Az osztrák Signa óriáscég több egysége is fizetésképtelenné válhat, lehet, hogy a héten elfogy az ingatlanbirodalom készpénze. Németország, Európa legnagyobb gazdasága ingatlanválság közepén van.
Míg az európai országok félnek a közelgő téltől, Németország folyamatosan a gáztárolói feltöltésén munkálkodik. A németek ismét a rájuk szabott uniós gazdasági struktúrát és ennek eredményeképpen gazdasági mozgásterüket kihasználva az gázárakat így az egekbe tudják tolni a többi ország részére....
Jobb lenne a világ, ha nem legyőzni, inkább meggyőzni akarnák a legnagyobb riválist, Kínát. Az amerikaiak háromnegyede is békéért kiált.
A gázpiac továbbra is feszített, a kínálat viszonylag szűkös, a gázárak pedig erősen ingadoznak már kisebb sokkok hatására is. A legnagyobb veszélyforrást az esetleges hideg tél jelenti, de a maradék orosz gázszállítás kiesése is problémákat okozna. Európának ráadásul egyre inkább versenyeznie kell Ázsiával a korlátozott kínálatért.
Globális infrastrukturális kezdeményezésével az Európai Unió vissza akarja szerezni elveszített nemzetközi befolyását, és ezzel ellenajánlatot kíván tenni Kína „Egy Övezet, Egy Út” tervezetére. A szerdai brüsszeli tanácskozáson ennek részleteit vitatják meg.
Cikkünk első részében azt vizsgáltuk, milyen motivációk álltak a brit és olasz törekvések mögött 1940 és 1943 között az észak-afrikai hadjáratban. Ezúttal német, amerikai és szovjet nézőpontból mutatjuk be, mit jelentett ez a hadszíntér az adott hadviselő ország számára. A Rommel-mítosszal kapcsolatban pedig annak járunk utána, miért állt mindenki érdekében, hogy zseninek tartsa a Sivatagi Rókát.
Az afrikai államokkal kötendő megállapodások az Európai Unió azon erőfeszítéseinek része, hogy több lábon álljon az ásványi kincsekhez való hozzáférésben. A most két országgal – a Kongói Demokratikus Köztársasággal és Zambiával – tető alá hozott partnerségi egyezség aláírására várhatóan október végén, az unió brüsszeli beruházási csúcstalálkozóján kerül sor.
Hogy milyen várakozások vannak jelen a pénzügyi piacokon? A Sentix indexe megmutatja.
A francia gazdasági minisztérium hétfő délutáni tájékoztatása szerint december 15-én mutatják be a – 2024. január 1-jétől a környezetvédelmi kritériumokon alapuló – ökológiai bónuszra jogosult gépjárművek listáját. Arra viszont már előzetesen mérget vehetünk, hogy ezen a listán csak néhány távol-keleti elektromos autó fog szerepelni.
Köztudott, hogy Oroszország kijátssza a szankciókat, és a szankcionált árut párhuzamos csatornákon hozza be. A fa esetében viszont az európai üzletemberek keresik az alternatívákat. Cikkünkből kiderül: inkább nagyobb, mint kisebb sikerekkel. Hiába, Európa nem tud meglenni az orosz fa nélkül.
Hivatali idejének felénél a hárompárti német kormány egyre több problémával küzd. A szociáldemokraták, zöldek és liberálisok kabinetje a gazdaság rendbetétele helyett inkább a társadalmi reformokat erőlteti.
A német kormány a múlt szerdán rábólintott arra a törvénytervezetre, amely felgyorsítja az állampolgárság megszerzését. A könnyítés célja az, hogy a gyorsabb hozzáféréssel megnyissák az utat a szakképzett migránsok előtt, amivel orvosolni szeretnék Európa legnagyobb gazdaságának krónikus munkaerőhiányát.
Hiába minden európai uniós fellépés a befektetésekért adott aranyútlevél és aranyvízum ellen, az ezzel élő országok csak megtalálják a kibúvót a rendelkezések alól. Ugyanis itt pénzről van szó: egy évtizede, amióta a program elkezdődött, 25 milliárd eurót hozott azoknak az államoknak, amelyek tartózkodási engedélyt biztosítottak befektetésekért cserébe.
Helyreállt a világ rendje: Franciaország ismét Európa-bajnok a villamosenergia-exportban. 2022 után, amikor az ország ki sem látszott az atomerőművek körüli gondokból, Párizs az idén nettó exportőr lett, és az európai kivitelben megelőzte Svédországot. Németország viszont az év első felében exportőrből importőrré vált.
Az utóbbi évtizedekben a nemzetközi trendhez igazodóan Magyarországon is markánsan növekedett a K+F-re fordított összegek GDP-hez viszonyított aránya, huszonhat év alatt mintegy 2,3 szeresére.
Donald Trump körül egyre nagyobb a vihar, miközben vészesen közeleg a 2024. februártól kezdődő republikánus előválasztás. Az egykori elnök ártatlannak vallotta magát, de újabb és újabb vádpontok kerülnek elő. Érdekes, hogy a Trump mögött álló republikánus tábort ez nem hogy megosztja, de még összes is zárnak az egykori elnök mögött.
