Bobby Kennedy, a fivére, JFK kormányának igazságügyi minisztere a maffia megszállott ellenfele volt. Támadta a szakszervezetek és a szervezett bűnözés vezetőinek titkos ügyleteit és az FBI igazgatóját is, aki azt állította: Amerikában nincs szervezett bűnözés.
A világ legnagyobb chipgyártója több milliárdos támogatásért cserébe csúcstechnológiás létesítményeket épít Arizonában.
A Royal United Services Institute (RUSI), a világ legrégebbi és az Egyesült Királyság vezető védelmi és biztonsági agytrösztje tett közzé egy jelentést az urándúsítás területén várható változásokról. A világ egyre jobban ráfanyalodik az atomenergiára, miközben az ehhez szükséges fűtőanyag előállításában az oroszok a világelsők. A jelentés több lehetséges forgatókönyvet mutat be, amely újabb eszköz lehet az Egyesült Államok és Európa évtizedekig tartó túszul ejtéséhez.
Csöbörből vödörbe kerülhet a Nyugat! Legalábbis ami a nyersanyaglelőhelyekért való versenyfutást illeti. Ahogy a megújuló energiaforrások felé fordulunk, még inkább függővé válunk Kínától mint a megújuló energiaforrások ágazatában meghatározó hatalomtól. Közép-Ázsia szerepe így a hatalmas, de kiaknázatlan kritikus nyersanyaglelőhelyei miatt felértékelődik, és ez a régiót a verseny megkerülhetetlen szereplőjévé teszi.
Cikkünk első részében bemutattuk a Kennedy családot, és azt, hogyan lett elnök a 44 éves John F. Kennedy. Ezúttal a tragikus dallasi nap történéseit vizsgáljuk meg. Az első hivatalos jelentés szerint egy magányos merénylő végzett az elnökkel 1963. november 22-én, de a gyilkosság körülményei arra engedtek következtetni, hogy több orvlövész lőtt rá. Ezzel egyetértett 15 évvel később a második vizsgálóbizottság is, amely arra jutott, hogy Kennedy összeesküvés áldozata lett. Azt, hogy ki akarta az elnök halálát, a bizottság nem tudta megállapítani. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a cikkben megrázó részletek olvashatók az elnök halálos sebesüléséről, illetve a merénylő meggyilkolásáról.
Az Egyesült Államok egyre agresszívabb kereskedelmi és külpolitikája Kínával szemben a legfeketébb hidegháborús hangulatot kezdi idézni. Mindent átszőnek a nemzetbiztonságra való hivatkozás kibogozhatatlan szálai, Kína hibáztatása pedig jótékonyan eltakarja a problémák fő forrását: az amerikai gazdaságpolitika elhibázott lépéseit. A következmények katasztrofálisak lesznek.
John Fitzgerald Kennedy a negyedik olyan amerikai elnök volt, aki merénylet áldozata lett, de az ő halála rendítette meg a leginkább az Egyesült Államokat. A meggyilkolása még mindig foglalkoztatja a világ közvéleményét, mert ma sem nyilvános minden irat a merénylettel kapcsolatban. És nem csak azért, mert a második hivatalos vizsgálat szerint összeesküvés történt, de nem tudni, ki szervezte az eseményeket. JFK halála azért volt sokkoló az emberek számára, mert ő volt az első sztár az amerikai politikában. Cikksorozatunk első részében a Kennedy klánt mutatjuk be és Jack útját a Fehér Házig.
Sikertelen volt az amerikai küldöttség tárgyalási kísérlete a nigeri katonai juntával. Ez azt jelenti, hogy az Egyesült Államok egy újabb fontos szövetségesét veszítheti el a stratégiailag egyre jobban felértékelődő afrikai térségből. A Fehér Ház retorikája és tettei közötti különbség egyre inkább a keleti hatalmak felé fordítja a kontinens államait, amelyek a terrorizmus elleni küzdelemben is fontos társak lennének.
A világkereskedelem teljes átrendeződését tapasztalhatjuk az elmúlt években. A geopolitikai távolság egyre inkább meghatározza az országok kereskedelmi kapcsolatait, ennek köszönhetően az egymástól távoli államok egyre kevésbé kereskednek egymással. A többnyire a fejlődő országok közé tartozó közvetítő államok lehetnek a folyamat fő nyertesei, amelyek ennek köszönhetően a beáramló külföldi tőkebefektetésekből a korábbinál jóval nagyobb szeletet hasíthatnak ki.
