon, a Szingapúri Légi Szalonon is debütált. Ez a lépés kulcsfontosságú az ázsiai nagyhatalom repülőgépiparának fejlődésében, hiszen elősegítheti, hogy az európai Airbus és az amerikai Boeing komoly versenytársra találjon a kínai gyártóban.
A világhálón keringő hírek között eszméletlen különbségeket tapasztalunk, ha összevetjük az amerikai és a nyugat-európai fizetéseket. Miért van az, hogy még a brithez viszonyítva is kétszer-háromszor annyi, de ha a legjobban kereső rétegeket vizsgáljuk, például az informatikusokat, akkor pedig hatszoros ez a különbség? Ennek van magyarázata, de azért ne dőljünk be a különböző mesés történeteknek.
Három évtizedes alulfinanszírozottság után Olaf Scholz német kancellár végül is teljesítette a célt: még az idén a nemzeti jövedelem két százalékára növeli az elvárt védelmi költségvetést. Ennek a törekvésnek a hosszú távú finanszírozása, valamint a Bundeswehr felszerelésének és személyi állományának utánpótlása azonban továbbra is komoly kihívást jelent.
Az idén nyáron első alkalommal rendezik meg nyitott helyszínen, a Szajnán az olimpiai játékok megnyitóját. A biztonsági szakemberek szájtátva hallgatják a nagy ívű terveket, amelyek nem veszik figyelembe a valóságot, azt tényt, hogy Párizs már eddig is vonzotta a terroristákat. Rimánkodásuk végre elért a rendezvény szervezőihez, és elkezdték komolyan vizsgálni az alternatív terveket.
A hongkongi legfelsőbb bíróság a városállamban tőzsdére bejegyzett Evergrande kínai ingatlanóriást felszámolás alá helyezte. A probléma ezzel az, hogy a kínai gazdaság egykori zászlóshajójának a vagyona főként az ország „szárazföldjén” található. A nemzetközi sajtó eltérően ítéli meg a hatást, amelyet az események a távol-keleti ország gazdasági helyzetére gyakorolhatnak.
A Kreml korábban megpróbálta a Wagner „márkanév” mögé helyezve megújítani afrikai jelenlétét. A német zeneszerző neve azonban immár a múlté, helyette itt az Africa Corps, az Afrika Hadtest, amely ugyanazt a feladatot látja el, de most már Moszkva teljes ellenőrzésével. Ez az új, de ismert náci elnevezésre hajazó entitás pedig megőrizni és kiterjeszteni hivatott az orosz katonai és gazdasági befolyást a fekete földrészen.
Évtizedeken át javult az életminőség a legtöbb izraeli számára, ám október 7-e ebben is fordulópontot hozhat – vélte David E. Rosenberg izraeli gazdasági újságíró, az Izrael technológiai gazdasága című könyv szerzője, aki az amerikai Foreign Policy külpolitikai folyóiratban fejtette ki meglátásait.
A vasárnapi párizsi népszavazáson győztek Anne Hidalgo hívei, a polgármester asszony diadalt aratott. Az egész fővárosban alig negyvenezren szavaztak arra, hogy megháromszorozzák a SUV-típusú, a köznyelvben városi terepjárónak hívott járművekre kivetett parkolási díjat. Az 1,3 millió párizsi lakos 5,7 százaléka nyilvánított véleményt, akik közül 54 százalék szavazott igennel. Ez lenne a demokrácia vitathatatlan győzelme?
Amikor feltűnt a pénzügyi kilábalás reménye, az amerikai Boeinget újból a csőd közelébe juttatta a január eleji vészkijárat-elhagyási eset. Az Egyesült Államokban a legvadabb forgatókönyvek terjednek az óriásvállalatról, ám valószínűleg David Calhoun vezérigazgatónak van még egy esélye, hogy rendbe szedje repülőgépgyártót.
A súlyos német munkaerőhiány ellenére a jelen lévő külföldiek azt mondják, hogy nem találják a helyüket az országban, jó páran közülük idő előtt veszik kalapjukat és máshol keresnek állást. Az okok közt a drága megélhetést, a gyermekelhelyezési gondokat, az ellenséges munkakörnyezetet, sőt nem egy esetben a rasszizmust hozzák fel. Így igencsak nehéz lesz olyan munkaerőt az országba csábítani, aki dolgozni is akar.
A gazdák lázadásának az egyik szimbóluma a Green Deal, az európai zöldmegállapodás. Bár az európai jogszabályok minden ágazatot érintenek, a legtöbb aggodalom mégis a mezőgazdaságban tapasztalható. Az emelkedő energiaárak és a belső piac ukrán termékek előtti megnyitása miatt már amúgy is meggyengült európai gazdák haragja most kimondottan a tervezet ellen fordult.
Úgy tűnt, mintha lecsengtek volna a környezetvédő mozgalmárok támadásai, amelyek az elmúlt években világhírű műalkotásokat értek. Talán felfogták végre, hogy az ilyen akciókkal többet ártanak, mint használnak ügyüknek. Aztán a napokban újból híres festmény került a célkeresztjükbe. Hiába védekeznek a múzeumok az ilyen jellegű atrocitások ellen, ha a büntetés tétele minimális.
Miután az ENSZ humanitárius ügynökségének egy tucatnyi alkalmazottját elbocsátották, mert azzal vádolták őket, hogy részt vettek az október 7-i mészárlásban, számos ország felfüggesztette a szervezet pénzügyi támogatását. Izrael szerint ennek az ENSZ-szervezetnek, az UNRWA-nak nincs helye Gázában.
Az orosz pénzintézetek rekordnyereséget könyveltek el, a nyugati szankciók ellenére. A központi bank jelentése szerint a háztartások támogatott jelzáloghiteleket vettek fel, és nőtt az országot elhagyó cégcsoportokkal, főleg nyugati vállalatokkal kötött ügyletek száma is.
Franciaország új migránstörvényét a múlt hét végén aláírta Macron elnök, amivel kipipálhatta ötéves ciklusa egyik nagy feladatát. Ám ez a jogszabály nem az, amelyet a parlamentben a jobboldal jóváhagyott, mivel az alkotmánytanács alapos munkát végzett. Macron jól rászedte az egész jobboldalt. De vajon milyen áron?
A francia gazdák több napja tüntetnek, hogy nyomást gyakoroljanak a kormányra és az Európai Unióra, mert azok szabályai megfojtják őket. Gabriel Attal új miniszterelnök a hétvégén találkozott a gazdákkal, meghallgatta panaszaikat, ám semmilyen megegyezést nem tudott elérni a képviselőikkel folytatott megbeszélésen.
Dán és amerikai tudósok egy csoportja december végén mutatta be a kutatását, amely a mesterséges intelligencia segítségével, meglehetősen nagy pontossággal képes megjósolni az emberek halálát. A külföldi sajtó villámgyorsan felkapta a „halál- vagy végzetkalkulátornak” nevezett találmányt, ám sokan, köztük az adatvédők sem lelkendeznek a hír hallatán.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
