Robin Brooks, a Nemzetközi Pénzügyi Intézet vezető közgazdásza aggodalmát fejezte ki a Németországból Kirgizisztánba áramló export rendkívüli mértékű megugrása kapcsán. A szakértő úgy sejti, nem a türk állam a német alkatrészek végső állomása. A kirgiz kormány azonnal reagált, miszerint a rekordbővülés csupán az ottani gazdaság növekedésének és a jó kormányzásnak köszönhető.
Az alkotmánybíróság múlt heti döntése alaposan megbolygatta a német gazdaságot. A bizonytalanság az adókat, a beruházásokat és az adósságot is negatívan befolyásolja a szakértők szerint. Berlinnek szembe kell néznie elrontott gazdaságpolitikájának következményeivel.
Erdoğan szombati németországi látogatása nagy jelentőségű volt a török–német kapcsolatok szempontjából. A török elnök 2020 óta először látogatott Németországba, és bár ez alkalmas lehet arra, hogy enyhítse a két állam közötti feszültségeket, egyúttal új konfliktusokat is kiválthat.
Robert Habeck német zöldpárti gazdasági és klímavédelmi miniszter, alkancellár határozottan kiáll az expanzívabb állami kiadások mellett, ugyanakkor elismerte, hogy a jelenlegi koalícióval nem fog sikerülni a költségvetési szabályok lazítására irányuló törekvés Európa legnagyobb gazdaságában.
Míg az európai országok félnek a közelgő téltől, Németország folyamatosan a gáztárolói feltöltésén munkálkodik. A németek ismét a rájuk szabott uniós gazdasági struktúrát és ennek eredményeképpen gazdasági mozgásterüket kihasználva az gázárakat így az egekbe tudják tolni a többi ország részére....
Az átalakuló világgazdasági és globális rendben nem csak a gazdasági, demográfiai és katonai súlypont tolódik el. Az arany áramlásában is láthatunk egy nyugatról keletre való eltolódást, igaz a régi mondás: „az arany oda megy, ahol a pénz van”.
A még 2015-ben életre hívott Három Tenger Kezdeményezés küldetése a kelet- és közép-európai térség regionális integrációja, valamint az észak–déli kereskedelem, infrastruktúra és energiaellátás erősítése. Az viszont nem kizárt, hogy Ukrajna háború utáni újjáépítése lendületet adhat az észak–déli infrastruktúrának, ahogy a lengyelországi választások is a regionális fejlesztési elképzelésnek.
A reálpolitika doyenje szerint Berlin súlyos hibát követett el, amikor hagyta elfajulni a tömeges bevándorlást.
A bajorországi és hesseni választások eredményei tükrözték a német kormánypártokkal (SPD, Zöldek, FDP) szembeni elégedetlenséget. A jobboldali pártok (CDU, AfD) ezt használták ki, de a választások valódi nyertese mégis a radikális irányvonalat képviselő AfD, amely Bajorországban a harmadik, Hessenben a második helyre futott be. Nagyelemzés a vasárnapi választásokról.
Már a Reuters is arról cikkezik, hogy Németország, az Európai Unió legnagyobb gazdasága és hagyományos növekedési motorja idén a zsugorodás felé tart. A visszaesésnek közvetlen okai vannak, amelyek az EU többi részét is érintik, ugyanakkor rávilágítanak a több évtizedes hazai alulfinanszírozottságra is, mind az állami, mind a magánberuházások terén.
A mesterséges intelligencia új, nehezen észrevehető kémkedési módszert kínál, amellyel nem csupán a kibertérben, de a piacon és a közösségi médián keresztül is adatokhoz juthatnak, méghozzá egyszerű közemberektől. Az országok között új „fegyverkezési verseny” zajlik, ezúttal azonban tankok helyett észrevétlen programokkal vívják a háborút.
Egyetértés alakulhat ki a harckocsikat finanszírozó uniós bankról: Olaf Scholz német kancellár közeledik ahhoz az elképzeléshez, amelyet a francia kormány már hónapok óta támogat. Az ukrajnai háború megváltoztatta Berlin gondolatmenetét, amely korábban ellenezte az ötletet.
A német gazdaság csetlik, botlik. Franciaország ellenben ellenállónak bizonyul. Ráadásul ez a nyugati közgazdászok véleménye. A német Der Spiegel pedig egyszerűen egekbe magasztalja Párizs gazdaságpolitikáját.
A német Zöldek és Liberálisok újabban a bevándorlás elleni fellépésre szólítanak fel, miközben a német radikális jobboldalt képviselő AfD ezt is kihasználva erősödik. A mainstream pártokat (CDU/CSU, SPD, FDP, Zöldek) egyre inkább megrémíti ez a tendencia: az Afd már négy keleti tartományban vezeti a közvélemény-kutatásokat.