Már nemcsak EU-ban igyekeznek elősegíteni a szabad versenyt a techpiacokon, de Amerikában is hasonló a helyzet, azonban ők úgy csaptak le az Apple-re, mint a keselyűk. Most kiderülhet, hogy aki a sokadik Apple-termékét vásárolja, az kényszerből teszi-e, vagy valóban márkahű.
Az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság azzal vádolja a kínai kormányzati kémügynökség által támogatott hackereket, hogy évek óta tartó kibertámadási kampányt folytatnak politikusok, újságírók és vállalkozások ellen. Kína persze mindent tagad.
Az amerikai korlátozásokra válaszul és a teljes önellátás célját kitűző stratégia részeként Kína a teljes számítógép- és szerverparkjának azon elemeit lecserélné, amelyek külföldi technológiával készültek. Erről már rendelet is született. Bár a megvalósítás nem lesz zökkenőmentes, már meg is kezdődött, ez pedig súlyos csapás a nyugati chipgyártóknak, például az Intelnek és az AMD-nek.
A globális zöldátállás azon feltörekvő piacoknak kedvez, amelyeknek alapvető nyersanyagai vannak az energiaforradalomhoz, a diverzifikáció és a zöldtechnológia terén történő fejlesztések pedig sok új lehetőséget nyithatnak meg előttük. Velük ellentétben az olajtermelő országok növekedése lassulni fog, és számos kihívással nézhetnek szembe.
A szemünk láttára erodálódik fokozatosan az USA hatalmi pozíciója. A mostani időszak sok tekintetben hasonlít az 1930-as évekre, ahonnan a jelenlegi stratégiai problémáink erednek. A nemzetközi politikát meghatározó államok közti erőviszonyok eltolódtak: a Kína, Oroszország, Irán és Észak-Korea közötti kötelékek erősödnek.
Hatalmas globális verseny alakult ki a mesterséges intelligenciával foglalkozó kutatókért és vállalatokért. Egyes országok nem csak beruházásokkal próbálnak fennmaradni: kifejezetten igyekeznek elorozni más államok erőforrásait.
Az USA önmagát is túlszárnyalva 2023-ban több nyersolajat termelt, mint bármely más állam valaha. Ez igencsak kínos, miközben a világ nagy része a zöldátállásra törekszik, Joe Biden elnök pedig többször is ígéretet tett a megújuló energiára való átállásra és a fosszilis energia támogatásának felfüggesztésére. Mik lehetnek a jövőbeli tendenciák?
Az USA idei gazdasági növekedését érdemben felfelé, 2,1 százalékosra módosította szerda esti ülését követő közleményében az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve. Bár Amerikában a vártnál némileg magasabb lett az infláció, a következő években folyamatos csökkenést vár a Fed.
Az Egyesült Államok az első helyen maradt a világ legnagyobb fegyverexportőreinek listáján, a dobogó második fokára azonban Franciaország férkőzött fel, megelőzve Oroszországot. Az orosz export visszaesésével más államok, így Kína, Németország, Olaszország és az Egyesült Királyság jelentősége is megnövekedett.
A kínai vásárlók az utóbbi hetekben óriási mennyiségű határidős gabonavásárlási ügyletet mondtak le, ezzel tovább szorítva lefelé a világpiaci gabonaárakat. Az oroszok igyekeznek kihasználni ezt a helyzetet, és kiszorítani az amerikai, valamint az európai konkurenseket az eddigi megszokott piacaikról. Felvetették a BRICS-gabonatőzsde ötletét is, amit a világ még nem igazán vett komolyan.
Bár Oroszország lépésről lépésre halad előre Ukrajnában, a Nyugat még mindig bízik az ukrán győzelemben. Nem csoda: a politikusok, a vezetők és a befektetők már most szemlélgetik a második világháború óta legnagyobb újjáépítési szerződéses kínálatot. Olyan újjáépítési tevékenység van kilátásban, amely az Európai Beruházási Bank becslései szerint több mint ezer milliárd dollárnyi állami és magántőkét fog megmozgatni.