Már áprilisban Richard Haass és Charles Kupchan a leghitelesebb bizonyítékokkal próbáltál igazolni: Oroszországnak végül – igaz politikai és területi engedményekkel – hamarosan el kell jutnia egy békeszerződésig. A Rand és a Pentagon szivárogtatása után újabb agrumentum: már az amerikaiaknak is elege van a háborúból. Elemzésükben szó esik arról is arról is – hogyan azt a Makronóm korábban megírta – , hogy az egész háborúskodásnak Ukrajna után Európa a legnagyobb vesztese.
A Latin-Amerika és az EU közötti csúcstalálkozó mély gyomrost vitt be a brüsszeli vezéreknek. Nagyot változott a világ, a feltételeket már nem Európa diktálja.
Friss elemzést tett közzé az EY elemző és tanácsadó cég néhány napja, amiben az európai befektetési potenciálokról esett szó. A kutatás egy online felmérés segítségével készült, melynek során magas rangú nemzetközi cégvezetőket kérdeztek meg.
Kína válaszlépésre kényszeríti a Nyugatot. A Makronóm Intézet friss összehasonlító elemzéséből kiderül: az elmúlt években a nyugati világ gazdaságpolitikai fogalomkészletébe visszatért az aktív iparpolitika. Az Egyesült Államok korán lépett, és elkezdte jelentős ösztönzőkkel támogatni a belföldi gyártást számos csúcstechnológiában. Az EU különböző keretösszegű programjainak felhasználási területei között ezzel szemben átfedések vannak, a végrehajtásukat pedig nagyon bonyolult bürokratikus procedúrák jellemzik.
Az Európa számára lesújtó hírek nem érhették váratlanul: 98 százalékos függőségi szintje mellett főként a zöldátállás, a csipgyártás, valamint az elektromosautó-gyártás mint főbb fejlesztendő területe miatt mégis lefagyott az intézkedés hatására.
Az Egyesült Államok számára az európai és ázsiai status quo, valamint Európa védelmének elsődleges finanszírozása, a konfliktusok megszaporodásával már nem fenntartható. Ezt már a 2018-as amerikai nemzetbiztonsági stratégia sem tagadta. A két régióban egyébként is mások a védelmi igények, az erőforrásokért pedig verseny fog zajlani, amelyet Európának megfelelő tervezéssel és koordinációval a saját cselekvőképességének megteremtésére kell felhasználnia.
A 2020-as évtized eddigi és már körvonalazódó krízishelyzetei felhívják a figyelmet arra, hogy a vén Európának újra kell definiálnia saját magát, tisztáznia kell stratégiai érdekeit és pozícióját.
Ez az évtized idáig bővelkedik konfliktusokban, a legkiemelkedőbbek az orosz–ukrán háború, valamint az amerikai-kínai kapcsolatok elhidegülése. A kínai fenyegetés miatt az USA elkezdett az ázsiai térség felé fordulni. Ez Európa számára veszély és vissza nem térő lehetőség is stratégiai érdekeinek tisztázására, valamint önmaga újradefiniálására.
A Szovjetunió összeomlása és a hidegháború vége után Európa számos országa eltörölte a kötelező katonai szolgálatot. Az ukrajnai háború nyomán azonban több helyen fontolgatják annak visszaállítását. A hidegháborús időszakból a sokak által jól ismert általános hadkötelezettség reneszánsza következik?
A ritkaföldfémek nélkülözhetetlenek a technológiai fejlődéshez és a zöldátálláshoz. Ezt a piacot viszont Kína uralja, az EU a ritkaföldfémek 98 százalékát az ázsiai országból importálja. A függőség csökkentésére az EU ritkaföldfém-stratégiát mutatott be.
Bár Európa energiaellátása a korábbi félelmekkel ellentétben a 2022/2023-as enyhe télnek és a 11 százalékos keresletcsökkenésnek köszönhetően nem omlott össze, a gázpiacon továbbra is fenn fog maradni egy tartós, másfél-kétszeres árkülönbség a korábbi évekhez képest. A tavaly keletkezett 1100 milliárd eurós energia-többletkiadásnak a földgázra eső részét főként Norvégia, Oroszország, az Egyesült Államok és Algéria zsebelhette be.
A globális stabilitás korszaka a végéhez közeledik Európa kárára: az orosz–ukrán háború, a kínai–amerikai rivalizálás és az új középhatalmak felemelkedése mélyreható átrendeződést idéz elő.
Mint ahogy ez benne volt a levegőben, az F–16-os vadászrepülőgépek Ukrajnába szállításának Joe Biden amerikai elnök a napokban zöld utat adott. Megnézzük, hogy hány ilyen gép érhető el Nyugat-Európában, mely országok lehetnek a legaktívabbak az ajándékozásban.
Tajvan Európától távol van, nem kell szolgai módon másolni az Egyesült Államokat, és az uniónak stratégiai autonómiát kellene követnie. A kínai látogatása után tett Macron-nyilatkozat alaposan felkorbácsolta a kedélyeket, a liberális sajtó szétcincálta a francia elnök állásfoglalását. Az amerikai média szerint Macron egyszerűen a kínaiak kedvében akart járni.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