A német közlekedési miniszter, Volker Wissing nem kapott nagy nemzetközi támogatást a zöldüzemanyagokkal kapcsolatos nyilatkozatához. Németország azt remélte, a müncheni autókiállítás pezsgését felhasználva reklámozhatja elképzelését, hogy a belső égésű motorral hajtott autókat újszerű e-üzemanyagokkal kívánja megmenteni.
Hivatali idejének felénél a hárompárti német kormány egyre több problémával küzd. A szociáldemokraták, zöldek és liberálisok kabinetje a gazdaság rendbetétele helyett inkább a társadalmi reformokat erőlteti.
Az Intel hasonló profilú beruházása után – két év tárgyalást követően – a TSMC is úgy döntött, hogy a kelet-németországi Drezdában állami támogatásokkal együtt 10 milliárd eurós, azaz több mint 3800 milliárd forintos összbefektetéssel chipgyárat épít.
A német kormány a múlt szerdán rábólintott arra a törvénytervezetre, amely felgyorsítja az állampolgárság megszerzését. A könnyítés célja az, hogy a gyorsabb hozzáféréssel megnyissák az utat a szakképzett migránsok előtt, amivel orvosolni szeretnék Európa legnagyobb gazdaságának krónikus munkaerőhiányát.
Németország is igyekszik kutyafuttában behozni a lemaradását: a berlini kormány 20 milliárd euróval támogatja a hazájában chipgyárakba fektető vállalkozásokat. Az egészben az furcsa, hogy nagyrészt nem német cégek részesülnek pénzügyi segítségből, hanem a külföldi óriások, amelyek már eddig is uralták a gyártást.
A magas infláció és az alacsony beruházások miatt a német gazdaság továbbra is kihívásokkal néz szembe, és a recesszió veszélye fenyeget.
A 2022-es évben a német autópiac nem csökkent, hanem emelkedett, ami főként az elektromos autók eladási növekedésének köszönhető. Az elektromos járművek részaránya jelentősen emelkedett, de az állami támogatások csökkentése miatt az előrehozott vásárlások után a piac most hullámvölgyben van. Ugyanakkor a kínai autógyárak tervei további kihívást jelentenek a német piac számára.
Lássuk milyen kihívásokkal néz szembe a német gazdaság és társadalom.
A német nőmozgalom legpopulárisabb képviselőinek egyike és a Die Linke (Balpárt) parlamenti frakciójának társelnöke kiáltványt tett közzé az ukrajnai békét szorgalmazva.
Az Ifo Intézet várakozásai szerint a német gazdaságban 2023-ban visszafogott növekedés várható, míg a kölni IW gazdaságkutató intézet és a Handelsblatt Research Institute (HRI) borúsabb képet festenek, jelzve a gazdaság recesszióját és a konjunktúra lassulását. A magyar gazdaság azonban továbbra is növekedési pályán maradt, de a német gazdaság alakulása is befolyásolhatja a jövőbeli kilátásokat. Lássuk milyen előrejelzésekkel szolgáltak a különféle intézetek az év elején.
Németország függősége a kínai alapanyagoktól tovább nőtt. Korábban a világjárvány okozott zavarokat az ellátási láncokban, most pedig a kritikus kínai gyártási hozzávalók hiánya.
A Financial Times rövid írásában frissítést ajánl. Az oroszokkal való üzletelés komoly versenyelőnyt adott a németeknek, és ennek felrúgásához azért az angolszászok is hozzátették a magukét.
A német parlament olyan törvényt fogadott el, amely új lehetőségeket nyit meg az EU-n kívüli országokból érkező álláskeresők és számos, már az országban tartózkodó menekült előtt. A konzervatív törvényhozók felháborodtak.
Az Európai Unió egyre veszít globális szerepéből, és ehhez jelentősen hozzájárul az európai társadalmak elöregedő korfája. Az eltartó-eltartottak arányának fokozatos rosszabbodása az EU külső és belső teljesítményének romlását eredményezik. Az EU-n belül a legjobban Olaszországban figyelhető meg a társadalom elöregedése, a legrosszabbul azonban mégis a német gazdaságot érinti a folyamat. Mi várható a jövőben, és milyen lehetséges megoldások léteznek?
A hárompárti német kormány a minap bemutatta és el is fogadta a már sokat halogatott német nemzetbiztonsági stratégiát. Ez az első ilyen stratégia, melynek célja Németország ellenálló képességének növelése.
Az első negyedévben a német gazdaság 0,3 százalékkal mérséklődött az előző negyedévhez képest, amit technikai recessziónak tekintenek. A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara várakozásai szerint Németország gazdasági teljesítménye idén stagnálhat, ellentétben a berlini szövetségi kormány áprilisi 0,4 százalékos növekedési előrejelzésével. A gazdasági helyzet romlását a magánfogyasztás magas infláció miatti összeomlása, a magas kamatok, az ipar képtelensége a fogyasztás visszaesésének ellensúlyozására és a külföldi piacoktól kapott impulzusok hiánya okozza.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