Németül Zugzwangnak hívják a sakkban a kevés figurás végjátékok egyik nyerő lehetőségét, amikor az ellenfelet lépéskényszer elé állítják. Amíg sok a bábu, addig olyan nagyszámú lépés lehetséges, hogy azokból majdnem mindig lehet legalább egy olyat találni, amellyel folytatható a küzdelem. A lépéskényszer a geopolitikában azt jelenti, hogy egy országnak döntenie kell a stratégiai visszavonulás és a teljes elköteleződés között.
Természetesen a gazdasági narratívák terén is elindult az egymásnak feszülés az amerikai elnökválasztási kampányban. Tény, hogy a gazdasági helyzet sokféleképp magyarázható, így Bidennek nem lesz egyszerű dolga sikerként eladni mindazt, amit az infláció, a recesszió réme, a kormányzat és a háztartások eladósodottsága vagy a magas kamatkörnyezet mutat. Esetleg belekapaszkodhat a munkanélküliségi adatokba, amelyek kedvezőnek tűnnek, de a Bidenomics ellenzői ezt szintén támadják.
Az amerikai képviselőház szerdán elfogadott egy törvényjavaslatot, amely betiltaná a kínai közösségi hálózatot az Egyesült Államokban, ha nem szakítja meg a kapcsolatot anyavállalatával, a ByteDance-szel. A közelgő szenátusi szavazás kimenetele egyelőre ugyancsak bizonytalan.
Amennyiben az Egyesült Államok nem változtat jelenlegi irányán, kockára teheti azokat a jellemzőket, melyek az elmúlt hetvenöt év során a világ vezető hatalmává emelték – figyelmeztetett a 2022 őszén Foreign Affairsben megjelent tanulmány. De vajon mi tesz egy nemzetet sikeressé?
Cikksorozatunk első két részében a hidegháború űrbéli eseményeinek történetét vizsgáltuk meg, és bemutattuk az amerikai, illetve szovjet űrprogram két zseniális vezetőjét, Wernher von Braunt és Szergej Koroljovot. A harmadik, záró részben sorra vesszük az erőltetett űrverseny katasztrófáit, amelyeket mindkét oldalon ugyanaz a törekvés, az ellenfél minden áron való megelőzése motivált.
A magasabb hitelkamatok nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte rontották a fogyasztói bizalmat, mivel növelték az otthonszerzés költségét – világított rá az Economx gazdasági portálnak nyilatkozva Molnár Dániel, a Makronóm Intézet senior elemzője. Hiába csökkentek a reál lakásárak, a változó kamatozású jelzáloghitelek megdrágulása ezt ellensúlyozta, így pedig romlott a háztartások helyzete – mutatott rá a szakértő.
Nem a pénzed mennyiségével lehet megnyerni egy háborút, hanem azzal, hogy hány bombát és tankot tudsz gyártani, és milyen gyorsan. A világ gyártási szerkezetében bekövetkezett változásokról szóló legújabb tanulmányok szerint Kína mára a világ legelső gyártási nagyhatalma lett, de még Oroszország termelési képessége is nagyobb, mint Németországé.
A technológiai fölényért való küzdelemben az Egyesült Államok egyre inkább lemarad Kína mögött. Ráadásul Peking olyan területeken jár élen, amelyek projektjei a katonai képességek megerősítésére is alkalmasak. Ahhoz, hogy Washington újra a saját javára fordítsa a versenyt, sürgős és átfogó lépéseket kellene tennie a K+F-támogatás, az innováció és a hadiipar területén.
Az Egyesült Államok elvesztette az esélyét, hogy rákényszerítse az akaratát Kínára, Peking pedig küzdeni fog, hogy visszaszorítsa Amerika globális erejét. Francesco Sisci Pekingben élő olasz sinológus, újságíró arra hívja fel a figyelmet, hogy az USA már 2001-ben arra készült, hogy megbirkózzon a távol-keleti ország növekvő erejével, de valami mindig elterelte a figyelmét. „Ez nagyon sokba került Amerikának, azt vesztette el, ami a legdrágább: az időt” – állítja.
Cikkünk első részében azt vizsgáltuk meg, milyen szerepe volt a német sci-fi-terveknek a hidegháborús űrverseny kialakulásában. Ezúttal a szovjet–amerikai vetélkedés részleteit foglaljuk össze, és bemutatjuk az űrkutatás szovjet zsenijét, Wernher von Braun ellenfelét, Szergej Koroljovot.
Promóció
Trend
Promóció
Hazai válogatás
